Letter to Pope Francis

Most Holy Father,

I am the representative of the Democratic Trade Union of Teachers in
Pécs, Hungary. I am turning to you with a request.

I would like to ask you to use your influence on church and thus support our important activity regarding validating our strike claims.

I am not sure how much you are aware of the present problems of the Hungarian educational system. The Hungarian Trade Unions organized a strike on 15 April 2016 and now we are organizing another one on 20 April 2016, in all educational institutions.

In Hungary the constitution ensures the right of strike for all employees, including those who work in institutions headed by the Catholic Church.

Despite of this fact, the Bishop of the city of Pécs is against strikes and demonstrations and even envisaged sanctions for those who want to take part in any strike. In my opinion, the Bishop has no right to do this and to threaten teachers who would agree to go on a strike.

Answering the questions of the press, the Bishop insists on his opinion he has told earlier.

I would like to ask you kindly to help us to clear this situation with the Bishop of Pécs regarding that he also has to follow the constitution and the law equally refers to everyone. All employees have the right to go on a strike; this is what the Labour Code and Strike Code also contain.

Thank you very much in advance for your kind assistance.

With the deepest respect of Your Holiness,

Erzsébet Nagy
Representative of the Democratic Trade Union of Teachers in Pécs/Hungary
pdszpecs@gmail.com

Gyakori kérdések bankszámla költségtérítés-ügyben

Gyakori kérdések: 
Miért jár 2010. július 19-ig visszamenőleg a költségtérítés?
Azért, mert 2013. július 19-én sajtónyilatkozatban elismerte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke a tartozást, amely a régi Ptk. szerint is megszakítja az elévülést. 

Miért jár a pécsieknek 2010. január 1-ig visszamenőleg a költségtérítés?
Azért, mert a pécsi városvezetés (az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórum Önkormányzati Oldala 2012. júniusában elismerte a tartozást, és ez is megszakította az elévülést.
Miért nem jó az OTP által kiadott igazolás?
Csak egy része nem jó, mégpedig a havi egyszeri pénzfelvételi díj, ti. a Kúria ítélete szerint nem az első pénzfelvétel díja jár, hanem a nettó illetmény felvételének költségét kell megtéríteni.

Rendben van-e, ha a munkáltató SZJA-t von a költségtérítésből?
Tekintettel arra, hogy költségtérítésről van szó, ha a munkáltató "nem rendszeres kifizetésként" fizeti az összeget, amely Szja-köteles, a munkáltató akkor jár el jogszerűen, ha az összeget felbruttósítja, ti. ez esetben valósul meg a számlavezetési díjak költségeinek tényleges megtérítése.

Aki nem rendelkezik nettó béradatokkal, ill. azok igazolásaival (számlakivonat vagy bérjegyzék), keresse a munkaügyist az intézményében, vagy ahol ilyen nincs külön, az iskolatitkárt, mert a KIR 3-ból ezeket le lehet tölteni, és a dolgozó kérésére erről ki lehet adni igazolást!  

Felmérés - fontos!

Ide kattintva érhető el: http://www.pdsz.hu/kerdoiv/altalanos_2015.php?azonosito=YAY6fdVNE7uEHWoe8EsZJ6h2f

A pécsi PDSZ ügyvédjének jogi véleménye bankszámla-ügyben

Tisztelt PDSZ Pécsi Területi Iroda !

A pedagógusok illetményének kifizetésével kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozó kérdésükre, miszerint melyik időponttól kezdődően kérhetik a munkáltatójuktól a költségtérítést, hogy kell értelmezni az elévülést, az alábbi választ tudom adni.

A 2012. július 1. napján hatályba lépett 2012. évi I. tv. (Munka Törvénykönyve) 286.§ (1) bekezdése szerint a munkajogi igény 3 év alatt évül el. (Megjegyzem, hogy a 2012. július 1-e előtt hatályos Munka Törvénykönyve, az 1992. évi XXII. tv. 11.§ (1) bekezdése ezzel teljesen azonos tartalmú volt, vagyis a munkaviszonyból származó igények elévülését az is 3 évben határozta meg.)

