A busz(ok) szervezése érdekében kérjük, hogy legkésőbb május 30-án este 8-ig jelezzétek vissza részvételi igényeteket (intézmény neve, település, hány fő jön, kapcsolattartó neve, elérhetősége - mobil, e-mail)! A mellékelt plakátot kérjük, hogy munkahelyeteken a kollégák által jól látható helyen függesszétek ki!
2011. május 25., szerda
2011. május 6., péntek
Sztrájkbizottság
A sztrájkbizottsággal kapcsolatos információk és hírek folyamatosan olvashatók a PDSZ honlapján: www.pdsz.hu
A dr. Orbán Viktornak írt levél itt olvasható: http://www.pdsz.hu/_Media/ documents/sztr%C3%A1jkbizotts% C3%A1g.pdf
A dr. Orbán Viktornak írt levél itt olvasható: http://www.pdsz.hu/_Media/
Alkotmányellenes a 98%-os különadó!
Április végén küldte ki a Magyar Államkincstár mindazoknak az igazolást, akiket adatközlése szerint a 2010. évi XC. törvény alapján 98%-os különadó-fizetési kötelezettség terhel a 2005-ig visszamenőleg terjedő időszakra.
Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-ai döntésével azonban megsemmisítette a különadóról szóló rendelkezést, tehát a különadót senkinek nem kell bevallani és befizetni!
A határozat szövege itt olvasható: http://www.mkab.hu/index.php?id=1747_b_2010__ab_hatarozat
A PDSZ-állásfoglalás: http://www.pdsz.hu/newz.php?id=863
Lázár János reakciója itt olvasható:
http://www.origo.hu/itthon/20110506-lazar-a-kulonado-megsemmisitese-ellentetes-az-emberek-erdekevel.html
Alig két nap alatt megszületett az új törvénymódosítás, amely lényegében csak annyiban különbözik az AB által megsemmisített rendelkezésektől, hogy 2010. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal érvényes, a többi, közalkalmazottakat is sújtó szabályok azonosak maradtak. Remélhetőleg az AB ismét megsemmisíti ezt a verziót is, de addig is íme a hatályos törvényszöveg:
2011/8. Adózási kérdés tájékoztató a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98%-os mértékű különadó új szabályairól
Az elmúlt esztendők alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikája következtében ma kettős válság sújtja a magyar gazdaságot: az államháztartás krónikus egyensúlytalansága és a vállalkozások gyenge versenyképessége. A kettő szorosan összefügg egymással. Egyrészt az államháztartás folyamatosan magas hiánya és az állam eladósodottsága miatt a vállalkozások nehezen jutnak fejlesztési forrásokhoz, másrészt a vállalkozások alacsony versenyképessége miatt az állam is nehezen jut a magas színvonalú közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges bevételekhez. Az eddig követett gazdaságpolitika éppen azért vallott állandóan kudarcot, mert az időről időre visszatérő megszorítások ellenére sem volt képes biztosítani az államháztartás egyensúlyát, miközben szinte teljesen lemondott a gazdasági növekedés és a versenyképesség feltételeinek megteremtéséről.
A fegyelmezett költségvetési politika alapvető követelmény, ám ez önmagában még nem elegendő a gazdaság talpra állításához. A gazdaság versenyképességének megerősítése és a növekedés feltételeinek kialakítása nélkül ugyanis nem lehet tartósan stabilizálni az államháztartás helyzetét sem. Különösen akkor nem, ha a hazai vállalkozók versenytársai olyan országokban működnek, ahol kisebb a bürokrácia, egyszerűbb és átláthatóbb az adórendszer, arányosabb a közteherviselés, kedvezőbb a beruházási szabályozási környezet és ésszerűbb a külföldről érkező fejlesztési források felhasználása. Sajnálatos módon jelenleg Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi listája szerint legalább 10 hellyel van lemaradva a visegrádi országoktól. Ennek megfelelően a választók által megalapított nemzeti együttműködés rendszerében új időszámítás kezdődik a gazdaságpolitikában. Ennek első eleme a 29. pontból álló I. Akcióterv kidolgozása és következetes megvalósítása.
A törvény olyan intézkedések végrehajtására irányul, amelyek egyszerre célozzák a pénzügyi stabilitás helyreállítását és a növekedés feltételeinek megteremtését. A program három pillérre épül: az első pillér a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja, a második pillér a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek jelentős csökkentését és a közszféra jövedelmeinek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá tételét foglalja magában, míg a harmadik pillér a foglalkoztatás bővítésének alapjait teremti meg.
Ugyanakkor a törvényben foglalt intézkedéscsomag csak az első lépés a pénzügyi stabilitás, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a bürokrácia csökkentése és a gazdaság versenyképességének helyreállítása irányába, amelyet további akciótervek és intézkedések fognak hamarosan követni.
Az első pillér részeként a törvény a pénzügyi stabilitás megteremtése, a közpénzügyek kiszámíthatóbbá tétele, a vállalatokat és a háztartásokat fenyegető pénzügyi kockázatok csökkentése, a közterhekből való arányos részesedés növelése, a társadalmi igazságérzet megteremtése, valamint a közpénzek pazarlásának megszüntetése érdekében a pénzügyi szektor szereplői közül a hitelintézetek, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó fizetési kötelezettségét fogalmazza meg, különadóval terheli az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes jövedelmeit, valamint korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket. Ugyanakkor emellett a törvény a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és a versenyképesség növelésének elősegítése érdekében a vállalkozások számára gyakorlatilag a felére csökkenti a társasági adót, illetve a vidéki emberek számára biztosítja a szabad párlatfőzés lehetőségét.
A második pillér részként a törvény megszüntet tíz ún. kisadót, továbbá a beruházások elősegítése érdekében a kiemelt nagyberuházások számára jelenleg biztosított engedélyezési egyszerűsítéseket kiterjeszti az ipari és kereskedelmi célú, illetve a munkahelyteremtő beruházásokra is, jelentősen csökkentve ezzel a magánszemélyek és a vállalkozások adózási és egyéb adminisztrációs terheit.
A harmadik pillér részeként kerül sor az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtésére, ezáltal a módosítással érintett alanyi körben a legális foglalkoztatás szabályainak megalkotására.
I. Fejezet
Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése
1. § (1) E fejezet hatálya a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszonyra terjed ki.
(2) E fejezet alkalmazásában
1. háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás;
2. nem tekinthető háztartási munkának
a) az 1. pont szerinti munkák elvégeztetése, ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi,
b) ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató - akár közvetve - mástól juttatásban részesül,
c) ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál;
3. háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi;
4. foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője;
5. adórendszeren kívüli kereset: olyan járandóság, amelyet az e fejezet szerinti foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.
A Kormány 29 pontos gazdasági akciótervének egyik célkitűzése az adózás alá nem vont kereset fogalmának bevezetése annak érdekében, hogy aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, ez után a jövedelem után ne kelljen újra adót fizetni. A háztartási munka ennek megfelelően adó- és járulékmentes lesz.
A törvény az első, igen fontos induló lépés a közpénzügyi, költségvetési rendszer megújításában. Az adófizetők forintjai a korábbinál megalapozottabban, átláthatóbban és ellenőrzöttebben kerülnek felhasználásra. A változtatások hatásaként érdemben csökken a költségvetési szervek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos túlburjánzó adminisztráció, valamint megszűnik privatizációjuk veszélye. A jogalkotói szándék szerint fontos garanciális elemek épülnek ki a közvagyon védelmét biztosítandó, csökkentve ezzel az pénzelfolyás, a korrupció lehetőségét.
A törvény fenti célok érdekében hatályon kívül helyezi a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényt (a továbbiakban: az ún. státusztörvényt). Ezt oly módon valósítja meg, hogy a státusztörvény által létrehozott fölösleges adminisztrációs konstrukciókat - így kiemelten a költségvetési szervek túlzott differenciálását - eltörli. A bevezetési tapasztalatok alapján a státusztörvény által létrehozott költségvetési gazdálkodási keretek ugyanis nem nyújtottak megfelelő hátteret a költségvetési szervek közérdeknek megfelelő működésére, főként azért, mert bizonyos esetekben indokolatlanul eltúlzott mértékű gazdálkodási rugalmasságot biztosítottak egyes - a törvény által létrehozott - költségvetési szervi típusoknak, ráadásul nem teremtették meg az e rugalmasság ellentételezését biztosító kontrollmechanizmusokat. Emellett kifejezetten a közérdekkel ellentétesek a törvény által - különösen a vállalkozó közintézeti körben: elsősorban a felsőoktatásban és az egészségügyben előkészített - privatizációs lépések.
A törvény ugyanakkor felhasználja a költségvetési szervek jogállására vonatkozó előírásokat: a költségvetési szerv életútjára (alapítása, nyilvántartása, átalakítása, megszüntetése), csakúgy mint az irányításra (felügyeletre), irányító (felügyeleti, alapító) szervre vonatkozó szabályokat átemeli az államháztartási törvénybe.
A törvény - bár az államháztartási rendszer érdemi felülvizsgálata és korszerűsítése a következő évek komoly szakmai előkészítést igénylő kiemelten fontos kormányzati feladata - a kormányprogrammal összhangban már most tartalmaz a közpénzek védelme és célnak megfelelő felhasználása érdekében intézkedéseket: módosulnak a szabályok a többletbevételek felhasználására, az előirányzat-átcsoportosításra, a többéves kötelezettségvállalásokra, a maradvány-felhasználásra, s a társadalmi szervezetek, (köz)alapítványok támogatására vonatkozóan. Az új szabályok abból az alapvető államháztartási megfontolásból származnak, hogy rossz költségvetést jól végrehajtani nem lehet, ugyanakkor a jó költségvetés sem elegendő garancia önmagában, azt az intézményi és állami/önkormányzati szinten egyaránt az eredeti jogalkotói (parlamenti, önkormányzati), illetve irányító szervi szándékoknak megfelelően végre is kell hajtani.
Megteremtődik továbbá a törvényi kerete a költségvetési (fő)felügyelői rendszer létrehozásának. Az új konstrukció célja, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezeteknél folyamatos kontroll valósuljon meg a kötelezettségvállalások felett a fejezet és az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében. A közelmúltban bevezetett kincstárnoki rendszer pozitív és negatív tapasztalatait egyaránt elemezve merült fel az igény a rendszer érdemi továbbfejlesztésére. Erre nemcsak az ország fiskális helyzete szolgáltat önmagában okot, hanem így teremthető meg a kormányzati szinten egységes elvek szerinti közpénz-felhasználás, s szűrhető ki hatékonyan a közérdekkel ellentétes kötelezettségvállalás is. Ezáltal már a kiadási folyamat elején, időben létrejön a szükséges színvonalú ellenőrzöttség, mely jelentős mértékben csökkenti a későbbiekben felmerülő ellenőrzési kockázatokat. A (fő)felügyelők szükségképpen főállásban, kormánytisztviselőként látják el munkájukat. Hangsúlyozandó, hogy sem a Kormány irányítása alá nem tarozó - ún. alkotmányos - fejezeteket, sem az önkormányzati rendszert nem érinti e szabályozás.
A törvény meghatározza a hatálya alá tartozó feleket és tevékenységet. E szerint háztartási munka végzésére kizárólag természetes személy foglalkoztathat háztartási alkalmazottat.
A szabályozás a jelenleg hatályos Eftv. által megállapított háztartási munka fogalmat is felhasználva definiálja, és taxatíve felsorolással értelmezi a háztartási munkát. Amennyiben üzletszerűségre utaló körülmény merül fel (pl. egyéni vállalkozó irodájának takarítása), az nem tartozhat a háztartási munka körébe. A tevékenységi körök konkrét körülhatárolása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a valós foglalkoztatási célok mellett ne érvényesülhessenek a visszaélésszerű adó- és járulékfizetés elkerülésére irányuló magatartások e foglalkoztatási konstrukció alkalmazása során.
A törvény a háztartási munkán kívül meghatározza még a háztartási alkalmazott, a foglalkoztató és az adórendszeren kívüli kereset fogalmát is. Ez utóbbi olyan járandóság, amelyet e törvény szerinti foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.
2. § (1) A foglalkoztató az általa az 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott tevékenység végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha a 3. § (1) bekezdésében előírt bejelentést a foglalkoztatást megelőzően teljesítette.
(2) Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő, 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta.
(3) Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.
(4) Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetni. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.
A törvény deklarálja, hogy a foglalkoztatónak nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége az e törvényben meghatározott háztartási munka ellátására megvalósuló foglalkoztatás kapcsán. Emellett a foglalkoztatott háztartási munka ellátására megvalósuló foglalkoztatásából származó bevétele adórendszeren kívüli, azaz a foglalkoztatottat sem terheli ezzel összefüggésben adó- és járulékfizetési kötelezettség.
A foglalkoztatót és a foglalkoztatottat megillető mentesség feltétele az, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt az állami adóhatósághoz bejelentse az adóazonosító jelét, valamint a foglalkoztatott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét. Ennek elmulasztása esetén az e törvény által biztosított adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatással nem élhet, azaz az adó- és járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) előírt általános szabályokat alkalmazni kell.
A mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után meg kell fizetni az adót és a járulékokat. Amennyiben a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.
A törvény kimondja azt is, hogy a háztartási munkára e törvény szerint foglalkoztatott természetes személy nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, azaz e foglalkoztatása biztosítotti státuszt nem keletkeztet.
Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.
3. § (1) Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a (3) bekezdés szerinti adatokat. A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét - választása szerint-
a) elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapu),
b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy
c)
teljesítheti.
(2) A foglalkoztató akkor élhet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt bejelentési lehetőséggel, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapu használata céljából.
(3) A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét az alábbi adatok közlésével teljesíti:
a) a foglalkoztató adóazonosító jele,
b) a háztartási alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
c) a tényleges foglalkoztatás kezdő napja.
(4) A háztartási alkalmazott (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat. A központi ügyfélszolgálat az e fejezetben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladata teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1) bekezdés szabályainak megfelelően újra teljesíteni kell.
(6) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására a bejelentő vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség.
A háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a törvény bejelentési kötelezettséget ír elő a foglalkoztató számára. E kötelezettség kizárólag az állami adóhatóságnál történő nyilvántartásba vételhez alapvetően szükséges adóazonosító jelének (mind a foglalkoztató, mind a foglalkoztatott vonatkozásában), valamint a foglalkoztatott társadalombiztosítási azonosító jelének bejelentésére terjed ki. Ez utóbbit az állami adóhatóság kizárólag a bejelentett adatok munkaügyi hatóság, illetve nyugdíjbiztosítási szerv részére történő adattovábbítás tekintetében kezeli. (Ezzel összefüggésben lásd még a 7. §-nál írtakat.)
A bejelentési kötelezettség elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, telefonon a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon vagy - a fogadásra alkalmas informatikai alkalmazás elkészülte időpontjától - rövid szöveges üzenet formájában (SMS-ben) teljesíthető.
A központi ügyfélszolgálat feladatellátása során az elektronikus közszolgáltatásokról szóló 2009. évi LX. törvény rendelkezései szerint jár el. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, az e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot kizárólag a feladata teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti.
A központi ügyfélszolgálat a hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év végéig őrzi meg, azt követően törli azokat. (Ha a központi ügyfélszolgálat által már törölt adatokkal kapcsolatban folyamatban van hatósági vagy bírósági ügy, akkor ennek befejezéséig az adatok az állami adóhatóságnál továbbra is rendelkezésre állnak.)
4. § (1) A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából a 3. § szerint teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás.
(2) A foglalkoztató az (1) bekezdés szerinti regisztrációs díjat az állami adóhatóság által e célra rendszeresített fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet. A háztartási munkára e fejezet szerint foglalkoztatott természetes személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítottnak.
(4) A regisztrációs díj a központi költségvetés bevétele.
A törvény a foglalkoztatót a bejelentés nyilvántartásba vétele kapcsán havi 1000 forint összegű regisztrációs díj fizetésére kötelezi a bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számának figyelembevételével. A regisztrációs díj összege nem függ attól, hogy az adott hónap folyamán hány napon történt a foglalkoztatás. A regisztrációs díj postai úton, banki átutalással vagy az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain működő bankkártya használatával megvalósuló bankkártyás fizetéssel teljesíthető. A regisztrációs díj a központi költségvetés bevétele.
5. § (1) A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Ha a hónapban a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti.