Az elévülési időnek azért van jelentősége, mert az elévült követelés bírósági úton már nem érvényesíthető, illetve az ennek ellenére megindult eljárásokban a követelés elévülését a bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie. Az elévülési idő egyébként a követelés esedékessé válásakor kezdődik. Ezek alapján – főszabályként - 2014. december 10-én csak a 2011. december 10-étől esedékes követelések lennének érvényesíthetőek.

A mögöttes jogszabályként alkalmazandó Polgári Törvénykönyv azonban rendelkezik az elévülés „megszakításáról” is, aminek az a jelentősége, hogy az elévülés megszakítása esetén a munkajogi igények érvényesíthetőségére vonatkozó 3 éves elévülési idő újból kezdődik.

Az alábbi példával próbálom meg a fentieket megvilágítani:

A pedagógus 2010. július 1. napja óta nem kap költségtérítést a munkáltatójától. A követelése ekkor esedékessé válik, vagyis ettől az időponttól számított 3 évig, tehát 2013. július 1-ig érvényesíthette azt. Ha ezt nem tette meg, akkor a 2010. július havi költségtérítés megfizettetése iránt bírósági eljárást jelenleg már nem tud kezdeményezni, mert a követelése elévült.

Ha azonban 2013. július 1-én felszólító levelet intézett a munkáltatójához, amiben kérte a költségtérítésének megfizetését 2010. július 1. napjától kezdődő visszamenőleges hatállyal, akkor ez a fizetési felszólítás az elévülést megszakította, az elévülési idő 2013. július 1-én újból kezdődött, így egyrészt 2010. július 1. napjáig visszamenőleg igényelheti a költségtérítést, és az igény érvényesítésére 2013. július 1-től számított további 3 év áll rendelkezésére, vagyis nincs akadálya annak, hogy akár most indítson bírósági eljárást.

2.

Fontos tudni, hogy milyen jognyilatkozatok, illetve milyen tevőleges magatartások szakítják meg az elévülést.

Ezzel összefüggésben külön kell választani a 2014. március 15-e előtti és a 2014. március 15-e utáni időszakot, tekintve, hogy előbbi időszakra még a „régi” Ptk. azaz az 1959. évi IV. törvény, míg utóbbira a jelenleg hatályos Ptk., azaz a 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A „régi” Ptk. 327.§ (1) bekezdése szerint az elévülést megszakította

-  a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás,

- a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása,

- a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése.

A jelenleg hatályos Ptk. 6:25.§ (1) bekezdése ettől némileg eltérően akként rendelkezik, hogy

Az elévülést megszakítja

a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;

b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;

c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy

d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

A változás a korábbi szabályozáshoz képest tehát annyi, hogy 2014. március 15-ét követően a jogosult írásbeli felszólítása már nem szakítja meg az elévülést, mint ahogy a követelés bírósági úton történő érvényesítése is csak akkor, ha a bírósági eljárás jogerős érdemi határozattal fejeződik be. (Azaz ha megindul az eljárás, de később pl. szünetelés következtében megszűnik, akkor az eljárás megindítása önmagában nem eredményezi az elévülés megszakadását.)

Nincs változás ugyanakkor abban, hogy a tartozásnak a kötelezett részéről történő elévülése a „régi” Ptk. és a jelenleg hatályos Ptk. szerint is megszakítja az elévülést.

Ez azért lényeges, mert tudomásom szerint a KLIK főigazgatója 2013. nyarán (ismereteim szerint 2013. júliusban) elismerte, hogy a pedagógusokat megilleti az illetményük kifizetésével kapcsolatos költségtérítés, sőt mi több, annak megfizetésére ígéretet is tett.