(2) A foglalkoztatott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni. A foglalkoztató által kiadott igazolásnak a 3. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét, a kifizetés időpontját, a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását, a foglalkoztatás helyének címét, a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását is tartalmaznia kell.
(3) A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.
(4) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás mintát az internetes honlapján letölthető formában elérhetővé teszi.
A törvény lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatott az őt megillető bevétel megszerzésekor igazolást kérhessen a foglalkoztatójától például egy esetleges hatósági vizsgálat során történő felhasználásra vagy bármilyen más célból. Ha a foglalkoztatott az igazolás kiadását kéri, a foglalkoztató az e törvényben meghatározott adatok feltüntetésével adja azt ki.
A természetes személy foglalkoztatónak az igazolás kiadásához nincs szüksége bélyegzőre, az igazolás a foglalkoztató és a foglalkoztatott aláírásával - bélyegzőlenyomat nélkül - érvényes.
Az állami adóhatóság kötelezettsége, hogy az igazolás mintát elkészítse és azt internetes honlapján elérhetővé, letölthetővé tegye.
Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a szóban forgó alapítvány (közalapítvány) megszüntetésével, annak vagyonából közhasznú szervezetként nonprofit gazdasági társaság legyen létrehozható, amennyiben a feladatának, céljának ellátása e társasági formában hatékonyabban megvalósítható. Az ekként létrejött nonprofit gazdasági társaságok közhasznú szervezetként működnének tovább.
A megszűnő alapítvány (közalapítvány) vagyona a törvény rendelkezése szerint a nonprofit gazdasági társaság vagyonává válik, és az a nonprofit gazdasági társaság megszűnése esetében sem lenne felosztható annak tagjai (részvényesei) között. A megszűnő alapítvány (közalapítvány) vagyona tehát kizárólag a korábbi alapítványi célok megvalósítására lenne felhasználható. Tekintettel arra, hogy a megszűnő alapítvány vagyona elkülönül az alapítóktól, a nonprofit gazdasági társaságban a taggá (részvényessé) válás feltétele a meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítése, mely a gazdasági társaság jellegből adódik.
A nonprofit gazdasági társaság létrehozását mind az állami alapító, mind az államháztartáson kívüli alapító kezdeményezheti, az államháztartáson kívüli alapító az állami alapítónál nyújthatja be erre vonatkozó igényét.
Az átalakulás részletes feltételeit vagy jogszabályban vagy az állami alapító, illetve az állami alapító felügyeleti szerve által hozott határozatban kell rendezni, ez biztosítja azt, hogy az alapítvány céljait megvalósító tevékenységet a nonprofit gazdasági társaság folyamatosan, vagyonvesztés nélkül végezhesse, és a szervezeti formaváltás menete transzparens, bárki által átlátható, megismerhető legyen.
Mivel a jelzett alapítványok (közalapítványok) szervezeti formaváltásának gyors, vagyonvesztés nélküli lebonyolításához jelentős közérdek fűződik - hiszen az esetek többségében közfeladatot látnak el, de legalábbis közcél érdekében tevékenykednek - az alapítványok (közalapítványok) megszűntetésére irányuló nemperes eljárások lefolytatására a törvény soronkívüliséget rendel el.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az állami alapító által alapított alapítványok esetében az állam által delegált kuratóriumi tagok kijelölése indokolás nélkül megszüntethető legyen, biztosítva ezáltal az alapítványi vagyon védelmét, és az alapítvány jogszerű, céljainak megfelelő működését. Ugyanilyen okokból a törvény előírja, hogy a kijelölés visszavonásával érintett tag a helyére kijelölt tag bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig sem vehet részt az alapítvány (közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az e körben egyidejűleg módosított alapító okirat szerint meghatározott mértéket meghaladja.
6. § Az e fejezet szerinti bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A törvény a foglalkoztató e törvény szerinti bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettsége elmulasztása esetén a foglalkoztatót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásával szankcionálja, melynek alkalmazása során a hatóság az ügy összes körülményének mérlegelésével, a fokozatosság elvének érvényesítésével köteles eljárni. A mulasztási bírság összege jelentősen alacsonyabb az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) a biztosítottak bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható, maximális bírság összegénél, ugyanakkor még kellőképp ösztönöz a jogszerű magatartásra. Mivel a regisztrációs díjfizetés nem teljesítése is mulasztási bírsággal fenyegetett, ezért a regisztrációs díj után késedelmi pótlék már nem kerül felszámításra.
7. §
II. Fejezet
A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója
8. § (1) A 9. § rendelkezései szerint meghatározott magánszemély az e fejezetben előírt adóalap után különadót fizet. A különadó a központi költségvetést illeti meg.
(2) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók.
9. § (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.
(1a) Különadó fizetésére köteles
a) az országgyűlési képviselő, ha megbízatása megszűnésével összefüggésben az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény alapján vagy más jogcímen,
b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke (a továbbiakban együtt: alpolgármester), ha e jogviszonyának megszűnésével összefüggésben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen,
c) az európai parlamenti képviselő, ha megbízatásának megszűnésével összefüggésben az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény alapján vagy más jogcímen
a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.
(2) A különadó alapjának minősül az (1) és (1a) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből - ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított összeg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:
a) az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;
b) más foglalkoztatott esetében a (2) bekezdés szerinti különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom.
(4) A jogviszony 2010. január 1-jén vagy azt követően történő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként a (2)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kell teljesíteni.
(5) A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy a kifizetett összeget egy vagy több adóévben kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9. pontjának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
A törvény a társadalmi igazságérzetet sértő, közpénzekből származó juttatásokra külön mértékű adót állapít meg. A törvény szerint különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény, vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban különadó alapnak minősülő bevételt szerez.
A törvény lehetővé teszi, hogy az ilyen juttatások adóztathatóak legyenek az adott adóévet megelőző 5 évre vonatkozóan.
A szabályozás ismételt megalkotása során indokolt a korábbi szabályozásban észlelt problémák kezelése, továbbá a rendelkezések 2005-től való visszamenőleges alkalmazással kapcsolatos eljárásjogi szabályok megalkotása.
A szabályozás hatálya alá tartozó szervezetek körének pontosabb meghatározása
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 9. § (1) bekezdését és 12. §-át érintő módosítás.
A szabályozás költségvetési szervnél, illetve meghatározott jogi személynél foglalkoztatott magánszemélyekre terjed ki. Ezen megfogalmazás mellett azonban nem alkalmazandóak a különadó szabályai a költségvetési forrásokat felhasználó, de jogi személynek nem minősülő szervezetek által foglalkoztatott magánszemélyekre. Tekintettel arra, hogy ezen kör kivételként történ ő kezelése nem indokolható, javasolható az alanyi kör meghatározásának pontosítása érdekében a jogi személy helyett a szervezet fogalom használata.
A szabályozás hatálya alá tartozó szervezeti kör meghatározásában az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített fordulat is értelmezési nehézségeket okozott, a korábbi szabályozás ugyanis nem tért ki arra, hogy milyen mértékű állami befolyás, milyen mértékű állami finanszírozás keletkeztet alanyiságot, és az állami befolyás meglétét, a finanszírozás, támogatás megvalósulását mely időpontban, időintervallumban kell vizsgálni. Szükséges tehát a szabályozás kiegészítése a fentiekre vonatkozóan magyarázó rendelkezésekkel.
A különadó alapja:
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 9. § (2)-(4) bekezdéseit és 12. §-át érintő módosítás.
Indokolt, hogy az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a teljes bevétel kétmillió forintot meghaladó része adóköteles legyen. Más foglalkoztatott esetében az adóköteles rész a bevétel három és fél millió összeg feletti része, de nem tartozik bele a jubileumi jutalom illetve a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett összeg.
Jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben kifizetett összegek
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 9. § (2) és (4) bekezdését érintő módosítás.
A módosítás alapján a különadó-szabályozást a 2005. január 1-jétől megszerzett, a különadó hatálya alá tartozó jövedelmekre kell alkalmazni. Így alkalmazni kellene a szabályokat abban az esetben is, amikor a magánszemély jogviszonya 2005. január 1-jét - akár évekkel - megelőzően szűnt meg, de a magánszemély a jogviszony jogellenes megszüntetése megállapítása érdekében bírósághoz fordult, és a bíróság határozata alapján 2010. január 1-jét követően történik kifizetés.
Tekintettel arra, hogy a jogviszony megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban utólagosan megállapított felmondási időre járó bér, végkielégítés címén járó összegek már nem ugyanazon közgazdasági funkciót töltik be, valamint arra, hogy ezen összegek különadó alá vonására jogalkotói szándék nem irányult, indokolt a különadó alapjának meghatározása során a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek kivételként történő szerepeltetése.
A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget a megfelelő jogcím szerint kell teljesíteni.
10. § A különadó mértéke a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapnak a 98 százaléka.
11. § (1) A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, elkülönítve igazolja, az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban vallja be, és ezen bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(2) Amennyiben a kifizető a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
(3) A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét
a) az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban elkülönítve be kell vallani, és be kell számítani az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelem megállapításánál;
b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában - figyelemmel a c) pont rendelkezésre - nem kell járulékalapnak tekinteni;
c) a b) pont rendelkezésétől eltérően, a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabért, illetmény összegét társadalombiztosítási járulékalapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni.
(4) A társadalombiztosítási járulékalapnak nem minősülő különadó-alap után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. A (3) bekezdés c) pontjában említett különadó-alap után a kifizető 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó megfizetésével teljesíti.
(5) A magánszemély az adóbevallásában bevallott különadó-kötelezettséggel szemben adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont különadót.
(6) Az e fejezet hatálybalépése előtt megszerzett, különadó-köteles jövedelmek után az adókötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni:
a) a magánszemély a 2010. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig a különadó-kötelezettségét megállapítja és az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;
b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét. Ha a magánszemély a 2010-ben őt törvény alapján megillető végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja;
c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére (éveire) megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül - annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani - kiszámított közteher-kötelezettségét;
d) az (1) bekezdésben említett szervezet, gazdasági társaság - ide értve ezek jogutódját is - (a továbbiakban: kifizető) magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;
e) a magánszemély kérésére a kifizető d) pontban említett adatokról és rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.
A jogviszony megszűnésétől függetlenül nyugdíjazottak problémája
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 11. § (3) és (4) bekezdését érintő módosítás.
Azok esetében, akiknek a jogviszonya nem nyugdíjazás miatt szűnt meg, azonban nyugdíjra való jogosultságukat a jogviszony megszűnését követően, és 2010. december 30-át megelőzően megszerezték, és nyugdíjuk megállapítása megtörtént, a nyugdíj megállapításának az utólagos korrigálása válik szükségessé a törvény alapján.
A törvény visszamenőleges alkalmazásából következően számos esetben előfordulhat, hogy a már megállapított nyugdíjat a járulékalap módosulása miatt korrigálni kell, továbbá az is, hogy a nyugdíj-megállapításnál figyelembe vehető szolgálati idő lecsökken, esetleg utólag nem lesz meg a nyugdíjazáshoz szükséges idő.
A különadó-alappá váló kereset a törvény szerint ugyanis nem minősül járulékalapnak, vagyis nyugdíjjárulékot sem kell utána fizetni. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint pedig nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt. A felmentési (felmondási) idő azon hónapjai tehát, amelyre járó munkabér különadó-alapnak minősül, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek.
A módosítás alapján azok esetében, akiknek a jogviszonya nem nyugdíjazás miatt szűnik meg, a későbbi nyugdíj-megállapítás szempontjából a különadó-alapból a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabért, illetmény összegét társadalombiztosítási járulékalapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni azzal, hogy a járulékot a különadóval fizeti meg. Ez megoldja a szolgálati idő keletkezésének a problémáját, valamint a kifizetéseket meghagyja a nyugdíj meghatározásánál figyelembe vehetőként.
A korábban nyugdíjazottak esetében a különadó-fizetési kötelezettség a megállapított nyugdíjra nincs hatással.
A különadó-fizetés eljárási szabályai
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 11. § (5) bekezdését érintő módosítás
A rendelkezések visszamenőleges alkalmazása miatt szükséges külön rendelkezni a jövőben fizetendő különadóra vonatkozó eljárási szabályokról.
A szabályozás visszamenőleges alkalmazásának eljárásjogi szabályai
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 11. § (6) bekezdését érintő módosítás
A hatálybalépés előtt megszerzett, különadó-köteles jövedelmek után az adókötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni. A magánszemély a 2010. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig a különadó-kötelezettségét megállapítja és az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti.
A magánszemély a különadó-bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét.
A jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére (éveire) megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül - annak figyelembe vételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani - kiszámított közteher-kötelezettségét.
Az ilyen kifizetéssekkel érintett szervezet, gazdasági társaság magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről.
A magánszemély kérésére a kifizető a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatást ad a magánszemélynek.
12. § E fejezet alkalmazásában
a) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított szervezet: az olyan szervezet, amelyben a jogviszony megszűnésének időpontjában a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi tulajdonnal rendelkezik azzal, hogy többségi tulajdon alatt a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti fogalmat kell érteni;
b) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból fenntartott szervezet: az olyan szervezet, amelynek éves költségvetését a jogviszony megszűnését megelőző adóévben külön-külön vagy együttesen számítva 50 százalékot meghaladó mértékben állami önkormányzati vagy közalapítványi forrásból biztosítják;
c) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból működési támogatásban részesített szervezet: az olyan szervezet, amelynek éves költségvetéséhez a jogviszony megszűnését megelőző adóévben az állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva 50 százalékot meghaladó mértékben nyújt működési támogatást.
A szabályozás hatálya alá tartozó szervezetek körének pontosabb meghatározása
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 9. § (1) bekezdését és 12. §-át érintő módosítás.
A szabályozás költségvetési szervnél, illetve meghatározott jogi személynél foglalkoztatott magánszemélyekre terjed ki. Ezen megfogalmazás mellett azonban nem alkalmazandóak a különadó szabályai a költségvetési forrásokat felhasználó, de jogi személynek nem minősülő szervezetek által foglalkoztatott magánszemélyekre. Tekintettel arra, hogy ezen kör kivételként történ ő kezelése nem indokolható, javasolható az alanyi kör meghatározásának pontosítása érdekében a jogi személy helyett a szervezet fogalom használata.
A szabályozás hatálya alá tartozó szervezeti kör meghatározásában az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített fordulat is értelmezési nehézségeket okozott, a korábbi szabályozás ugyanis nem tért ki arra, hogy milyen mértékű állami befolyás, milyen mértékű állami finanszírozás keletkeztet alanyiságot, és az állami befolyás meglétét, a finanszírozás, támogatás megvalósulását mely időpontban, időintervallumban kell vizsgálni. Szükséges tehát a szabályozás kiegészítése a fentiekre vonatkozóan magyarázó rendelkezésekkel.
A különadó alapja:
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 9. § (2)-(4) bekezdéseit és 12. §-át érintő módosítás.
Indokolt, hogy az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a teljes bevétel kétmillió forintot meghaladó része adóköteles legyen. Más foglalkoztatott esetében az adóköteles rész a bevétel három és fél millió összeg feletti része, de nem tartozik bele a jubileumi jutalom illetve a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett összeg.
12/A. § A 8-12. § rendelkezéseit - a 12/B. §-ban meghatározottak figyelembevételével - a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
12/B. § (1) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 9. § az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított (1a), (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit a 2011. január 1-jén vagy azt követően megszerzett, e fejezet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (2) bekezdés figyelembevételével, a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között megszerzett, e fejezet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (3) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 9. § az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított (1a), (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek hatálybalépése előtt megszerzett különadó-köteles jövedelmek után az adófizetési kötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni:
a) a magánszemély a 2011. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig a különadó-kötelezettségét megállapítja, és az adóhatóság által erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;
b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét;
c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül - annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani - kiszámított közteher-kötelezettségét;
d) az országgyűlési képviselőnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselőnek különadó-köteles bevételt juttató szervezet (a továbbiakban: kifizető) 2012. március 31-ig magánszemélyenkénti bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó-fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;
e) a magánszemély kérésére a kifizető a d) pontban említett adatokról és a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.
(3) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között megszerzett különadó-köteles jövedelmek után az adófizetési kötelezettséget a 2011. adóévben - a 11. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a következők szerint kell teljesíteni:
a) a magánszemély a 9. § (1a) bekezdésének hatálybalépését követő második hónap utolsó napjáig a különadó-kötelezettségét megállapítja, az adóhatóság által erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;
b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét, azzal, hogy ha a magánszemély a 2010-ben őt törvény alapján megillető végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja;
c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül - annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani - kiszámított közteher-kötelezettségét;
d) az országgyűlési képviselőnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselőnek különadó-köteles bevételt juttató szervezet (a továbbiakban: kifizető) a 9. § (1a) bekezdése hatálybalépését követő hónap utolsó napjáig magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve szerinti bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;
e) a magánszemély kérésére a kifizető a d) pontban említett adatokról és a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.
III. Fejezet
Egyes adó- és egyéb törvények módosítása
13. §
14. §
15. §
16. § (1)
(2)
17. §
18. § (1)
(2)
19. §
20. § Az Szja tv.
a) 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a vagy más törvény előírása alapján adómentes szövegrész helyébe a szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli szöveg;
b) 7. §-a (1) bekezdésének l) pontjában a hozzájárulás szövegrész helyébe a hozzájárulás, valamint a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeg szöveg;
c) 46. §-a (4) bekezdésében a megállapítania a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett szövegrész helyébe megállapítania a számlaadásra kötelezett szöveg;
d) 49. §-a (16) bekezdésének utolsó mondatában az az adóelőleg-alap 50 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei az év elejétől az adott negyedév végéig számítva fennállnak szövegrész helyébe az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg szöveg
e) 1. számú melléklete 6.1. alpontjában a közadakozásból nyújtott szövegrész helyébe a közadakozásból, valamint a károsult munkáltatója által nyújtott szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti az Szja tv. 49/B. §-ának (21), (22) és (25) bekezdése.
22. §
23. § A Htv. 3/A. §-ában az és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó szövegrész helyébe az és az idegenforgalmi adó szövegrész lép.
24. § Hatályát veszti a Htv. 1. § (2) bekezdésében a , valamint a vállalkozók kommunális adóját szövegrész, 4. § b) pontja, 6. § c) pontjában a 29. §-ának (1) bekezdésében, szövegrész, az 1.2. Vállalkozók kommunális adója cím, 27-29. §-ai, 30. § (1) bekezdésének b) pontja, 30. § (2) bekezdése, 32. § b) pontja, 33. § c) pontja, 41. § (1) bekezdésében a vállalkozók kommunális adójában és szövegrész, valamint 52. § 19. pontja.
25. §
26. §
27. §
28. §
29. §
30. §
31. §
32. §
33. § Hatályát veszti az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.).
34. § (1)
(2)
35. §
36. § (1) Hatályát veszti az Art.
1. 26. § (3) bekezdés d) pontja,
2. 33. §-ának (10) bekezdése,
3. 33. §-ának (12) bekezdése,
4. 35. §-ának (7) bekezdése,
5. 70. § (1) bekezdésében a az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adó, szövegrész,
6. 176. §-ának (14) bekezdése,
7. 1. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/1. pont első mondatában az és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adójáról szövegrész, valamint hatodik mondatában az és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adójáról szövegrész,
8. 1. számú mellékletének I/B/2. pont c) alpontja,
9. 1. számú mellékletének I/B/2. pont f)-h) alpontjai,
10. 2. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/3. pont harmadik mondatában az és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót szövegrész,
11. 2. számú mellékletének I/Határidők/8. pontja.
(2) Hatályát veszti az Art.
1. 32. §-ának (1) bekezdésében a vállalkozók kommunális adójáról és a szövegrész,
2. 125. §-ának (2) bekezdésében az a vállalkozók kommunális adója, szövegrész,
3. 2. számú melléklet II/Általános rendelkezések/A/3. pont a) alpontja,
4. 6. számú melléklet második mondatában a , az a vállalkozók helyi kommunális adója szövegrész,
5. 6. számú melléklet 4. pontjának a)-b) alpontjaiban az és kommunális szövegrész.
(3) Az Art.
1. 1. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/1. pont második mondatában az 1000 forintban kell feltüntetni. szövegrész helyébe az 1000 forintban kell feltüntetni kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló után fizetendő összeget, amelyet forintban kell bevallani. szövegrész,
2. 2. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/3. pont első mondatában az cégautó-adót és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót kivéve szövegrész helyébe a cégautóadót és az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget kivéve szövegrész
lép.
37. § Az Art. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
38. §
39. § Hatályát veszíti a Vt. tv. 1. § 27. és 28., valamint 30. és 31. pontja, a 6. § (1) bekezdés f) pontja és (2) bekezdésének b) pontja, a 7. §-a, a 9. § (2) bekezdés f) pontja, 9. § (4) bekezdés b) pontjának a , társulati alap-hozzájárulást megalapozó egységének számát szövegrésze, a 30. § (1) bekezdés c) pontja, a 31. § (4) bekezdés j) pontja, a 37. § (3) bekezdés e) pontja, a 41. § (1) bekezdésének a tagok társulati hozzájárulásából, szövegrésze, a 47-50. §, valamint az azt megelőző alcím.
IV. Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítása, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény hatályon kívül helyezése
40. §
41. §
42. §
43. § (1)
(2)
44. §
45. §
46. § (1)
(2)
47. §
48. § (1)
(2)
(3)
49. § (1)
(2)
50. §
51. §
52. §
53. §
54. §
55. §
56. §
57. § (1)
(2)
58. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
59. §
60. §
61. § Az Áht. 48. § g) pontjában az illetve a 98. § (4) bekezdése szövegrész helyébe az a 100/F. § (4) bekezdése szöveg, 49. § (7) bekezdésében az (5) és (6) bekezdésben szövegrész helyébe az (5) bekezdésben szöveg, és 83/A. §-ában az e törvény 87. és 90-100/E. §-ait szövegrész helyébe az e törvény 97-100/G. és 100/J. §-ait szöveg lép.
62. § (1)
(2)
(3)
(4)
63. § (1)
(2)
64. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
65. § (1) Hatályát veszti az Áht. 12. § (9) bekezdése, 18/J. §-a, 24. § (13) bekezdése, 36. § (1) bekezdés f) pontja, 49. § (5) bekezdés b), d) és s) pontja, 49. § (6) bekezdése, 71. § (3) bekezdése, 85. §-a, 100/K. §-a, 100/L. § (4) bekezdés a) pontja és (7) bekezdése, 125. § (4) bekezdése és 126. §-a.
(2) Hatályát veszti az Áht. 49. § (5) bekezdés m) pontjában az - a vállalkozó közintézet kivételével - szövegrész, 86/I. § (6) bekezdésében a - kivéve a 94. §-ban foglaltakat - szövegrész, 100/N. § (7) bekezdésében az , a 100/K. §-ban foglaltak betartásával szövegrész, 100/O. § (1) bekezdésében , a költségvetési szerv megszűnése tekintetében pedig a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben foglaltak - e §-ban foglalt eltérésekkel - szövegrész, 100/P. § (2) bekezdésében a közszolgáltató szövegrész és 127. §-ában a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, valamint a szövegrész.
66. § (1) Hatályát veszti
a) a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.),
b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. § (4)-(17) bekezdése és 35. § (2) bekezdés e) pontja,
c) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/B. § (1)-(5) és (10) bekezdése, és 99. §-a,
d) az Eütv. 156/E-156/J. §-a és az azt megelőző cím, és 247. § (2) bekezdés v) pontja,
e) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6/A. §-a,
f) az Ftv. 7. § (8) bekezdése, 36/A-36/G. §-a és az azt megelőző cím, 115. § (2) bekezdés i) pontja, 120. § (9) bekezdése, 123. § (3) bekezdése, 124. §-a, 132/A. §-a, 136/B. §-a és 142/A. §-a.
(2) Hatályát veszti az MTAtv. 20. § (8) bekezdés második mondata, 21. § (9) bekezdésében a (közintézetek, közüzemek és vállalkozó közintézetek) szövegrész, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában a részelőirányzatai terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében a központi költségvetési szerv jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, szövegrész, az Ftv. 16. § (1) bekezdésében az - és kiegészítő szövegrész, 23. § (2) bekezdésének utolsó mondata, 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata, 115. § (2) bekezdés b) pontjában az - állami felsőoktatási intézmény esetén a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény 3. § (2) bekezdésében előírt egyetértéshez, hozzájáruláshoz nem kötött intézkedésével - szövegrész, 135. § (2) bekezdésének utolsó mondata és 136. § (6) bekezdésében a , valamint 100. §-ának (1) bekezdésében szövegrész.
67. §
V. Fejezet
A beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosítása
68. §
69. § Az Itv.
a) mellékletének XV. fejezet 1. pont i) alpontjában a c), f), g) és h) pontok szövegrész helyébe a c), f) és h) pont szöveg, és
b) mellékletének XV. fejezet 3. pontjában az intézkedés szövegrész helyébe az intézkedés kezdeményezése szöveg
lép.
70. § Hatályát veszti az Itv. mellékletének XV. fejezet 1. pont g), k) és l) alpontja.
71. § (1)
(2)
72. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
73. § A Tftv. 19. § (1) bekezdésében a miniszter szövegrész helyébe a területrendezésért felelős miniszter szöveg lép.
74. § Hatályát veszti a Tftv.
a) 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja,
b) 9. § (1) bekezdés d) pontjában a területrendezési szövegrész,
c) 9. § (1) bekezdés g) pontjában a , területrendezési tervek és a településrendezési tervek szövegrész,
d) 9. § (1) bekezdés h) pontjában a , területrendezési szövegrész,
e) 23. § (5) bekezdése, és
f) 27. § (2) bekezdés d) pontja.
75. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
(12)
(13)
(14)
(15)
76. § (1)
(2)
77. § Hatályát veszti a Kötv. 66. § (2) bekezdése és 93. § (2) bekezdés i) pontja.
78. § (1)
(2)
79. §
80. § (1)
(2)
VI. Fejezet
Egyes jogszabályoknak a devizakölcsön szerződéseket biztosító jelzálogjog korlátozása érdekében szükséges módosítása
81. §
82. § (1)
(2)
83. §
VII. Fejezet
Egyes pénzügyi szervezeteknél és a közszférában jövedelemkorlát bevezetése
84. § (1)
(2)
85. § (1)
(2)
(3)
86. §
87. §
88. §
89. §
90. § (1)
(2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 2. § (2) bekezdésében a 30-32. §, 34-37. § szövegrész helyébe az 56-58. §, 60-63. § szöveg, 5. § (2) bekezdésében az illetve feladat ellátására szövegrész helyébe a feladat ellátására vagy közigazgatási hivatal vezetésére szöveg, 9. § (3) bekezdésében a felmentés szövegrész helyébe a lemondás, illetve felmentés szöveg, 24. § (1) bekezdésében a 34. § (6) bekezdése szövegrész helyébe a 34. § (3), (5) és (6) bekezdése szöveg, 57. § (1) bekezdés a) pontjában a 19. §-ában foglaltakat a (7) bekezdés c) pontja kivételével szövegrész helyébe a 19. §-ában foglaltakat a (8) bekezdés c) pontja kivételével szöveg, 60. §-ában az a 35-37. §-ban szövegrész helyébe az a 61-63. §-ban szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 54. § (5) és (6) bekezdésében a tevékenységét irányító szövegrész.
91. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (3) bekezdésében a meghatározott hatásköröket szövegrész helyébe a meghatározott egyes hatásköröket vagy ezek együttesét szöveg, 4. § (1) bekezdésében a törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény szövegrész helyébe a törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szöveg, 5. § (3) bekezdésében, 13. § (8) bekezdés b) pontjában a vezetőként közszolgálati szövegrész helyébe a vezetőként betöltött szöveg, 50. § (3) bekezdésében a köztisztviselő szövegrész helyébe a közszolgálati jogviszonyban álló személy szöveg, 60. § (5) bekezdésében a köztisztviselői szövegrész helyébe a kormánytisztviselői szöveg, 61. § (2) bekezdésében, 65. § (3) bekezdésében, 66. (3) bekezdésében, 69. § (5) bekezdésében a köztisztviselők szövegrész helyébe a kormánytisztviselők szöveg, 64. § (1) bekezdésében a köztisztviselőkből szövegrész helyébe a kormánytisztviselőkből szöveg, 65. § (2) bekezdésében, 66. § (2) bekezdésében köztisztviselője szövegrész helyébe kormánytisztviselője szöveg, 75. § (3) bekezdésében a köztisztviselőket szövegrész helyébe a kormánytisztviselőket szöveg, 75. § (4) bekezdésében a kormánybiztost és a miniszterelnöki biztost szövegrész helyébe a miniszterelnöki biztost szöveg lép.
92. § Amennyiben e törvény 84-91. §-ában meghatározott jogviszonyokban a havi munkabér, illetve illetmény - ideértve a Kjt. tekintetében a havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok, az Iasz. tekintetében a havi alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összegét, a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény tekintetében a havi járandóságot (munkabért, illetményt), beleértve az Ftv. 97. § (3) bekezdése szerinti járandóságot is - meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét, annak mértéke e fejezet hatálybalépésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresére csökken.
93. §
94. §
95. §
96. § (1)
(2)
VIII. Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
97. §
98. §
99. § (1)
(2)
100. § (1)
(2)
(3)
101. § (1)
(2)
102. §
103. §
104. §
105. § (1)
(2)
(3)
106. §
107. §
108. §
109. § (1)
(2)
110. § (1)
(2)
111. § A Jöt. kiegészül e törvény 2. melléklete szerinti 3. számú melléklettel.
112. § A Jöt. 38. §-ának (5) bekezdésében a jövedéki biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott összeg fele szövegrész helyébe a nyújtandó jövedéki biztosíték összege feleződik szöveg, 63. §-a (2) bekezdésének 2. pontjában a pálinkát szövegrész helyébe a párlatot szöveg, 65. §-át megelőző alcímben, (1) bekezdésének felvezető rendelkezésében és c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 73. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a pálinka szövegrész helyébe a párlat szöveg, 66. §-ának (2) és (3) bekezdésében a bérfőzési szeszadót szövegrész helyébe az adót szöveg, 66. §-ának (3) bekezdésében a vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára szövegrész helyébe a vámhatóságnak szöveg, 66. §-ának (2) és (5) bekezdésében az a bérfőzési szeszadó szövegrész helyébe az az adó szöveg, 66. §-ának (4) bekezdésében a bérfőzési szeszadó szövegrész helyébe az adó szöveg, 72. §-a (8) bekezdésének első mondatában az A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére és az etanolüzemre a jövedéki biztosítékot szövegrész helyébe az A jövedéki biztosítékot a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére 500 ezer forint, az etanolüzemre szöveg lép.
113. § A Jöt. 72. §-a (8) bekezdésének második mondata, 114. §-a (2) bekezdésének j) pontjában az [a továbbiakban az a)-j) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék] szövegrész, 119. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a valamint szövegrész hatályát veszti.
114. § A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 13. §-ának a) pontjában a pálinka pálinkafajtánként szövegrész helyébe a párlat és a magánfőzésben előállított, a Jöt. 67/A. § (1) bekezdése szerint a magánfőző által a vámhatósághoz bejelentett párlat párlatfajtánként szöveg és b) pontjának bb) alpontjában a 2008 20 19 szövegrész helyébe a 2208 20 19 szöveg lép.
IX. Fejezet
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
115. §
116. §
117. §
118. §
119. §
120. §
X. Fejezet
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása
121. § (1)
(2)
122. §
123. §
124. §
125. §
126. § Hatályát veszti a Pszáftv. 11. § (4) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, valamint a 22. § (5) és (6) bekezdése.
XI. Fejezet
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása
127. §
128. §
129. §
XII. Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
130. §
XIII. Fejezet
Záró rendelkezések
131. § Ez a törvény - a 132-147. §-ban foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
132. § (1) Az I. Fejezet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. augusztus 15-én lép hatályba.
(2)
(3) Az I. Fejezetben meghatározott bejelentési szabályokat 2010. augusztus 15-étől, a regisztrációs díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket pedig 2010. szeptember 15-étől kell alkalmazni.
(4) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény alapján háztartási munkára létrejött munkaviszonyhoz kapcsolódó közteherfizetésre vonatkozó rendelkezéseit az I. Fejezet hatálybalépését megelőző napig kell alkalmazni. Az I. Fejezet hatálybalépése napján, illetve azt követő 45 napon belül háztartási munkára létrejött foglalkoztatásra az általános szabályok szerinti bejelentési, bevallási, illetve befizetési kötelezettségek nem vonatkoznak.