Ez a tartozás elismerés álláspontom szerint megszakította az elévülést, így a költségtérítés megfizetésére irányuló igények egyrészt ezen tartozáselismerő nyilatkozattól visszafelé számított 3 éves időtartamra érvényesíthetőek, másrészt a nyilatkozattól számított 3 éven belül, azaz legkésőbb 2016. júliusig.

Nagyon fontos, hogy a jelenleg hatályos Ptk. elévüléssel kapcsolatos, fent ismertetett szabályai szerint a követelést bírósági eljárásban kell érvényesíteni, hacsak nem köt a KLIK minden egyes munkavállalóval egyezséget.

3.

Végül néhány szóban kitérnék arra, hogy pontosan milyen költségek megtérítését lehet igényelni.

Erre vonatkozóan a Kúria 2013-ban már hozott egy precedens értékűnek mondható ítéletet, aminek a lényege az volt, hogy a munkáltatónak meg kell térítenie a bankszámla vezetéssel felmerülő költségeket, a bankkártya éves díját, valamint az illetmény egyszeri felvételével kapcsolatos költséget (az ún. tranzakciós díjat).

Ez utóbbival kapcsolatban kiemelném, hogy a jogszabály értelmében a teljes havi illetmény egyszeri felvételével kapcsolatos költséget kell figyelembe venni, nem pedig az adott hónapban történő „első” pénzfelvét költségét, ami értelemszerűen lehet kisebb összeg is, mint a teljes havi nettó illetmény.

A költségtérítésre vonatkozó igény jogalapját egyébként a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 79/A. § (2) bekezdése képezi. Ennek a szövege 2014. január 1. napjától változott ugyan, de álláspontom szerint ez a fent írtakat nem érinti.

A 2014. január 1. napja előtt hatályos szöveg az alábbi volt:

„ (2) Az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat.”

A 2014. január 1. napjától hatályos szöveg pedig a következő:

„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a közalkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”

Amíg tehát 2014. január 1-e előtt a költségeket kötelező volt megtérítenie a munkáltatónak, addig 2014. január 1-étől kezdődően ez látszólag már nem illeti meg alanyi jogon a közalkalmazottakat, hanem részükre a bankszámla-hozzájárulás csak adható, de nem kötelező.

Ugyanakkor jogi álláspontom szerint mégis van egy olyan rendelkezés, ami alapján 2014. január 1-ét követően is követelhető a költségtérítés, mégpedig a Munka Törvénykönyve 158.§ (3) bekezdése:

„(3) A munkabér kifizetése - ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást - a munkavállaló részére költséget nem okozhat.”

Ez a rendelkezés tehát lényegében azonos tartalmú, mint a Kjt.79/A.§ (2) bekezdésének 2014. január 1. előtt hatályos szövege.

                                               Tisztelettel:

    Dr. Molnár Péter

ügyvéd 

Hanesz úr nem számított jogi érvekre...