133. §
134. § (1) A III. Fejezet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) E törvény 22-24. §-a, a 36. § (2) bekezdése, a 38. és 39. §-a és az 1. melléklet 2011. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) A 34. § (2) bekezdése 2010. augusztus 15-én lép hatályba.
(4) A Nért. szerint adóköteles légi jármű, vízi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi után 2010. évre bevallott adó második részletét nem kell megfizetni. Ha az adózó az általa 2010. évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, akkor a bevallott és a megfizetett adó különbözetét - az elévülési időn belül - legkorábban a III. Fejezet hatálybalépését követő naptól igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.
(5) A 34. § (2) bekezdésével megállapított Art. 177/B. §-át, valamint a 46. § (2) bekezdésével megállapított Áht. 33. §-ának (14a) bekezdését a hatálybalépésüket követően megkötött szerződések vonatkozásában kell alkalmazni.
135. § (1) A IV. Fejezet 2010. augusztus 15-én lép hatályba.
(2) A IV. Fejezet hatálybalépését követően a költségvetési szervek jogállására, gazdálkodására, jogügyleteire az Áht. e törvénnyel módosított szabályait kell alkalmazni. A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően vállalt kötelezettségek, megindított gazdálkodási cselekmények esetén az Áht. és a Kt. a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.
(3) Az Áht. e törvény 42. §-ával módosított 13/A. § (4)-(6) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott támogatási igényekre, pályázatokra kell alkalmazni.
(4) Az Áht. e törvény 46. §-ával megállapított 24/B. §-át első alkalommal a 2010. évről készített maradvány-elszámolás során kell alkalmazni.
(5) A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően kiegészítő vagy kisegítő tevékenységként meghatározott tevékenységekre az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 92. §-a szerinti alaptevékenység szabályait, vállalkozási tevékenységként meghatározott tevékenységekre a vállalkozási tevékenység szabályait kell alkalmazni. A tevékenységtípusokra vonatkozó előírások változása miatt a költségvetési szerv alapító okiratát a IV. Fejezet hatálybalépését követő első módosítása során kell módosítani.
(6) Az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 100/B. §-át a 2010. év során a IV. Fejezet hatálybalépése napján aktuális (módosított) bevételi előirányzatokon felüli, pénzügyileg még nem teljesült többletbevételekre kell alkalmazni.
(7) A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatásokra az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 100/H. §-át nem lehet alkalmazni.
(8) Az Áht. e törvény 57. §-ával megállapított 122. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(9) A költségvetési szerveknek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos Kt. 15-16. §-a szerinti típusba sorolása a IV. Fejezet hatálybalépésének napján hatályát veszti. A költségvetési típusba sorolást meghatározó alapító okirati rendelkezést a költségvetési szerv alapító okiratának a IV. Fejezet hatálybalépését követő első módosítása során kell az alapító okiratból törölni.
(10) A IV. Fejezet hatálybalépésének napján jogi személyiségű szervezeti egységgel rendelkező költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályt (határozatot), valamint a költségvetési szerv alapító okiratát a IV. Fejezet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül módosítani kell. A kincstár a jogi személyiségű szervezeti egységet a törzskönyvi nyilvántartásból az Áht. 18/I. §-ában és 18/K. §-ában foglaltaknak megfelelő eljárás során törli.
(11) A IV. Fejezet hatálybalépése napjától kezdődően a jogi személyiségű szervezeti egység nem vállalhat kötelezettséget. A jogi személyiségű szervezeti egység által a IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően szerzett jogok, vállalt kötelezettségek a költségvetési szervet illetik meg és terhelik.
(12) Az Áht.-nek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos 90. §-ában foglalt éves költségvetést a 2010. évre nem kell elkészíteni. A IV. Fejezet hatálybalépése előtt elkészített éves költségvetés - ide nem értve az önkormányzat által elfogadott éves költségvetési rendeletet, határozatot - a IV. Fejezet hatálybalépésének napján érvényét veszti.
(13) A IV. Fejezet hatálybalépésétől kezdődően az Áht.-nek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos 94. §-a szerinti feladatellátási megállapodás nem köthető. A IV. Fejezet hatálybalépésének napján hatályos feladatellátási megállapodások érvényben maradnak, az abból eredő jogokat és kötelezettségeket a felek betartani kötelesek.
(14) A IV. Fejezet hatálybalépésétől kezdődően az Áht.-nek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos 100/I. § (1) bekezdése szerinti megelőlegezési, likviditási kölcsön nem vehető fel, értékpapír nem vásárolható, visszatérítendő támogatás nem nyújtható. A IV. Fejezet hatálybalépésének napján hatályos jogügyletek érvényben maradnak, az abból eredő kötelezettségeket a felek teljesíteni kötelesek.
136. § (1) Az V. Fejezet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 75. § (4) bekezdése 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 68. §, a 75. § (1)-(3) bekezdése, a 75. § (5)-(6) bekezdése, a 75. § (10) bekezdése, a 75. § (12)-(15) bekezdése, valamint a 79. § e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
137. § (1) A VI. Fejezet e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A VI. Fejezet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló 1998. június 29-i 98/415/EK TANÁCSI HATÁROZAT 2. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
138. § (1) A VII. Fejezet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 84-89. §, a 90. § (1) és (2) bekezdése, a 91. § (1) bekezdése és a 92. §, valamint a (4) bekezdés 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 95. és 96. § e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése napját követő hónap első napjától a 95. és 96. § hatálybalépésekor tisztséget betöltő személyekre is alkalmazni kell. Amennyiben a 95. és 96. §-ban meghatározott jogviszonyokban a havi kereset összege meghaladja a 95. és 96. §-ok szerint számított összeget, akkor a havi kereset összege a 95. és 96. § hatálybalépésével a 95. és 96. § szerinti összegre csökken.
(4) A Ktv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás helyett 2011-ben egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül sor. Az egyszerűsített adatszolgáltatás a közigazgatási szerv szervezeti adataira, valamint a közszolgálati jogviszonyban állók létszámára, életkorára, munkaidejére, besorolására és vezetői beosztására a Ktv. 21. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltakkal összefüggő adatokra, valamint a közszolgálati jogviszony létesítésére és megszűnésére vonatkozó adatokra terjed ki, azzal, hogy azt a 2011. január 1-jei állapotnak megfelelően 2011. február 28-áig - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott módon - kell teljesíteni. A központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Ktv. 62. § (2) bekezdése alapján a 2010. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó adatok helyett a 2011. január 1-jei állapotra vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgálati nyilvántartás számára.
(5) A 95. és 96. § hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (1) bekezdése és a (4) bekezdésében az (1)- szövegrész, valamint az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 26. § (2) és (3) bekezdése, és a 39. § (1) bekezdése, továbbá nem lép hatályba a 39. § (2) bekezdése.
139. § (1) A VIII. Fejezet és a 2. melléklet e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2) E törvény 99., 100. és 102. §-ának rendelkezéseit a bérfőzött párlat esetében arra a bérfőzött pálinkára kell alkalmazni, amelyre az adófizetési kötelezettség a Jöt. 65. § (1) bekezdés szerint nem keletkezett a VIII. Fejezet hatálybalépéséig.
(3) Ha a természetes személy a VIII. Fejezet hatálybalépését megelőzően 2010. évben már bérfőzés keretében állíttatott elő pálinkát,
a) de az év fennmaradó hányadában magánfőzést kíván folytatni, azt a Jöt. e törvénnyel megállapított 64. §-a (7) bekezdésének rendelkezése ellenére megteheti,
b) a 2010. évben már átvett bérfőzött pálinka mennyiségét a Jöt. e törvénnyel megállapított 9. §-ának (3) bekezdése, illetve 64. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti mennyiségbe kell beszámítani.
140. § A VIII. Fejezet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
141. § A IX. Fejezet e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
142. § (1) A X. Fejezet e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 122. és 125. § a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. évi szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
143. § A XI. Fejezet e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
144. § (1) A XII. Fejezet e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A XII. Fejezet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény szerinti Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetését és az alapítvány céljának megfelelő nonprofit gazdasági társaság - közhasznú szervezetként való - létrehozását a Kormány kezdeményezi.
145. § A 148. § 2010. augusztus 15-én lép hatályba.
146. § A 149-152. § e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
147. § A 154. § 2010. augusztus 15-én lép hatályba.
148. § (1)
(2)
(3)
149. §
150. § (1)
(2)
(3) Hatályát veszti a Vet. 143. § (4) bekezdése.
151. § (1)
(2) A Get. 107/A. § (2) bekezdésében az alkalmazásuk kezdete előtt legalább 5 nappal szövegrész helyébe az a kihirdetést követő 3 napon belül szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Get. 107. § (4) bekezdése, valamint 133. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában az a 141. § alapján szövegrész.
152. § Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény 51. § (3) bekezdésében a 2010. október 1-jén szövegrész helyébe a 2011. március 3-án szöveg, 51. § (4) bekezdésében a 2011. március 3-án szövegrész helyébe a 2012. március 3-án szöveg és 51. § (6) bekezdésében a 2011. március 4-én szövegrész helyébe a 2012. március 4-én szöveg lép.
153. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló 2009. évi LXXXVI. törvény 74. § (2) bekezdésében a 2010. június 30-tól szövegrész helyébe 2011. április 30-tól szöveg lép.
154. §
1. melléklet a 2010. évi XC. törvényhez
1.
2. melléklet a 2010. évi XC. törvényhez
Kérjük, jelentkezzenek azok a közalkalmazottak, ill. volt közalkalmazottak, akik különadó-fizetésre kötelezettek!
Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-ai döntésével azonban megsemmisítette a különadóról szóló rendelkezést, tehát a különadót senkinek nem kell bevallani és befizetni!
A határozat szövege itt olvasható: http://www.mkab.hu/index.php?id=1747_b_2010__ab_hatarozat
A PDSZ-állásfoglalás: http://www.pdsz.hu/newz.php?id=863
Lázár János reakciója itt olvasható:
http://www.origo.hu/itthon/20110506-lazar-a-kulonado-megsemmisitese-ellentetes-az-emberek-erdekevel.html
Alig két nap alatt megszületett az új törvénymódosítás, amely lényegében csak annyiban különbözik az AB által megsemmisített rendelkezésektől, hogy 2010. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal érvényes, a többi, közalkalmazottakat is sújtó szabályok azonosak maradtak. Remélhetőleg az AB ismét megsemmisíti ezt a verziót is, de addig is íme a hatályos törvényszöveg:
2010. évi XC. törvény
egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:2011/8. Adózási kérdés tájékoztató a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 98%-os mértékű különadó új szabályairól
Az elmúlt esztendők alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikája következtében ma kettős válság sújtja a magyar gazdaságot: az államháztartás krónikus egyensúlytalansága és a vállalkozások gyenge versenyképessége. A kettő szorosan összefügg egymással. Egyrészt az államháztartás folyamatosan magas hiánya és az állam eladósodottsága miatt a vállalkozások nehezen jutnak fejlesztési forrásokhoz, másrészt a vállalkozások alacsony versenyképessége miatt az állam is nehezen jut a magas színvonalú közszolgáltatások megteremtéséhez szükséges bevételekhez. Az eddig követett gazdaságpolitika éppen azért vallott állandóan kudarcot, mert az időről időre visszatérő megszorítások ellenére sem volt képes biztosítani az államháztartás egyensúlyát, miközben szinte teljesen lemondott a gazdasági növekedés és a versenyképesség feltételeinek megteremtéséről.
A fegyelmezett költségvetési politika alapvető követelmény, ám ez önmagában még nem elegendő a gazdaság talpra állításához. A gazdaság versenyképességének megerősítése és a növekedés feltételeinek kialakítása nélkül ugyanis nem lehet tartósan stabilizálni az államháztartás helyzetét sem. Különösen akkor nem, ha a hazai vállalkozók versenytársai olyan országokban működnek, ahol kisebb a bürokrácia, egyszerűbb és átláthatóbb az adórendszer, arányosabb a közteherviselés, kedvezőbb a beruházási szabályozási környezet és ésszerűbb a külföldről érkező fejlesztési források felhasználása. Sajnálatos módon jelenleg Magyarország a Világgazdasági Fórum versenyképességi listája szerint legalább 10 hellyel van lemaradva a visegrádi országoktól. Ennek megfelelően a választók által megalapított nemzeti együttműködés rendszerében új időszámítás kezdődik a gazdaságpolitikában. Ennek első eleme a 29. pontból álló I. Akcióterv kidolgozása és következetes megvalósítása.
A törvény olyan intézkedések végrehajtására irányul, amelyek egyszerre célozzák a pénzügyi stabilitás helyreállítását és a növekedés feltételeinek megteremtését. A program három pillérre épül: az első pillér a pénzügyi stabilitás megerősítését és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgálja, a második pillér a vállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek jelentős csökkentését és a közszféra jövedelmeinek teljesítményarányosabbá és igazságosabbá tételét foglalja magában, míg a harmadik pillér a foglalkoztatás bővítésének alapjait teremti meg.
Ugyanakkor a törvényben foglalt intézkedéscsomag csak az első lépés a pénzügyi stabilitás, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a bürokrácia csökkentése és a gazdaság versenyképességének helyreállítása irányába, amelyet további akciótervek és intézkedések fognak hamarosan követni.
Az első pillér részeként a törvény a pénzügyi stabilitás megteremtése, a közpénzügyek kiszámíthatóbbá tétele, a vállalatokat és a háztartásokat fenyegető pénzügyi kockázatok csökkentése, a közterhekből való arányos részesedés növelése, a társadalmi igazságérzet megteremtése, valamint a közpénzek pazarlásának megszüntetése érdekében a pénzügyi szektor szereplői közül a hitelintézetek, a biztosítók és az egyéb pénzügyi szervezetek különadó fizetési kötelezettségét fogalmazza meg, különadóval terheli az államháztartási forrásból jövedelmet szerző magánszemélyek egyes jövedelmeit, valamint korlátozza a közszférában kifizethető jövedelmeket. Ugyanakkor emellett a törvény a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése és a versenyképesség növelésének elősegítése érdekében a vállalkozások számára gyakorlatilag a felére csökkenti a társasági adót, illetve a vidéki emberek számára biztosítja a szabad párlatfőzés lehetőségét.
A második pillér részként a törvény megszüntet tíz ún. kisadót, továbbá a beruházások elősegítése érdekében a kiemelt nagyberuházások számára jelenleg biztosított engedélyezési egyszerűsítéseket kiterjeszti az ipari és kereskedelmi célú, illetve a munkahelyteremtő beruházásokra is, jelentősen csökkentve ezzel a magánszemélyek és a vállalkozások adózási és egyéb adminisztrációs terheit.
A harmadik pillér részeként kerül sor az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtésére, ezáltal a módosítással érintett alanyi körben a legális foglalkoztatás szabályainak megalkotására.
I. Fejezet
Az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeinek megteremtése
1. § (1) E fejezet hatálya a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszonyra terjed ki.
(2) E fejezet alkalmazásában
1. háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás;
2. nem tekinthető háztartási munkának
a) az 1. pont szerinti munkák elvégeztetése, ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi,
b) ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató - akár közvetve - mástól juttatásban részesül,
c) ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál;
3. háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi;
4. foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője;
5. adórendszeren kívüli kereset: olyan járandóság, amelyet az e fejezet szerinti foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.
A Kormány 29 pontos gazdasági akciótervének egyik célkitűzése az adózás alá nem vont kereset fogalmának bevezetése annak érdekében, hogy aki adózott jövedelemből másnak magánszemélyként munkalehetőséget biztosít, ez után a jövedelem után ne kelljen újra adót fizetni. A háztartási munka ennek megfelelően adó- és járulékmentes lesz.
A törvény az első, igen fontos induló lépés a közpénzügyi, költségvetési rendszer megújításában. Az adófizetők forintjai a korábbinál megalapozottabban, átláthatóbban és ellenőrzöttebben kerülnek felhasználásra. A változtatások hatásaként érdemben csökken a költségvetési szervek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos túlburjánzó adminisztráció, valamint megszűnik privatizációjuk veszélye. A jogalkotói szándék szerint fontos garanciális elemek épülnek ki a közvagyon védelmét biztosítandó, csökkentve ezzel az pénzelfolyás, a korrupció lehetőségét.
A törvény fenti célok érdekében hatályon kívül helyezi a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényt (a továbbiakban: az ún. státusztörvényt). Ezt oly módon valósítja meg, hogy a státusztörvény által létrehozott fölösleges adminisztrációs konstrukciókat - így kiemelten a költségvetési szervek túlzott differenciálását - eltörli. A bevezetési tapasztalatok alapján a státusztörvény által létrehozott költségvetési gazdálkodási keretek ugyanis nem nyújtottak megfelelő hátteret a költségvetési szervek közérdeknek megfelelő működésére, főként azért, mert bizonyos esetekben indokolatlanul eltúlzott mértékű gazdálkodási rugalmasságot biztosítottak egyes - a törvény által létrehozott - költségvetési szervi típusoknak, ráadásul nem teremtették meg az e rugalmasság ellentételezését biztosító kontrollmechanizmusokat. Emellett kifejezetten a közérdekkel ellentétesek a törvény által - különösen a vállalkozó közintézeti körben: elsősorban a felsőoktatásban és az egészségügyben előkészített - privatizációs lépések.
A törvény ugyanakkor felhasználja a költségvetési szervek jogállására vonatkozó előírásokat: a költségvetési szerv életútjára (alapítása, nyilvántartása, átalakítása, megszüntetése), csakúgy mint az irányításra (felügyeletre), irányító (felügyeleti, alapító) szervre vonatkozó szabályokat átemeli az államháztartási törvénybe.
A törvény - bár az államháztartási rendszer érdemi felülvizsgálata és korszerűsítése a következő évek komoly szakmai előkészítést igénylő kiemelten fontos kormányzati feladata - a kormányprogrammal összhangban már most tartalmaz a közpénzek védelme és célnak megfelelő felhasználása érdekében intézkedéseket: módosulnak a szabályok a többletbevételek felhasználására, az előirányzat-átcsoportosításra, a többéves kötelezettségvállalásokra, a maradvány-felhasználásra, s a társadalmi szervezetek, (köz)alapítványok támogatására vonatkozóan. Az új szabályok abból az alapvető államháztartási megfontolásból származnak, hogy rossz költségvetést jól végrehajtani nem lehet, ugyanakkor a jó költségvetés sem elegendő garancia önmagában, azt az intézményi és állami/önkormányzati szinten egyaránt az eredeti jogalkotói (parlamenti, önkormányzati), illetve irányító szervi szándékoknak megfelelően végre is kell hajtani.
Megteremtődik továbbá a törvényi kerete a költségvetési (fő)felügyelői rendszer létrehozásának. Az új konstrukció célja, hogy a nemzetközi gyakorlattal összhangban a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezeteknél folyamatos kontroll valósuljon meg a kötelezettségvállalások felett a fejezet és az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében. A közelmúltban bevezetett kincstárnoki rendszer pozitív és negatív tapasztalatait egyaránt elemezve merült fel az igény a rendszer érdemi továbbfejlesztésére. Erre nemcsak az ország fiskális helyzete szolgáltat önmagában okot, hanem így teremthető meg a kormányzati szinten egységes elvek szerinti közpénz-felhasználás, s szűrhető ki hatékonyan a közérdekkel ellentétes kötelezettségvállalás is. Ezáltal már a kiadási folyamat elején, időben létrejön a szükséges színvonalú ellenőrzöttség, mely jelentős mértékben csökkenti a későbbiekben felmerülő ellenőrzési kockázatokat. A (fő)felügyelők szükségképpen főállásban, kormánytisztviselőként látják el munkájukat. Hangsúlyozandó, hogy sem a Kormány irányítása alá nem tarozó - ún. alkotmányos - fejezeteket, sem az önkormányzati rendszert nem érinti e szabályozás.
A törvény meghatározza a hatálya alá tartozó feleket és tevékenységet. E szerint háztartási munka végzésére kizárólag természetes személy foglalkoztathat háztartási alkalmazottat.
A szabályozás a jelenleg hatályos Eftv. által megállapított háztartási munka fogalmat is felhasználva definiálja, és taxatíve felsorolással értelmezi a háztartási munkát. Amennyiben üzletszerűségre utaló körülmény merül fel (pl. egyéni vállalkozó irodájának takarítása), az nem tartozhat a háztartási munka körébe. A tevékenységi körök konkrét körülhatárolása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a valós foglalkoztatási célok mellett ne érvényesülhessenek a visszaélésszerű adó- és járulékfizetés elkerülésére irányuló magatartások e foglalkoztatási konstrukció alkalmazása során.
A törvény a háztartási munkán kívül meghatározza még a háztartási alkalmazott, a foglalkoztató és az adórendszeren kívüli kereset fogalmát is. Ez utóbbi olyan járandóság, amelyet e törvény szerinti foglalkoztató háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttat.
2. § (1) A foglalkoztató az általa az 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott tevékenység végzésére foglalkoztatott háztartási alkalmazott után adó és járulék fizetésére akkor nem kötelezett, ha a 3. § (1) bekezdésében előírt bejelentést a foglalkoztatást megelőzően teljesítette.
(2) Az adórendszeren kívüli kereset a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezettséget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő, 3. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítését elmulasztotta.
(3) Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.
(4) Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetni. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.
A törvény deklarálja, hogy a foglalkoztatónak nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége az e törvényben meghatározott háztartási munka ellátására megvalósuló foglalkoztatás kapcsán. Emellett a foglalkoztatott háztartási munka ellátására megvalósuló foglalkoztatásából származó bevétele adórendszeren kívüli, azaz a foglalkoztatottat sem terheli ezzel összefüggésben adó- és járulékfizetési kötelezettség.
A foglalkoztatót és a foglalkoztatottat megillető mentesség feltétele az, hogy a foglalkoztató havonta, a munkavégzés megkezdése előtt az állami adóhatósághoz bejelentse az adóazonosító jelét, valamint a foglalkoztatott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét. Ennek elmulasztása esetén az e törvény által biztosított adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatással nem élhet, azaz az adó- és járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) előírt általános szabályokat alkalmazni kell.
A mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után meg kell fizetni az adót és a járulékokat. Amennyiben a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.
A törvény kimondja azt is, hogy a háztartási munkára e törvény szerint foglalkoztatott természetes személy nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, azaz e foglalkoztatása biztosítotti státuszt nem keletkeztet.
Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.
3. § (1) Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató az állami adóhatóságnak havonta a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a (3) bekezdés szerinti adatokat. A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét - választása szerint-
a) elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapu),
b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy
c)
teljesítheti.
(2) A foglalkoztató akkor élhet az (1) bekezdés a) pontjában foglalt bejelentési lehetőséggel, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapu használata céljából.
(3) A foglalkoztató bejelentési kötelezettségét az alábbi adatok közlésével teljesíti:
a) a foglalkoztató adóazonosító jele,
b) a háztartási alkalmazott adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
c) a tényleges foglalkoztatás kezdő napja.
(4) A háztartási alkalmazott (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény rendelkezései alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törli azokat. A központi ügyfélszolgálat az e fejezetben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladata teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést az (1) bekezdés szabályainak megfelelően újra teljesíteni kell.
(6) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására a bejelentő vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén a bejelentést követő 24 órán belül van lehetőség.
A háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a törvény bejelentési kötelezettséget ír elő a foglalkoztató számára. E kötelezettség kizárólag az állami adóhatóságnál történő nyilvántartásba vételhez alapvetően szükséges adóazonosító jelének (mind a foglalkoztató, mind a foglalkoztatott vonatkozásában), valamint a foglalkoztatott társadalombiztosítási azonosító jelének bejelentésére terjed ki. Ez utóbbit az állami adóhatóság kizárólag a bejelentett adatok munkaügyi hatóság, illetve nyugdíjbiztosítási szerv részére történő adattovábbítás tekintetében kezeli. (Ezzel összefüggésben lásd még a 7. §-nál írtakat.)
A bejelentési kötelezettség elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, telefonon a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon vagy - a fogadásra alkalmas informatikai alkalmazás elkészülte időpontjától - rövid szöveges üzenet formájában (SMS-ben) teljesíthető.
A központi ügyfélszolgálat feladatellátása során az elektronikus közszolgáltatásokról szóló 2009. évi LX. törvény rendelkezései szerint jár el. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatósághoz, az e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot kizárólag a feladata teljesítéséhez szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti.
A központi ügyfélszolgálat a hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év végéig őrzi meg, azt követően törli azokat. (Ha a központi ügyfélszolgálat által már törölt adatokkal kapcsolatban folyamatban van hatósági vagy bírósági ügy, akkor ennek befejezéséig az adatok az állami adóhatóságnál továbbra is rendelkezésre állnak.)
4. § (1) A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából a 3. § szerint teljesített bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás.
(2) A foglalkoztató az (1) bekezdés szerinti regisztrációs díjat az állami adóhatóság által e célra rendszeresített fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig fizeti meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet. A háztartási munkára e fejezet szerint foglalkoztatott természetes személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítottnak.
(4) A regisztrációs díj a központi költségvetés bevétele.
A törvény a foglalkoztatót a bejelentés nyilvántartásba vétele kapcsán havi 1000 forint összegű regisztrációs díj fizetésére kötelezi a bejelentéssel érintett foglalkoztatottak számának figyelembevételével. A regisztrációs díj összege nem függ attól, hogy az adott hónap folyamán hány napon történt a foglalkoztatás. A regisztrációs díj postai úton, banki átutalással vagy az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain működő bankkártya használatával megvalósuló bankkártyás fizetéssel teljesíthető. A regisztrációs díj a központi költségvetés bevétele.
5. § (1) A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól. Ha a hónapban a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti.
(2) A foglalkoztatott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni. A foglalkoztató által kiadott igazolásnak a 3. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét, a kifizetés időpontját, a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását, a foglalkoztatás helyének címét, a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását is tartalmaznia kell.
(3) A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.
(4) Az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerinti igazolás mintát az internetes honlapján letölthető formában elérhetővé teszi.
A törvény lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatott az őt megillető bevétel megszerzésekor igazolást kérhessen a foglalkoztatójától például egy esetleges hatósági vizsgálat során történő felhasználásra vagy bármilyen más célból. Ha a foglalkoztatott az igazolás kiadását kéri, a foglalkoztató az e törvényben meghatározott adatok feltüntetésével adja azt ki.
A természetes személy foglalkoztatónak az igazolás kiadásához nincs szüksége bélyegzőre, az igazolás a foglalkoztató és a foglalkoztatott aláírásával - bélyegzőlenyomat nélkül - érvényes.
Az állami adóhatóság kötelezettsége, hogy az igazolás mintát elkészítse és azt internetes honlapján elérhetővé, letölthetővé tegye.
Az állami alapító által alapított alapítvány (közalapítvány), illetve állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány esetében a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a szóban forgó alapítvány (közalapítvány) megszüntetésével, annak vagyonából közhasznú szervezetként nonprofit gazdasági társaság legyen létrehozható, amennyiben a feladatának, céljának ellátása e társasági formában hatékonyabban megvalósítható. Az ekként létrejött nonprofit gazdasági társaságok közhasznú szervezetként működnének tovább.
A megszűnő alapítvány (közalapítvány) vagyona a törvény rendelkezése szerint a nonprofit gazdasági társaság vagyonává válik, és az a nonprofit gazdasági társaság megszűnése esetében sem lenne felosztható annak tagjai (részvényesei) között. A megszűnő alapítvány (közalapítvány) vagyona tehát kizárólag a korábbi alapítványi célok megvalósítására lenne felhasználható. Tekintettel arra, hogy a megszűnő alapítvány vagyona elkülönül az alapítóktól, a nonprofit gazdasági társaságban a taggá (részvényessé) válás feltétele a meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítése, mely a gazdasági társaság jellegből adódik.
A nonprofit gazdasági társaság létrehozását mind az állami alapító, mind az államháztartáson kívüli alapító kezdeményezheti, az államháztartáson kívüli alapító az állami alapítónál nyújthatja be erre vonatkozó igényét.
Az átalakulás részletes feltételeit vagy jogszabályban vagy az állami alapító, illetve az állami alapító felügyeleti szerve által hozott határozatban kell rendezni, ez biztosítja azt, hogy az alapítvány céljait megvalósító tevékenységet a nonprofit gazdasági társaság folyamatosan, vagyonvesztés nélkül végezhesse, és a szervezeti formaváltás menete transzparens, bárki által átlátható, megismerhető legyen.
Mivel a jelzett alapítványok (közalapítványok) szervezeti formaváltásának gyors, vagyonvesztés nélküli lebonyolításához jelentős közérdek fűződik - hiszen az esetek többségében közfeladatot látnak el, de legalábbis közcél érdekében tevékenykednek - az alapítványok (közalapítványok) megszűntetésére irányuló nemperes eljárások lefolytatására a törvény soronkívüliséget rendel el.
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az állami alapító által alapított alapítványok esetében az állam által delegált kuratóriumi tagok kijelölése indokolás nélkül megszüntethető legyen, biztosítva ezáltal az alapítványi vagyon védelmét, és az alapítvány jogszerű, céljainak megfelelő működését. Ugyanilyen okokból a törvény előírja, hogy a kijelölés visszavonásával érintett tag a helyére kijelölt tag bírósági nyilvántartásba vételét elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig sem vehet részt az alapítvány (közalapítvány) olyan vagyoni kötelezettségvállalásra irányuló döntéshozatalában, amely az e körben egyidejűleg módosított alapító okirat szerint meghatározott mértéket meghaladja.
6. § Az e fejezet szerinti bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A törvény a foglalkoztató e törvény szerinti bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettsége elmulasztása esetén a foglalkoztatót 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabásával szankcionálja, melynek alkalmazása során a hatóság az ügy összes körülményének mérlegelésével, a fokozatosság elvének érvényesítésével köteles eljárni. A mulasztási bírság összege jelentősen alacsonyabb az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) a biztosítottak bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható, maximális bírság összegénél, ugyanakkor még kellőképp ösztönöz a jogszerű magatartásra. Mivel a regisztrációs díjfizetés nem teljesítése is mulasztási bírsággal fenyegetett, ezért a regisztrációs díj után késedelmi pótlék már nem kerül felszámításra.
7. §
II. Fejezet
A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója
8. § (1) A 9. § rendelkezései szerint meghatározott magánszemély az e fejezetben előírt adóalap után különadót fizet. A különadó a központi költségvetést illeti meg.
(2) Az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezései az irányadók.
9. § (1) Különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.
(1a) Különadó fizetésére köteles
a) az országgyűlési képviselő, ha megbízatása megszűnésével összefüggésben az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény alapján vagy más jogcímen,
b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke (a továbbiakban együtt: alpolgármester), ha e jogviszonyának megszűnésével összefüggésben a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény alapján vagy más jogcímen,
c) az európai parlamenti képviselő, ha megbízatásának megszűnésével összefüggésben az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény alapján vagy más jogcímen
a (2) bekezdésben foglalt különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.
(2) A különadó alapjának minősül az (1) és (1a) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből - ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított összeg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:
a) az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a (2) bekezdés szerinti bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;
b) más foglalkoztatott esetében a (2) bekezdés szerinti különadó alapba tartozó bevételnek a hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom.
(4) A jogviszony 2010. január 1-jén vagy azt követően történő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként a (2)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kell teljesíteni.
(5) A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani. A különadó alapja független attól, hogy a kifizetett összeget egy vagy több adóévben kell jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadó-alapot nem képező személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben kifizetett bevételt a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 9. pontjának megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.
A törvény a társadalmi igazságérzetet sértő, közpénzekből származó juttatásokra külön mértékű adót állapít meg. A törvény szerint különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény, vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban különadó alapnak minősülő bevételt szerez.
A törvény lehetővé teszi, hogy az ilyen juttatások adóztathatóak legyenek az adott adóévet megelőző 5 évre vonatkozóan.
A szabályozás ismételt megalkotása során indokolt a korábbi szabályozásban észlelt problémák kezelése, továbbá a rendelkezések 2005-től való visszamenőleges alkalmazással kapcsolatos eljárásjogi szabályok megalkotása.
A szabályozás hatálya alá tartozó szervezetek körének pontosabb meghatározása
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 9. § (1) bekezdését és 12. §-át érintő módosítás.