Mindenekelőtt javítanom kellett előző bejegyzésemet: nem az EMMI-ben, hanem a KLIK-ben volt jelenésünk pénteken (Mendrey László, Szűcs Tamás és jómagam voltunk a "delegáció"). Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke fogadott bennünket. Kifejtettük, hogy a KLIK, illetve a tankerületek által kiadott levelekkel milyen jogi aggályok merültek fel (lsd. a korábbi poszt tartalma). Hanesz úr nem volt felkészülve ennek megvitatására, Behívta egyik jogász munkatársát, aki - keresem a szavakat - mondhatni, eléggé szürrealista jogi véleményt adott az elévülést és a költségtérítési jogosultságot illetően. Abban maradtunk Hanesz József elnök úrral, hogy jogi véleményünket és javaslatainkat  a jövő hét folyamán írásban eljuttatjuk a KLIK-nek, ők pedig jogszabályban előírt határidőn belül válaszolnak nekünk (a választ közzétesszük). A KLIK elnöke várja még a többi szakszervezet felvetését is, és utána fog döntést hozni.
Többszöri nekifutásra sem sikerült kicsikarnunk határidőt a költségtérítés kifizetésével kapcsolatban. A nem éppen feszültségmentes beszélgetés végén Hanesz úr azt is kétségbe vonta, hogy erről a kérdésről neki szakszervezetekkel kellene egyeztetnie, mondván, a legtöbb pedagógus nem szervezett, és a hozzájuk érkezett visszajelzések szerint elégedett a KLIK intézkedésével.
Mivel a visszamenőlegesség kérdésében sem volt remény, hogy megállapodjunk, nem is volt értelme előállni egy mindkét fél, és nem csak a KLIK számára méltányos, egységes kompenzáció összegének javaslatával. Arra sem kaptunk ígéretet, hogy a KLIK kezdeményezi a törvény szerint adható, maximálisan havi 1000 Ft-os bankszámla-hozzájárulást.
Azzal jöttünk el, hogy aki minél előbb meg szeretné kapni az őt megillető költségtérítést, legjobb, ha a peres utat választja. A perek hatására talán a KLIK is nagyobb sebességre kapcsol. Ehhez minden jogi segítséget megadunk nemcsak azért, hogy minél többen megkapják végre azt az összeget, ami törvény szerint nekik jár, hanem azért is, hogy az állam - és benne a legnagyobb állami intézmény vezetése - is lássa be, hogy hosszútávon nem éri meg visszatartani a jog szerinti járandóságokat. Hanesz Józsefet tájékoztattuk arról is, hogy amennyiben nincs megállapodás a jövőbeli költségtérítésről, javasolni fogjuk, hogy válasszák minél többen az illetmény postai úton történő kifizetését. Hanesz úr erre azt válaszolta, hogy a pedagógusok ennél korszerűbben gondolkodnak, és nem vállalják a visszalépést. Mintha csak nem volna tudomása a kormány banki tranzakciókat érintő eddigi intézkedéseiről.
Mi várható: Rövid időn belül megküldjük felvetéseinket és javaslatainkat a KLIK-nek. Reményeink szerint a Pedagógusok Szakszervezetének vezetése is átgondolja álláspontját és a költségtérítésben vállalt szerepét.
Az eddig történtek alapján az a javaslatunk, hogy aki hozzá akar jutni az őt megillető teljes költségtérítéshez
- keresse a PDSZ legközelebbi irodáját,
- ha OTP lakossági folyószámlája van, lehetőleg ne a KLIK, illetve az OTP által kiadott adatigénylő lapot használja a keresethez a pénzfelvétel díjának számításakor, hanem használja a kalkulátort, amelyet innen tölthet le: https://www.facebook.com/download/535694976574436/otp_lafo_tempo_net_zoldnet_premium_elektronikus_final.xls A kalkulátor ugyanis a havi nettó fizetés összegének pénzfelvételi díját adja meg, és nem a havi első pénzfelvételt.
Keresse fel és kövesse az alábbi facebook-csoportot: https://www.facebook.com/groups/175857955918024/

Egy furcsa tankerületi levélre...

Továbbra is fenntartom, hogy a KLIK tévesen értelmezi az ügyemben hozott kúriai elvi határozatot. Az ugyanis az elsőfokon meghozott ítéletnek megfelelően a havi számlavezetési díjon és az éves kártyadíjon kívül a havi nettó illetmény egyszeri felvételének költségtérítését írja elő, tehát nem az első pénzfelvétel díját. Ez nagy különbség, mivel az első pénzfelvétel pl. akár mindössze 1000 Ft is lehet. A másik probléma az elévülés megszakítása szabályával kapcsolatos: mind a régi, mind az új Ptk. szerint az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése. Márpedig Marekné 2013. július 19-én megjelent sajtónyilatkozatában elismerte az elévülést, ez alapján az igény 2010. július 19-éig visszamenőleg (3 évre visszamenőleg) érvényesíthető, és nem 2011-ig. Pécs M. J. Város Önkormányzata már a másodfokú, jogerős  ítélet meghozatalakor, 2012-ben  elismerte a tartozást (annak mértékét vitatta csak, de ebben a Kúria nekünk adott igazat), ezért Pécsett - véleményem szerint - nem kétséges, hogy az igény 2010. január 1-jéig érvényesíthető. 