A szabályozás költségvetési szervnél, illetve meghatározott jogi személynél foglalkoztatott magánszemélyekre terjed ki. Ezen megfogalmazás mellett azonban nem alkalmazandóak a különadó szabályai a költségvetési forrásokat felhasználó, de jogi személynek nem minősülő szervezetek által foglalkoztatott magánszemélyekre. Tekintettel arra, hogy ezen kör kivételként történ ő kezelése nem indokolható, javasolható az alanyi kör meghatározásának pontosítása érdekében a jogi személy helyett a szervezet fogalom használata.
A szabályozás hatálya alá tartozó szervezeti kör meghatározásában az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített fordulat is értelmezési nehézségeket okozott, a korábbi szabályozás ugyanis nem tért ki arra, hogy milyen mértékű állami befolyás, milyen mértékű állami finanszírozás keletkeztet alanyiságot, és az állami befolyás meglétét, a finanszírozás, támogatás megvalósulását mely időpontban, időintervallumban kell vizsgálni. Szükséges tehát a szabályozás kiegészítése a fentiekre vonatkozóan magyarázó rendelkezésekkel.
A különadó alapja:
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 9. § (2)-(4) bekezdéseit és 12. §-át érintő módosítás.
Indokolt, hogy az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a teljes bevétel kétmillió forintot meghaladó része adóköteles legyen. Más foglalkoztatott esetében az adóköteles rész a bevétel három és fél millió összeg feletti része, de nem tartozik bele a jubileumi jutalom illetve a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett összeg.
Jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben kifizetett összegek
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 9. § (2) és (4) bekezdését érintő módosítás.
A módosítás alapján a különadó-szabályozást a 2005. január 1-jétől megszerzett, a különadó hatálya alá tartozó jövedelmekre kell alkalmazni. Így alkalmazni kellene a szabályokat abban az esetben is, amikor a magánszemély jogviszonya 2005. január 1-jét - akár évekkel - megelőzően szűnt meg, de a magánszemély a jogviszony jogellenes megszüntetése megállapítása érdekében bírósághoz fordult, és a bíróság határozata alapján 2010. január 1-jét követően történik kifizetés.
Tekintettel arra, hogy a jogviszony megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban utólagosan megállapított felmondási időre járó bér, végkielégítés címén járó összegek már nem ugyanazon közgazdasági funkciót töltik be, valamint arra, hogy ezen összegek különadó alá vonására jogalkotói szándék nem irányult, indokolt a különadó alapjának meghatározása során a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek kivételként történő szerepeltetése.
A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget a megfelelő jogcím szerint kell teljesíteni.
10. § A különadó mértéke a 9. § (2) bekezdése szerinti adóalapnak a 98 százaléka.
11. § (1) A kifizető a magánszemélyt terhelő adót forrásadóként a kifizetéskor állapítja meg, vonja le, elkülönítve igazolja, az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerinti bevallásban vallja be, és ezen bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
(2) Amennyiben a kifizető a magánszemélyt terhelő adót bármely okból nem vonta le, a le nem vont adót a magánszemély fizeti meg a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
(3) A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét
a) az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban elkülönítve be kell vallani, és be kell számítani az Szja tv. 3. §-ának 75. pontja szerinti éves összes jövedelem megállapításánál;
b) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában - figyelemmel a c) pont rendelkezésre - nem kell járulékalapnak tekinteni;
c) a b) pont rendelkezésétől eltérően, a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabért, illetmény összegét társadalombiztosítási járulékalapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni.
(4) A társadalombiztosítási járulékalapnak nem minősülő különadó-alap után a kifizető az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései szerint 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. A (3) bekezdés c) pontjában említett különadó-alap után a kifizető 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó megfizetésével teljesíti.
(5) A magánszemély az adóbevallásában bevallott különadó-kötelezettséggel szemben adóelőlegként veszi figyelembe a kifizető által levont különadót.
(6) Az e fejezet hatálybalépése előtt megszerzett, különadó-köteles jövedelmek után az adókötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni:
a) a magánszemély a 2010. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig a különadó-kötelezettségét megállapítja és az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;
b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét. Ha a magánszemély a 2010-ben őt törvény alapján megillető végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja;
c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére (éveire) megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül - annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani - kiszámított közteher-kötelezettségét;
d) az (1) bekezdésben említett szervezet, gazdasági társaság - ide értve ezek jogutódját is - (a továbbiakban: kifizető) magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;
e) a magánszemély kérésére a kifizető d) pontban említett adatokról és rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.
A jogviszony megszűnésétől függetlenül nyugdíjazottak problémája
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 11. § (3) és (4) bekezdését érintő módosítás.
Azok esetében, akiknek a jogviszonya nem nyugdíjazás miatt szűnt meg, azonban nyugdíjra való jogosultságukat a jogviszony megszűnését követően, és 2010. december 30-át megelőzően megszerezték, és nyugdíjuk megállapítása megtörtént, a nyugdíj megállapításának az utólagos korrigálása válik szükségessé a törvény alapján.
A törvény visszamenőleges alkalmazásából következően számos esetben előfordulhat, hogy a már megállapított nyugdíjat a járulékalap módosulása miatt korrigálni kell, továbbá az is, hogy a nyugdíj-megállapításnál figyelembe vehető szolgálati idő lecsökken, esetleg utólag nem lesz meg a nyugdíjazáshoz szükséges idő.
A különadó-alappá váló kereset a törvény szerint ugyanis nem minősül járulékalapnak, vagyis nyugdíjjárulékot sem kell utána fizetni. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint pedig nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt. A felmentési (felmondási) idő azon hónapjai tehát, amelyre járó munkabér különadó-alapnak minősül, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek.
A módosítás alapján azok esetében, akiknek a jogviszonya nem nyugdíjazás miatt szűnik meg, a későbbi nyugdíj-megállapítás szempontjából a különadó-alapból a felmentési időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabért, illetmény összegét társadalombiztosítási járulékalapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni azzal, hogy a járulékot a különadóval fizeti meg. Ez megoldja a szolgálati idő keletkezésének a problémáját, valamint a kifizetéseket meghagyja a nyugdíj meghatározásánál figyelembe vehetőként.
A korábban nyugdíjazottak esetében a különadó-fizetési kötelezettség a megállapított nyugdíjra nincs hatással.
A különadó-fizetés eljárási szabályai
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 11. § (5) bekezdését érintő módosítás
A rendelkezések visszamenőleges alkalmazása miatt szükséges külön rendelkezni a jövőben fizetendő különadóra vonatkozó eljárási szabályokról.
A szabályozás visszamenőleges alkalmazásának eljárásjogi szabályai
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 11. § (6) bekezdését érintő módosítás
A hatálybalépés előtt megszerzett, különadó-köteles jövedelmek után az adókötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni. A magánszemély a 2010. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig a különadó-kötelezettségét megállapítja és az erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti.
A magánszemély a különadó-bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét.
A jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére (éveire) megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül - annak figyelembe vételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani - kiszámított közteher-kötelezettségét.
Az ilyen kifizetéssekkel érintett szervezet, gazdasági társaság magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről.
A magánszemély kérésére a kifizető a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatást ad a magánszemélynek.
12. § E fejezet alkalmazásában
a) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított szervezet: az olyan szervezet, amelyben a jogviszony megszűnésének időpontjában a Magyar Állam, a helyi önkormányzat, a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi tulajdonnal rendelkezik azzal, hogy többségi tulajdon alatt a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti fogalmat kell érteni;
b) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból fenntartott szervezet: az olyan szervezet, amelynek éves költségvetését a jogviszony megszűnését megelőző adóévben külön-külön vagy együttesen számítva 50 százalékot meghaladó mértékben állami önkormányzati vagy közalapítványi forrásból biztosítják;
c) állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból működési támogatásban részesített szervezet: az olyan szervezet, amelynek éves költségvetéséhez a jogviszony megszűnését megelőző adóévben az állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva 50 százalékot meghaladó mértékben nyújt működési támogatást.
A szabályozás hatálya alá tartozó szervezetek körének pontosabb meghatározása
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 9. § (1) bekezdését és 12. §-át érintő módosítás.
A szabályozás költségvetési szervnél, illetve meghatározott jogi személynél foglalkoztatott magánszemélyekre terjed ki. Ezen megfogalmazás mellett azonban nem alkalmazandóak a különadó szabályai a költségvetési forrásokat felhasználó, de jogi személynek nem minősülő szervezetek által foglalkoztatott magánszemélyekre. Tekintettel arra, hogy ezen kör kivételként történ ő kezelése nem indokolható, javasolható az alanyi kör meghatározásának pontosítása érdekében a jogi személy helyett a szervezet fogalom használata.
A szabályozás hatálya alá tartozó szervezeti kör meghatározásában az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített fordulat is értelmezési nehézségeket okozott, a korábbi szabályozás ugyanis nem tért ki arra, hogy milyen mértékű állami befolyás, milyen mértékű állami finanszírozás keletkeztet alanyiságot, és az állami befolyás meglétét, a finanszírozás, támogatás megvalósulását mely időpontban, időintervallumban kell vizsgálni. Szükséges tehát a szabályozás kiegészítése a fentiekre vonatkozóan magyarázó rendelkezésekkel.
A különadó alapja:
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete 9. § (2)-(4) bekezdéseit és 12. §-át érintő módosítás.
Indokolt, hogy az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a teljes bevétel kétmillió forintot meghaladó része adóköteles legyen. Más foglalkoztatott esetében az adóköteles rész a bevétel három és fél millió összeg feletti része, de nem tartozik bele a jubileumi jutalom illetve a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett összeg.
12/A. § A 8-12. § rendelkezéseit - a 12/B. §-ban meghatározottak figyelembevételével - a 2010. január 1-jén vagy azt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
12/B. § (1) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 9. § az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított (1a), (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit a 2011. január 1-jén vagy azt követően megszerzett, e fejezet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (2) bekezdés figyelembevételével, a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között megszerzett, e fejezet rendelkezései szerint adóköteles bevételekre a (3) bekezdés figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 9. § az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLVI. törvénnyel megállapított (1a), (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek hatálybalépése előtt megszerzett különadó-köteles jövedelmek után az adófizetési kötelezettséget a következők szerint kell teljesíteni:
a) a magánszemély a 2011. évről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig a különadó-kötelezettségét megállapítja, és az adóhatóság által erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;
b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét;
c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül - annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani - kiszámított közteher-kötelezettségét;
d) az országgyűlési képviselőnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselőnek különadó-köteles bevételt juttató szervezet (a továbbiakban: kifizető) 2012. március 31-ig magánszemélyenkénti bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó-fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;
e) a magánszemély kérésére a kifizető a d) pontban említett adatokról és a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.
(3) Az országgyűlési képviselő, az alpolgármester, az európai parlamenti képviselő tekintetében a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között megszerzett különadó-köteles jövedelmek után az adófizetési kötelezettséget a 2011. adóévben - a 11. § (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a következők szerint kell teljesíteni:
a) a magánszemély a 9. § (1a) bekezdésének hatálybalépését követő második hónap utolsó napjáig a különadó-kötelezettségét megállapítja, az adóhatóság által erre a célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti;
b) a magánszemély az a) pont szerinti bevallásában megfizetett különadóként veszi figyelembe a különadó-alapba tartozó jövedelmek után a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerinti valamennyi közteher-kötelezettségét, azzal, hogy ha a magánszemély a 2010-ben őt törvény alapján megillető végkielégítést kapott, arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezésétől eltérően az évek közötti megosztást nem alkalmazhatja;
c) a jövedelem megszerzése évében hatályos szabályok szerint a magánszemély valamennyi közteher-kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a magánszemély a különadó-köteles jövedelem megszerzése évére megállapított valamennyi közteher-kötelezettségéből levonja a különadó-köteles jövedelmek nélkül - annak figyelembevételével, hogy a különadó-köteles jövedelmeket a magánszemély összes jövedelmébe az adóévben ekkor is be kell számítani - kiszámított közteher-kötelezettségét;
d) az országgyűlési képviselőnek, az alpolgármesternek, az európai parlamenti képviselőnek különadó-köteles bevételt juttató szervezet (a továbbiakban: kifizető) a 9. § (1a) bekezdése hatálybalépését követő hónap utolsó napjáig magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve szerinti bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;
e) a magánszemély kérésére a kifizető a d) pontban említett adatokról és a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.
III. Fejezet
Egyes adó- és egyéb törvények módosítása
13. §
14. §
15. §
16. § (1)
(2)
17. §
18. § (1)
(2)
19. §
20. § Az Szja tv.
a) 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a vagy más törvény előírása alapján adómentes szövegrész helyébe a szerint adómentes, vagy más törvény rendelkezése alapján személyi jövedelemadó kötelezettség nem terheli szöveg;
b) 7. §-a (1) bekezdésének l) pontjában a hozzájárulás szövegrész helyébe a hozzájárulás, valamint a pedagógusnak szakkönyv vásárlására jogszabály alapján adott összeg szöveg;
c) 46. §-a (4) bekezdésében a megállapítania a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett szövegrész helyébe megállapítania a számlaadásra kötelezett szöveg;
d) 49. §-a (16) bekezdésének utolsó mondatában az az adóelőleg-alap 50 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei az év elejétől az adott negyedév végéig számítva fennállnak szövegrész helyébe az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg szöveg
e) 1. számú melléklete 6.1. alpontjában a közadakozásból nyújtott szövegrész helyébe a közadakozásból, valamint a károsult munkáltatója által nyújtott szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti az Szja tv. 49/B. §-ának (21), (22) és (25) bekezdése.
22. §
23. § A Htv. 3/A. §-ában az és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó szövegrész helyébe az és az idegenforgalmi adó szövegrész lép.
24. § Hatályát veszti a Htv. 1. § (2) bekezdésében a , valamint a vállalkozók kommunális adóját szövegrész, 4. § b) pontja, 6. § c) pontjában a 29. §-ának (1) bekezdésében, szövegrész, az 1.2. Vállalkozók kommunális adója cím, 27-29. §-ai, 30. § (1) bekezdésének b) pontja, 30. § (2) bekezdése, 32. § b) pontja, 33. § c) pontja, 41. § (1) bekezdésében a vállalkozók kommunális adójában és szövegrész, valamint 52. § 19. pontja.
25. §
26. §
27. §
28. §
29. §
30. §
31. §
32. §
33. § Hatályát veszti az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény (Nért.).
34. § (1)
(2)
35. §
36. § (1) Hatályát veszti az Art.
1. 26. § (3) bekezdés d) pontja,
2. 33. §-ának (10) bekezdése,
3. 33. §-ának (12) bekezdése,
4. 35. §-ának (7) bekezdése,
5. 70. § (1) bekezdésében a az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adó, szövegrész,
6. 176. §-ának (14) bekezdése,
7. 1. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/1. pont első mondatában az és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adójáról szövegrész, valamint hatodik mondatában az és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adójáról szövegrész,
8. 1. számú mellékletének I/B/2. pont c) alpontja,
9. 1. számú mellékletének I/B/2. pont f)-h) alpontjai,
10. 2. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/3. pont harmadik mondatában az és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót szövegrész,
11. 2. számú mellékletének I/Határidők/8. pontja.
(2) Hatályát veszti az Art.
1. 32. §-ának (1) bekezdésében a vállalkozók kommunális adójáról és a szövegrész,
2. 125. §-ának (2) bekezdésében az a vállalkozók kommunális adója, szövegrész,
3. 2. számú melléklet II/Általános rendelkezések/A/3. pont a) alpontja,
4. 6. számú melléklet második mondatában a , az a vállalkozók helyi kommunális adója szövegrész,
5. 6. számú melléklet 4. pontjának a)-b) alpontjaiban az és kommunális szövegrész.
(3) Az Art.
1. 1. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/1. pont második mondatában az 1000 forintban kell feltüntetni. szövegrész helyébe az 1000 forintban kell feltüntetni kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló után fizetendő összeget, amelyet forintban kell bevallani. szövegrész,
2. 2. számú mellékletének I/Általános rendelkezések/3. pont első mondatában az cégautó-adót és az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adót kivéve szövegrész helyébe a cégautóadót és az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget kivéve szövegrész
lép.
37. § Az Art. 2. számú melléklete e törvény 1. melléklete szerint módosul.
38. §
39. § Hatályát veszíti a Vt. tv. 1. § 27. és 28., valamint 30. és 31. pontja, a 6. § (1) bekezdés f) pontja és (2) bekezdésének b) pontja, a 7. §-a, a 9. § (2) bekezdés f) pontja, 9. § (4) bekezdés b) pontjának a , társulati alap-hozzájárulást megalapozó egységének számát szövegrésze, a 30. § (1) bekezdés c) pontja, a 31. § (4) bekezdés j) pontja, a 37. § (3) bekezdés e) pontja, a 41. § (1) bekezdésének a tagok társulati hozzájárulásából, szövegrésze, a 47-50. §, valamint az azt megelőző alcím.
IV. Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítása, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény hatályon kívül helyezése
40. §
41. §
42. §
43. § (1)
(2)
44. §
45. §
46. § (1)
(2)
47. §
48. § (1)
(2)
(3)
49. § (1)
(2)
50. §
51. §
52. §
53. §
54. §
55. §
56. §
57. § (1)
(2)
58. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
59. §
60. §
61. § Az Áht. 48. § g) pontjában az illetve a 98. § (4) bekezdése szövegrész helyébe az a 100/F. § (4) bekezdése szöveg, 49. § (7) bekezdésében az (5) és (6) bekezdésben szövegrész helyébe az (5) bekezdésben szöveg, és 83/A. §-ában az e törvény 87. és 90-100/E. §-ait szövegrész helyébe az e törvény 97-100/G. és 100/J. §-ait szöveg lép.
62. § (1)
(2)
(3)
(4)
63. § (1)
(2)
64. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
65. § (1) Hatályát veszti az Áht. 12. § (9) bekezdése, 18/J. §-a, 24. § (13) bekezdése, 36. § (1) bekezdés f) pontja, 49. § (5) bekezdés b), d) és s) pontja, 49. § (6) bekezdése, 71. § (3) bekezdése, 85. §-a, 100/K. §-a, 100/L. § (4) bekezdés a) pontja és (7) bekezdése, 125. § (4) bekezdése és 126. §-a.
(2) Hatályát veszti az Áht. 49. § (5) bekezdés m) pontjában az - a vállalkozó közintézet kivételével - szövegrész, 86/I. § (6) bekezdésében a - kivéve a 94. §-ban foglaltakat - szövegrész, 100/N. § (7) bekezdésében az , a 100/K. §-ban foglaltak betartásával szövegrész, 100/O. § (1) bekezdésében , a költségvetési szerv megszűnése tekintetében pedig a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló törvényben foglaltak - e §-ban foglalt eltérésekkel - szövegrész, 100/P. § (2) bekezdésében a közszolgáltató szövegrész és 127. §-ában a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, valamint a szövegrész.
66. § (1) Hatályát veszti
a) a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.),
b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9. § (4)-(17) bekezdése és 35. § (2) bekezdés e) pontja,
c) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/B. § (1)-(5) és (10) bekezdése, és 99. §-a,
d) az Eütv. 156/E-156/J. §-a és az azt megelőző cím, és 247. § (2) bekezdés v) pontja,
e) a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6/A. §-a,
f) az Ftv. 7. § (8) bekezdése, 36/A-36/G. §-a és az azt megelőző cím, 115. § (2) bekezdés i) pontja, 120. § (9) bekezdése, 123. § (3) bekezdése, 124. §-a, 132/A. §-a, 136/B. §-a és 142/A. §-a.
(2) Hatályát veszti az MTAtv. 20. § (8) bekezdés második mondata, 21. § (9) bekezdésében a (közintézetek, közüzemek és vállalkozó közintézetek) szövegrész, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontjában a részelőirányzatai terhére lefolytatandó beszerzések tekintetében a központi költségvetési szerv jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, szövegrész, az Ftv. 16. § (1) bekezdésében az - és kiegészítő szövegrész, 23. § (2) bekezdésének utolsó mondata, 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata, 115. § (2) bekezdés b) pontjában az - állami felsőoktatási intézmény esetén a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény 3. § (2) bekezdésében előírt egyetértéshez, hozzájáruláshoz nem kötött intézkedésével - szövegrész, 135. § (2) bekezdésének utolsó mondata és 136. § (6) bekezdésében a , valamint 100. §-ának (1) bekezdésében szövegrész.
67. §
V. Fejezet
A beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosítása
68. §
69. § Az Itv.
a) mellékletének XV. fejezet 1. pont i) alpontjában a c), f), g) és h) pontok szövegrész helyébe a c), f) és h) pont szöveg, és
b) mellékletének XV. fejezet 3. pontjában az intézkedés szövegrész helyébe az intézkedés kezdeményezése szöveg
lép.
70. § Hatályát veszti az Itv. mellékletének XV. fejezet 1. pont g), k) és l) alpontja.
71. § (1)
(2)
72. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
73. § A Tftv. 19. § (1) bekezdésében a miniszter szövegrész helyébe a területrendezésért felelős miniszter szöveg lép.
74. § Hatályát veszti a Tftv.
a) 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja,
b) 9. § (1) bekezdés d) pontjában a területrendezési szövegrész,
c) 9. § (1) bekezdés g) pontjában a , területrendezési tervek és a településrendezési tervek szövegrész,
d) 9. § (1) bekezdés h) pontjában a , területrendezési szövegrész,
e) 23. § (5) bekezdése, és
f) 27. § (2) bekezdés d) pontja.
75. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
(12)
(13)
(14)
(15)
76. § (1)
(2)
77. § Hatályát veszti a Kötv. 66. § (2) bekezdése és 93. § (2) bekezdés i) pontja.
78. § (1)
(2)
79. §
80. § (1)
(2)
VI. Fejezet
Egyes jogszabályoknak a devizakölcsön szerződéseket biztosító jelzálogjog korlátozása érdekében szükséges módosítása
81. §
82. § (1)
(2)
83. §
VII. Fejezet
Egyes pénzügyi szervezeteknél és a közszférában jövedelemkorlát bevezetése
84. § (1)
(2)
85. § (1)
(2)
(3)
86. §
87. §
88. §
89. §
90. § (1)
(2) A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 2. § (2) bekezdésében a 30-32. §, 34-37. § szövegrész helyébe az 56-58. §, 60-63. § szöveg, 5. § (2) bekezdésében az illetve feladat ellátására szövegrész helyébe a feladat ellátására vagy közigazgatási hivatal vezetésére szöveg, 9. § (3) bekezdésében a felmentés szövegrész helyébe a lemondás, illetve felmentés szöveg, 24. § (1) bekezdésében a 34. § (6) bekezdése szövegrész helyébe a 34. § (3), (5) és (6) bekezdése szöveg, 57. § (1) bekezdés a) pontjában a 19. §-ában foglaltakat a (7) bekezdés c) pontja kivételével szövegrész helyébe a 19. §-ában foglaltakat a (8) bekezdés c) pontja kivételével szöveg, 60. §-ában az a 35-37. §-ban szövegrész helyébe az a 61-63. §-ban szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 54. § (5) és (6) bekezdésében a tevékenységét irányító szövegrész.
91. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (3) bekezdésében a meghatározott hatásköröket szövegrész helyébe a meghatározott egyes hatásköröket vagy ezek együttesét szöveg, 4. § (1) bekezdésében a törvény eltérő rendelkezése hiányában e törvény szövegrész helyébe a törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a szöveg, 5. § (3) bekezdésében, 13. § (8) bekezdés b) pontjában a vezetőként közszolgálati szövegrész helyébe a vezetőként betöltött szöveg, 50. § (3) bekezdésében a köztisztviselő szövegrész helyébe a közszolgálati jogviszonyban álló személy szöveg, 60. § (5) bekezdésében a köztisztviselői szövegrész helyébe a kormánytisztviselői szöveg, 61. § (2) bekezdésében, 65. § (3) bekezdésében, 66. (3) bekezdésében, 69. § (5) bekezdésében a köztisztviselők szövegrész helyébe a kormánytisztviselők szöveg, 64. § (1) bekezdésében a köztisztviselőkből szövegrész helyébe a kormánytisztviselőkből szöveg, 65. § (2) bekezdésében, 66. § (2) bekezdésében köztisztviselője szövegrész helyébe kormánytisztviselője szöveg, 75. § (3) bekezdésében a köztisztviselőket szövegrész helyébe a kormánytisztviselőket szöveg, 75. § (4) bekezdésében a kormánybiztost és a miniszterelnöki biztost szövegrész helyébe a miniszterelnöki biztost szöveg lép.
92. § Amennyiben e törvény 84-91. §-ában meghatározott jogviszonyokban a havi munkabér, illetve illetmény - ideértve a Kjt. tekintetében a havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok, az Iasz. tekintetében a havi alapilletmény és az alapilletmény jellegű pótlékok együttes összegét, a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény tekintetében a havi járandóságot (munkabért, illetményt), beleértve az Ftv. 97. § (3) bekezdése szerinti járandóságot is - meghaladja a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét, annak mértéke e fejezet hatálybalépésével egyidejűleg a törvény erejénél fogva a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresére csökken.
93. §
94. §
95. §
96. § (1)
(2)
VIII. Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása
97. §
98. §
99. § (1)
(2)
100. § (1)
(2)
(3)
101. § (1)
(2)
102. §
103. §
104. §
105. § (1)
(2)
(3)
106. §
107. §
108. §
109. § (1)
(2)
110. § (1)
(2)
111. § A Jöt. kiegészül e törvény 2. melléklete szerinti 3. számú melléklettel.
112. § A Jöt. 38. §-ának (5) bekezdésében a jövedéki biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott összeg fele szövegrész helyébe a nyújtandó jövedéki biztosíték összege feleződik szöveg, 63. §-a (2) bekezdésének 2. pontjában a pálinkát szövegrész helyébe a párlatot szöveg, 65. §-át megelőző alcímben, (1) bekezdésének felvezető rendelkezésében és c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, 73. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a pálinka szövegrész helyébe a párlat szöveg, 66. §-ának (2) és (3) bekezdésében a bérfőzési szeszadót szövegrész helyébe az adót szöveg, 66. §-ának (3) bekezdésében a vámhatóság bérfőzési szeszadó számlájára szövegrész helyébe a vámhatóságnak szöveg, 66. §-ának (2) és (5) bekezdésében az a bérfőzési szeszadó szövegrész helyébe az az adó szöveg, 66. §-ának (4) bekezdésében a bérfőzési szeszadó szövegrész helyébe az adó szöveg, 72. §-a (8) bekezdésének első mondatában az A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére és az etanolüzemre a jövedéki biztosítékot szövegrész helyébe az A jövedéki biztosítékot a kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdére 500 ezer forint, az etanolüzemre szöveg lép.
113. § A Jöt. 72. §-a (8) bekezdésének második mondata, 114. §-a (2) bekezdésének j) pontjában az [a továbbiakban az a)-j) pontban megjelölt termék: adózás alól elvont termék] szövegrész, 119. §-a (2) bekezdésének f) pontjában a valamint szövegrész hatályát veszti.
114. § A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 13. §-ának a) pontjában a pálinka pálinkafajtánként szövegrész helyébe a párlat és a magánfőzésben előállított, a Jöt. 67/A. § (1) bekezdése szerint a magánfőző által a vámhatósághoz bejelentett párlat párlatfajtánként szöveg és b) pontjának bb) alpontjában a 2008 20 19 szövegrész helyébe a 2208 20 19 szöveg lép.
IX. Fejezet
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása
115. §
116. §
117. §
118. §
119. §
120. §
X. Fejezet
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása
121. § (1)
(2)
122. §
123. §
124. §
125. §
126. § Hatályát veszti a Pszáftv. 11. § (4) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, valamint a 22. § (5) és (6) bekezdése.
XI. Fejezet
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény módosítása
127. §
128. §
129. §
XII. Fejezet
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
130. §
XIII. Fejezet
Záró rendelkezések
131. § Ez a törvény - a 132-147. §-ban foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
132. § (1) Az I. Fejezet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. augusztus 15-én lép hatályba.
(2)
(3) Az I. Fejezetben meghatározott bejelentési szabályokat 2010. augusztus 15-étől, a regisztrációs díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket pedig 2010. szeptember 15-étől kell alkalmazni.
(4) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény alapján háztartási munkára létrejött munkaviszonyhoz kapcsolódó közteherfizetésre vonatkozó rendelkezéseit az I. Fejezet hatálybalépését megelőző napig kell alkalmazni. Az I. Fejezet hatálybalépése napján, illetve azt követő 45 napon belül háztartási munkára létrejött foglalkoztatásra az általános szabályok szerinti bejelentési, bevallási, illetve befizetési kötelezettségek nem vonatkoznak.
133. §
134. § (1) A III. Fejezet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) E törvény 22-24. §-a, a 36. § (2) bekezdése, a 38. és 39. §-a és az 1. melléklet 2011. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) A 34. § (2) bekezdése 2010. augusztus 15-én lép hatályba.
(4) A Nért. szerint adóköteles légi jármű, vízi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi után 2010. évre bevallott adó második részletét nem kell megfizetni. Ha az adózó az általa 2010. évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, akkor a bevallott és a megfizetett adó különbözetét - az elévülési időn belül - legkorábban a III. Fejezet hatálybalépését követő naptól igényelheti vissza az állami adóhatóságtól.
(5) A 34. § (2) bekezdésével megállapított Art. 177/B. §-át, valamint a 46. § (2) bekezdésével megállapított Áht. 33. §-ának (14a) bekezdését a hatálybalépésüket követően megkötött szerződések vonatkozásában kell alkalmazni.
135. § (1) A IV. Fejezet 2010. augusztus 15-én lép hatályba.
(2) A IV. Fejezet hatálybalépését követően a költségvetési szervek jogállására, gazdálkodására, jogügyleteire az Áht. e törvénnyel módosított szabályait kell alkalmazni. A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően vállalt kötelezettségek, megindított gazdálkodási cselekmények esetén az Áht. és a Kt. a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni.
(3) Az Áht. e törvény 42. §-ával módosított 13/A. § (4)-(6) bekezdését a hatálybalépést követően benyújtott támogatási igényekre, pályázatokra kell alkalmazni.
(4) Az Áht. e törvény 46. §-ával megállapított 24/B. §-át első alkalommal a 2010. évről készített maradvány-elszámolás során kell alkalmazni.
(5) A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően kiegészítő vagy kisegítő tevékenységként meghatározott tevékenységekre az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 92. §-a szerinti alaptevékenység szabályait, vállalkozási tevékenységként meghatározott tevékenységekre a vállalkozási tevékenység szabályait kell alkalmazni. A tevékenységtípusokra vonatkozó előírások változása miatt a költségvetési szerv alapító okiratát a IV. Fejezet hatálybalépését követő első módosítása során kell módosítani.
(6) Az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 100/B. §-át a 2010. év során a IV. Fejezet hatálybalépése napján aktuális (módosított) bevételi előirányzatokon felüli, pénzügyileg még nem teljesült többletbevételekre kell alkalmazni.
(7) A IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatásokra az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 100/H. §-át nem lehet alkalmazni.
(8) Az Áht. e törvény 57. §-ával megállapított 122. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(9) A költségvetési szerveknek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos Kt. 15-16. §-a szerinti típusba sorolása a IV. Fejezet hatálybalépésének napján hatályát veszti. A költségvetési típusba sorolást meghatározó alapító okirati rendelkezést a költségvetési szerv alapító okiratának a IV. Fejezet hatálybalépését követő első módosítása során kell az alapító okiratból törölni.
(10) A IV. Fejezet hatálybalépésének napján jogi személyiségű szervezeti egységgel rendelkező költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályt (határozatot), valamint a költségvetési szerv alapító okiratát a IV. Fejezet hatálybalépésétől számított hatvan napon belül módosítani kell. A kincstár a jogi személyiségű szervezeti egységet a törzskönyvi nyilvántartásból az Áht. 18/I. §-ában és 18/K. §-ában foglaltaknak megfelelő eljárás során törli.
(11) A IV. Fejezet hatálybalépése napjától kezdődően a jogi személyiségű szervezeti egység nem vállalhat kötelezettséget. A jogi személyiségű szervezeti egység által a IV. Fejezet hatálybalépését megelőzően szerzett jogok, vállalt kötelezettségek a költségvetési szervet illetik meg és terhelik.
(12) Az Áht.-nek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos 90. §-ában foglalt éves költségvetést a 2010. évre nem kell elkészíteni. A IV. Fejezet hatálybalépése előtt elkészített éves költségvetés - ide nem értve az önkormányzat által elfogadott éves költségvetési rendeletet, határozatot - a IV. Fejezet hatálybalépésének napján érvényét veszti.