Harmadik probléma a KLIK tervezett intézkedésével, hogy az csak a 2013. december 31-éig terjedő időszakra kívánja kifizetni a költségtérítést, holott az új munka törvénykönyve, amely 2012. július 1-jétől hatályos, a 158. §-ában ugyanezt a költségtérítési kötelezettséget írja elő. 

Mindenezeknél súlyosabb ügy azonban, ahogy ezt a kérdést a KLIK és a Pécsi Tankerület kezeli. A jog ugyanis nem reprezentativitási kérdés. A KLIK, a tankerület, de az intézményvezető sem írhatja elő, hogy a közalkalmazott valamely szakszervezeten keresztül érvényesíthesse csak költségtérítésével kapcsolatos, jogszabályokkal megalapozott igényét. 

Az pedig több mint érdekes, egyenesen szomorú, hogy a Pedagógusok Szakszervezete láthatóan ez ügyben a transzmissziós szíj szerepét tölti be, mégpedig úgy, hogy ezzel végül a közalkalmazottak az őket megillető költségtérítésnek csak töredékéhez jutnának hozzá. Helyi PSZ tisztségviselőktől úgy tudom, hogy ezzel kapcsolatban velük nem történt egyeztetés, így egy ilyen levél, mint amely a tankerületi igazgató utasítására, az intézményvezetőn keresztül a kollégákhoz jut, a helyi PSZ-tisztségviselő személyét méltatlan helyzetbe hozza. 

A KLIK és a tankerület, valamint az intézményvezető valamennyi képviselettel rendelkező szakszervezettel köteles együttműködni. Ez a levél már csak ezért is igen aggályos, arról nem is beszélve, hogy láthatóan éppen azt a szakszervezetet akarják ignorálni, amelynek tisztségviselője ez ügyben eredményesen próbapert nyert. 

2014. december 5-én a PDSZ egyeztetést folytat a költségtérítés kérdésében a KLIK-ben. Ennek eredményéről levélben be fogok számolni és javaslatot teszek a további lépésre, hogy azután mindenki az információk birtokában tudjon dönteni a saját igényérvényesítéséről. Kérem, hogy ha valakit ehhez kapcsolódóan bármiféle zaklatás, atrocitás érne, jelezze jogsegélyszolgálatunknak vagy nekem e-mailben! 

Nagy Erzsébet (a PDSZ országos választmányi tagja, pécsi ügyvivő)

Íme a Pécsi Tankerület igazgatójának levele: 

A Fidesz új szlogenje: törvénymódosítással a pedagógusbéremelés ellen

2014. november 21-én került fel a Parlament honlapjára az a törvénytervezet, amellyel el akarják választani a pedagógus illetményrendszert a mindenkori minimálbértől, mondván - ahogy a kormány előterjesztésében fogalmaznak - "a közszféra köznevelési szegmensében is a költségvetési peremfeltételektől függően alakulhatnak a jövedelmek". Ezzel beigazolódik, amit korábban állítottunk, hogy a beígért nagymértékű béremelésből, amelyet a munkaterhek durva növeléséhez és egy új, szintén jelentős többletterhet jelentő minősítési rendszerhez kötöttek, leginkább a többletterhelés valósul meg, igaz, az extrém mértékben. A béremelést először eltolták, fokozatokat építve be, most pedig akár befagyasztásra alkalmas szisztémává változtatják. A Kjt, szerinti illetményrendszer minimálbértől való elszakítása mára azt eredményezte, hogy 2008-tól nem emelkedtek a bértábla szerinti garantált illetmények, az alsóbb fizetési osztályokban minimálbért, illetve a középfokú végzettségűek garantált bérminimumát kapják. A pedagógusok bértábla minimálbértől való elszakítása várhatóan azt eredményezi, hogy a versenyszférában dolgozó diplomások béreitől megint fényévekre maradunk el. A sok eddigi mellett újabb ok, amiért egyre többen kell, hogy hallassuk a hangunkat! Szombaton a közoktatásban dolgozók és a közoktatás ügyét fontosnak tartók tüntetése lesz Budapesten (14:00 - 15:30 Széchenyi tér, az Akadémia előtt, majd a Szalay utcában).