(13) A IV. Fejezet hatálybalépésétől kezdődően az Áht.-nek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos 94. §-a szerinti feladatellátási megállapodás nem köthető. A IV. Fejezet hatálybalépésének napján hatályos feladatellátási megállapodások érvényben maradnak, az abból eredő jogokat és kötelezettségeket a felek betartani kötelesek.
(14) A IV. Fejezet hatálybalépésétől kezdődően az Áht.-nek a IV. Fejezet hatálybalépését megelőző napon hatályos 100/I. § (1) bekezdése szerinti megelőlegezési, likviditási kölcsön nem vehető fel, értékpapír nem vásárolható, visszatérítendő támogatás nem nyújtható. A IV. Fejezet hatálybalépésének napján hatályos jogügyletek érvényben maradnak, az abból eredő kötelezettségeket a felek teljesíteni kötelesek.
136. § (1) Az V. Fejezet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 75. § (4) bekezdése 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 68. §, a 75. § (1)-(3) bekezdése, a 75. § (5)-(6) bekezdése, a 75. § (10) bekezdése, a 75. § (12)-(15) bekezdése, valamint a 79. § e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
137. § (1) A VI. Fejezet e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A VI. Fejezet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló 1998. június 29-i 98/415/EK TANÁCSI HATÁROZAT 2. cikk (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
138. § (1) A VII. Fejezet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 84-89. §, a 90. § (1) és (2) bekezdése, a 91. § (1) bekezdése és a 92. §, valamint a (4) bekezdés 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) A 95. és 96. § e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése napját követő hónap első napjától a 95. és 96. § hatálybalépésekor tisztséget betöltő személyekre is alkalmazni kell. Amennyiben a 95. és 96. §-ban meghatározott jogviszonyokban a havi kereset összege meghaladja a 95. és 96. §-ok szerint számított összeget, akkor a havi kereset összege a 95. és 96. § hatálybalépésével a 95. és 96. § szerinti összegre csökken.
(4) A Ktv. 62. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás helyett 2011-ben egyszerűsített adatszolgáltatásra kerül sor. Az egyszerűsített adatszolgáltatás a közigazgatási szerv szervezeti adataira, valamint a közszolgálati jogviszonyban állók létszámára, életkorára, munkaidejére, besorolására és vezetői beosztására a Ktv. 21. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltakkal összefüggő adatokra, valamint a közszolgálati jogviszony létesítésére és megszűnésére vonatkozó adatokra terjed ki, azzal, hogy azt a 2011. január 1-jei állapotnak megfelelően 2011. február 28-áig - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott módon - kell teljesíteni. A központi létszám- és bérgazdálkodási statisztikai információs rendszer a Ktv. 62. § (2) bekezdése alapján a 2010. szeptember 1-jei állapotra vonatkozó adatok helyett a 2011. január 1-jei állapotra vonatkozó adatokat adja át a központi közszolgálati nyilvántartás számára.
(5) A 95. és 96. § hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5. § (1) bekezdése és a (4) bekezdésében az (1)- szövegrész, valamint az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 26. § (2) és (3) bekezdése, és a 39. § (1) bekezdése, továbbá nem lép hatályba a 39. § (2) bekezdése.
139. § (1) A VIII. Fejezet és a 2. melléklet e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(2) E törvény 99., 100. és 102. §-ának rendelkezéseit a bérfőzött párlat esetében arra a bérfőzött pálinkára kell alkalmazni, amelyre az adófizetési kötelezettség a Jöt. 65. § (1) bekezdés szerint nem keletkezett a VIII. Fejezet hatálybalépéséig.
(3) Ha a természetes személy a VIII. Fejezet hatálybalépését megelőzően 2010. évben már bérfőzés keretében állíttatott elő pálinkát,
a) de az év fennmaradó hányadában magánfőzést kíván folytatni, azt a Jöt. e törvénnyel megállapított 64. §-a (7) bekezdésének rendelkezése ellenére megteheti,
b) a 2010. évben már átvett bérfőzött pálinka mennyiségét a Jöt. e törvénnyel megállapított 9. §-ának (3) bekezdése, illetve 64. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti mennyiségbe kell beszámítani.
140. § A VIII. Fejezet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
141. § A IX. Fejezet e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
142. § (1) A X. Fejezet e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 122. és 125. § a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. évi szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
143. § A XI. Fejezet e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
144. § (1) A XII. Fejezet e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A XII. Fejezet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány javára felajánlott vagyonról szóló 1992. évi LI. törvény szerinti Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány megszüntetését és az alapítvány céljának megfelelő nonprofit gazdasági társaság - közhasznú szervezetként való - létrehozását a Kormány kezdeményezi.
145. § A 148. § 2010. augusztus 15-én lép hatályba.
146. § A 149-152. § e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
147. § A 154. § 2010. augusztus 15-én lép hatályba.
148. § (1)
(2)
(3)
149. §
150. § (1)
(2)
(3) Hatályát veszti a Vet. 143. § (4) bekezdése.
151. § (1)
(2) A Get. 107/A. § (2) bekezdésében az alkalmazásuk kezdete előtt legalább 5 nappal szövegrész helyébe az a kihirdetést követő 3 napon belül szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a Get. 107. § (4) bekezdése, valamint 133. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában az a 141. § alapján szövegrész.
152. § Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény 51. § (3) bekezdésében a 2010. október 1-jén szövegrész helyébe a 2011. március 3-án szöveg, 51. § (4) bekezdésében a 2011. március 3-án szövegrész helyébe a 2012. március 3-án szöveg és 51. § (6) bekezdésében a 2011. március 4-én szövegrész helyébe a 2012. március 4-én szöveg lép.
153. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény pénzforgalmi intézményekkel és pénzforgalmi szolgáltatással összefüggő módosításáról szóló 2009. évi LXXXVI. törvény 74. § (2) bekezdésében a 2010. június 30-tól szövegrész helyébe 2011. április 30-tól szöveg lép.
154. §
1. melléklet a 2010. évi XC. törvényhez
1.
2. melléklet a 2010. évi XC. törvényhez
Kérjük, jelentkezzenek azok a közalkalmazottak, ill. volt közalkalmazottak, akik különadó-fizetésre kötelezettek!
Indítható osztályok - A pécsi önkormányzat három képviselője közgyűlés által átruházott jogkörben meghozta döntését
2011. május 5-én reggel 9-től ülésezett Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Oktatási és Kulturális Bizottsága, amely közgyűlés által átruházott jogkörben tárgyalta az indítható első osztályokról szóló előterjesztést: Ide kattintva olasható
Az ülésen részt vett dr. Hoppál Péter, a bizottság elnöke, Lengvárszky Attila, Haász János, Meixner András képviselők (utóbbi a napirend tárgyalása közben távozott).
A PDSZ részéről ketten vettünk részt, Lengyel Erika és Nagy Erzsébet, a PSZ részéről Fekete Mária.
A bizottság nem változtatott a korábbi szervezeti és működési szabályzaton, így most is, ahogy az előző ciklusban, szavaztak arról, hogy a szakszervezetek képviselői hozzászólhatnak-e az ülésen. Most először fordult elő, hogy az előzetesen megszavazott hozzászólási lehetőség után a bizottság az újbóli jelentkezésre (Lengyel Erika kért szót) ismét szavazott, majd LENGVÁRSZKY ATTILA és HAÁSZ JÁNOS nemleges szavazatával nem adott szót szakszervezeti képviselőnek. Különösen döbbenetes ez az eset, ha arra gondolunk, hogy a döntést semmiféle előzetes egyeztetés nem előzte meg, és nem közgyűlési előterjesztésről, hanem magáról a döntésről szavazott ez a néhány képviselő. No, de mi is előzte meg ezt a példátlanul antidemokratikus lépést?
Nagy Erzsébet kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy korábban dr. Hoppál Péter ígéretet tett arra, hogy a bizottság oktatási ügyeket a délutáni órákban fog tárgyalni, ezt a témát 10 órakor tűzte napirendjére, márpedig ezzel az időpontválasztással sokak számára lehetetlenné tették a részvételt. A bizottság mióta az önkormányzati rendszer létezik, mindenkor figyelemmel volt arra, hogy üléseit olyan időpontban tartsa, hogy azon a közoktatásban működő szakszervezetek képviselői - amúgy főállású pedagógusok - részt tudjanak venni. A demokratikus gyakorlattal ellentétes az, ami jelenlegi ülésezési renddel kialakult.
Nagy Erzsébet kifogásolta továbbá, hogy a városban induló osztályok zömét nemhogy csúcsra járatják, de messze a törvény szerinti maximális létszám fölött indítják. Azzal együtt, hogy az eredeti előterjesztésben szereplő osztályokon túl a Török István utcában a Vasas-Somogy-Hird-en tervezetthez képest plusz egy-egy osztály indítását engedélyezik, a városi átlaglétszám 25,5 fő lett. Ez messze a törvényi átlaglétszám fölött van, amely az első osztályban 21 fő! Az is észrevételezte, hogy az előterjesztést készítő referatúra anyagában - csakúgy, mint az előző években - csúsztatott akkor, amikor nem pontosan idézte a jogszabályt, amely csak olyan iskolák esetében engedélyezi a törvényi maximumtól történő 20+10 százalék eltérést, amelyben kettőnél nem több osztály van egy évfolyamon, márpedig ha a jogalkotó ezt az intézményegységekre értené, akkor - ahogy az a törvényben másutt olvasható - feladatellátási helyekre határozta volna meg ezt a szabályt. Márpedig iskola az, amelynek önálló OM-azonosítója van. Régi vita ez a PDSZ és az önkormányzat között, és azért van kérdésnek jelentősége, mert nagyon nem mindegy adott esetben, hogy 26főnyi létszámot lehet 10%-kal , vagy 26fő + 20%-ot lehet még 10%-kal növelni.
Előkerült az is, hogy az előterjesztés igazolja, hogy a városban a csökkenő tanulólétszámot mindig követte az osztályok számának kialakítása (és ebből következően a pedagóguslétszám is), lévén hogy a most tervezett iskolamegszüntetéssel összefüggő intézkedéssel (Felső-Vámház utcában nem engedélyezett osztályindítás) emelkedett fel a tavalyi szintén magas 25,8 fős városi átlaglétszám (az előterjesztésben a döbbenetes 26,7-es átlag szerepelt). Azzal, hogy örvendetesen változtatott elképzelésén a bizottság, és engedélyezte a városperemi iskolákban az alacsony létszámú osztályokat, még inkább aláhúzta a Felső-Vámház utcai intézményegységre vonatkozó döntésének szakmailag és humánus szempontok szerinti indokolatlanságát, itt ugyanis a zömében hátrányos helyzetű családokból 18-an (statisztikai létszám szerint 20-an) jelentkeztek az iskolába, akik elhelyezéséről messze nem gondoskodtak úgy, ahogy azt az átszervezéseket megelőző megbeszélésen a PDSZ képviselőjének Staub Ernő, a referatúra csoportvezetője ígérte. Hol lesznek azok a férőhelyek, amelyek biztosítják e gyermekek fejlesztését, mikor a Városközponti Iskola többi intézményegységeiben -amelyek az érintett tanulók lakhelyétől nincsenek messze.- nagylétszámú osztályok indulnak?
Felmerült még az is, hogy vajon a meglévő osztálytermek arra létszámra épültek-e, amelyekről a városvezetés döntött.
Dr. Hoppál Péter bizottsági elnök válasza, valamint Staub Ernő köztisztviselő durván személyeskedő hangú viszontválaszának lényege az volt, hogy Hoppál visszautasította az ülések időpontjával kapcsolatos PDSZ-észrevételt (nem derült ki, hogy voltaképpen mit utasított vissza, azt, hogy délelőtt 10 óra volt, vagy azt a tényt, hogy ígéretet tett arra, hogy a szociális partnerek számára elérhető időpontban ígérte tárgyalni az oktatási témákat, és ennek be nem tartásását a PDSZ kifogásolta, vagy azt a megjegyzést, hogy ez ellenkezik a demokrácia alapelveivel). Ezután következett még, hogy azt várták, hogy a PDSZ megdicséri őket a pluszosztály-indításért, továbbá olyan személyeskedések, hogy Nagy Erzsébettől ezt várták, meg a tegye csak meg a feljelentését (?), ahogy tőle megszoktuk (?). - Erről részletesebben itt: http://www.pecsistop.hu/articles/article.php?id=869518
Ez után került sor a példátlan leszavazásra, Lengyel Erika (PDSZ) hozzászólási szándékáról, majd pedig dr. Hoppál Péter érdeklődött, hogy Fekete Mária, a PSZ városi titkára, aki ugyan nem jelentkezett hozzászólásra, nem kérne-e mégis szót. Miután megszavazták a szóadást, dr. Hoppál Péter megköszönte a tömör és magvas hozzászólást, amelynek lényege az volt, hogy az egyik indítható "többlet"-osztály az eredeti előterjesztésben benne volt-e vagy sem.
Az ülés után vált némiképpen világossá a személyeskedő reakciók valószínűsíthető oka: a Felső-Vámház utcaiak beadványára a kisebbségi ombudsman vizsgálatot rendelt el: http://www.pecsistop.hu/articles/article.php?id=870284
A bizottsági ülés jegyzőkönyvét és az ülésen készült hangfelvételt kikértük a város új főjegyzőjétől.
Az ülésen elhangzott még Staub Ernőtől egy furcsa mondat, amely arra utalt, mintha a referatúra nem kívánna a PDSZ levelében foglalt adatközlésnek, amely a Felső-Vámház utcába beiratkozott gyermekek és testvéreik elhelyezésével kapcsolatos közérdekű adatokra vonatkozott, eleget tenni. Ezt a kijelentését később telefonon némiképpen módosította, kérve, hogy várjunk még pár napig a válaszra.
2011. május 3., kedd
Köszönet a résztvevőknek
Szomorú vasárnapra ébredtünk, ahogy az időjárás-előrejelzésekből sejthető volt, az időjárás nem kedvezett az idei május 1-jei rendezvényeknek. Így a szakszervezetek által meghirdetett, közös tüntetésnek is a vártnál jóval kevesebb résztvevője volt. Vigasztalásul azért elmondható, hogy még mindig jóval többen jöttek el, mint a húsvéti nyilatkozat elfogadásakor közpénzből megrendezett városvezetői önünneplésen résztvevők száma volt.
A Széchenyi téren Benke Norbert, az MSZOSZ baranyai elnöke, Hofekker Ferenc, a Független Demokratikus Szakszervezet Pécsi Közlekedési Zrt-nél működő szervezetének vezetője, Varga László, a nyugdíjas bányászok nevében, Sólyomné Baranyai Elza tanár, Lengyel Erika, aki a Liga ügyvezető alelnökének levelét olvasta fel, valamint Nagy Erzsébet a PDSZ pécsi ügyvivője szólaltak fel.
A beszédek lényege: elegünk van a megszorításokból, abból, hogy a takarékoskodás és válságkezelés kizárólag az alacsony keresetűeket, a munkavállalókat érinti.
Néhány sajtóvisszhang:
http://pecsimedia.hu/pedagogusok/?p=1
www.hirado.hu/Hirek/2011/05/ 01/11/PDSZ_nem_mukodik_a_ nepnyuzo_politika.aspx
www.pecsiujsag.hu/helyi- hireink/nem-jott-ossze-a- tobbezres-tuntetes-az-eso-a- hibas---vide
o
http://www.pecsistop.hu/articles/article.php?id=868407
A Széchenyi téren Benke Norbert, az MSZOSZ baranyai elnöke, Hofekker Ferenc, a Független Demokratikus Szakszervezet Pécsi Közlekedési Zrt-nél működő szervezetének vezetője, Varga László, a nyugdíjas bányászok nevében, Sólyomné Baranyai Elza tanár, Lengyel Erika, aki a Liga ügyvezető alelnökének levelét olvasta fel, valamint Nagy Erzsébet a PDSZ pécsi ügyvivője szólaltak fel.
A beszédek lényege: elegünk van a megszorításokból, abból, hogy a takarékoskodás és válságkezelés kizárólag az alacsony keresetűeket, a munkavállalókat érinti.
Néhány sajtóvisszhang:
http://pecsimedia.hu/pedagogusok/?p=1
www.hirado.hu/Hirek/2011/05/
www.pecsiujsag.hu/helyi-
o
http://www.pecsistop.hu/articles/article.php?id=868407
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)