Figyelmetekbe ajánlom még a törvénytervezet 340-346. §-ait is, amelyben a szakképzésben már beharangozott változtatásokról rendelkeznek. 

A törvénytervezet: http://www.parlament.hu/irom40/02141/02141.pdf

1.

Nkt. 2017. szeptember 1-től hatályos rendelkezése:

65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.

(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér

a) középfokú végzettség esetén százhúsz,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan,

c) mesterfokozat esetén kétszáz

százaléka.

Tervezet: 347. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (2) bekezdése a következő

szöveggel lép hatályba:

„(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési

alap

a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,

c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.”

Tervezett változtatás: Az illetményalap elválik a minimálbértől! Ez volt a pedagógus illetményrendszer egyetlen előremutató eleme.

2.

Jelenleg hatályos:

88. § (4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

348. §

(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése helyébe a

következő rendelkezés lép:

„(4) A központi költségvetés a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti fenntartók (ba) a nemzetiségi önkormányzat, bb) az egyházi jogi személy), számára az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez.

A 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók (azaz a vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet) esetében a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”

Kommentár: „A köznevelési törvény jelenleg garantálja minden fenntartó számára a pedagógusok és a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak bérének és járulékainak megfelelő mértékű állami hozzájárulást. A vállalkozások és az alapítványok esetében indokolt e garancia oldása, tekintettel arra, hogy e körtől elvárható a nagyobb szerepvállalás a feladat finanszírozásában, hiszen széles körben lehetőségük van tandíjak, térítési díjak megállapítására. Javasolt, hogy a mindenkori költségvetés teherbírása függvényében járuljon hozzá az állam a magánintézmények fenntartóinak köznevelési feladatellátásához.”

3.

Jelenleg hatályos:

Nkt. 88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.

(2) A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat. A települési önkormányzat számára az általa fenntartott óvoda rekonstrukciós és fejlesztési fedezéséhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat.

(3) A központi költségvetés a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, amelynek feltétele, hogy az intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét.

(4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

Tervezett módosítás:

348. § (2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg.

(6) A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.”

Tehát csak külön bekezdésbe kerül, ami a (4) bekezdésben eddig is megvolt.

4.

Jelenleg hatályos:

94. § (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy

v) 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét.

349. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés v) pontja helyébe

a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„v) 2015. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

Megint csak a pedagógus illetményrendszer számítási alapjának minimálbértől való elszakadása a lényeg.

5.

Jelenleg hatályos:

97. § (20a) 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén,

c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén

Tervezet: 350. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (20a) bekezdése helyébe a

következő rendelkezés lép:

„(20a) 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,

c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.”

A törvénybe kerülnek a 2015. január 1. és augusztus 31. között érvényes százalékok. Jelenleg ezek a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben vannak az alábbiak szerint:

38. § (1) 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,

c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.

(2) 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,

c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.

(3) 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén,

c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.

Tehát a százalékokhoz nem nyúltak, viszont 2015. januárban egyedül a minimálbéremelés biztosított volna béremelést (pontosabban az előre beígért, többlépcsős illetményemelés következő lépése ez lett volna), így az elmaradna.

Kérdéses, hogy 2016-ban mi lesz, mert ha meg is hagyják a százalékokat, a „vetítési alap” mértéke még nem ismert. A kommentár egyértelművé teszi, hogy az illetményünk mértékét a költségvetés állapotától teszik függővé, megszüntetnek ezáltal mindenféle automatizmust (ha a szorzás egyik tényezője szabadon változtatható, akkor az eredményt igen könnyű befolyásolni).