Egyszerűsített adatigénylés az OTP-től! - Frissítve!

Breaking: Az OTP Bank kiadott egy adatkérő lap-nyomtatványt (köszönet érte a miskolci kollégáknak), amellyel jelentősen egyszerűsödik a bankszámla-költségtérítéses igény érvényesítéséhez az adatközlés. Akik már elkészítették a kalkulátorral az anyagukat (páran már be is adták az ügyvédünknek), azokra nem vonatkoznak az alábbiak. 

Akik viszont ezután állnának neki az adatok összegyűjtéséhez, a mellékelt nyomtatvány segítségével könnyen meg tudják ezt tenni.
Az adatkérés díja mindössze egyszeri 808 Ft!   
Az elévülés a Marekné 2013. júniusi  bejelentésétől visszafelé számolandó, márpedig ez azt jelenti, hogy mindenki 2010-ig visszamenőleg kérheti a költségtérítést. A pécsieknek mindenképpen azt javaslom, hogy 2010. január 1. és az adatkérés dátuma közötti időre kérjék az adatokat, mert Pécsett már 2012-ben elismerte a fenntartó a kifizetési kötelezettséget, annak csak a számszerűségét vitatta. Amint van további információm, újból írok. Kérem, továbbítsátok levelemet kollégáitoknak, ismerőseiteknek! 

Innen tölthető le a nyomtatvány: https://www.facebook.com/groups/175857955918024/?fref=ts

A PDSZ az internetadó ellen

Sajtónyilatkozat

Néhány napja hazánk miniszterelnöke Európa legmodernebb iskolarendszerének létrehozását ígérte. Ezt húzza át egy mozdulattal a minisztere által bejelentett adócsomag egyik eleme, az internetadó.

Az internetadó ötlete átgondolatlan, dilettáns és súlyosan szembemegy a köznevelési törvényt megalkotók szándékával.

Átgondolatlan, mert:

-          nem veszi figyelembe az ismeretek bővülésének elképesztő iramát.

-          nem veszi figyelembe, hogy a köz- és felsőoktatásban számtalan információ kizárólag az internet segítségével elérhető.

-          hazánkat a késő XX. századi információs állapotból, a kora kádári időkbe taszítja vissza.

Dilettáns, mert:

-          az ebből az adóból beszedni tervezett összeg – a nemzetgazdaság egészét figyelembe véve – elenyésző, hatása nem kimutatható.

-          környezetkárosító hatásai felmérhetetlenek, az online információáramlás helyét – bizonyosan - átveszi a papíralapú adatközlés.

-          az ötlet kiagyalói azt gondolják, hogy az idő kereke visszafordítható. Tévednek.  Még csak meg sem állítható…

Sérti a köznevelési törvény célkitűzéseit, mert:

-          ellehetetleníti az információhoz jutást a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai számára.

-          kizárja az esélyegyenlőség megvalósulását.

-          súlyosan korlátozza az aktuális tudományos eredmények megismerését, alkalmazását.

Követeljük, hogy az emberi erőforrások minisztere vesse latba befolyását az internetadó bevezetésének megakadályozása érdekében! Elvárjuk, hogy a miniszterelnök váltsa valóra ígéretét!

Pécsi kieg: 

Az internetadó sérti az esélyegyenlőség, az anyagi helyzettől független információhoz jutáselvét. Egy olyan városban ez különösen sújtja a szegényeket, ahol amúgy is állandó rendőrségi vegzálásnak vannak kitéve, mióta a városvezetés elfogadta a hajléktalanokat belvárosból kiűző rendeletét. 

Az internetadó családellenes, súlyosan veszélyezteti, ellehetetlenítheti a családtagok közötti kapcsolattartást. Megélhetési, elhelyezkedési gondok miatt százezrek hagyták el Magyarországot. Szülők, nagyszülők tömegei az interneten keresztül tartják gyermekeikkel, unokáikkal a kapcsolatot. Akár ha csak a gondolata is felmerül az internet megadóztatásának, ezt az utolsó szálat a rendszeres kapcsolattartáshoz veszélyezteti a szociálisan érzéketlen, a társadalmi szolidaritás, az esélyegyenlőség elvére mit sem adó magyar kormány.

Petíció a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak béremeléséért

Tisztelt Államtitkár Asszony !

A közoktatási intézményekben dolgozó közalkalmazottak (adminisztratív-, karbantartó személyzet, portás, gondnok, gépkocsi vezető, kézbesítő, takarító), valamint a pedagógus munkáját közvetlenül segítő dolgozók nevében keressük meg Önt sürgető problémánkkal.

A fent említett dolgozók a mai napig a 2008-as közalkalmazotti bértábla alapján vannak besorolva, nettó 77.000 (középfokú végzettségnél) és 130.000 Ft (felsőfokú végzettségnél) között. 2008 óta csupán a minimálbér emelkedett, a bértáblát nem igazították hozzá, így a jelenlegi jövedelmek már nem adnak lehetőséget a differenciálásra. Egyre nagyobb a bérfeszültség, hiszen pl. a pályakezdő középfokú végzettséggel rendelkezők ugyanúgy minimálbért kapnak, mint a már több tíz éve az iskolában dolgozók.

Az utóbbi 8 évben alább felsorolt juttatásokat vonták meg a _______________________ Önkormányzathoz tartozó iskoláktól:

Béremelés megszüntetése	2008. év	Infláció arányos
13. havi fizetés	2009. év	70.000-130.000 Ft
Cafetéria	2011. év	72.000 Ft/év
Bankszámla költségtérítés	2010. év	8.000 Ft/év
Egyéb juttatások (munkaruha, szemüveg)	2013. év	Átlagosan munkaruha: 3-4.000 Ft/év

Az átszervezések és elbocsátások miatt jelentős mértékben megnövekedett a végzendő munka mennyisége.

Az oktatási szférában a pedagógusok bérét rendezték, de erről a dolgozói rétegről feltételezzük, hogy megfeledkeztek.

A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint a 2013. évi átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 151.100 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104.400 Ft, a szellemi foglalkoztatásúaké 201.300 Ft volt. Iskolánkban a családi kedvezmény nélkül számított átlagos havi nettó kereset nem pedagógus munkakörben 86.023 Ft.

Fent felsorolt tényekre hivatkozva kérjük segítő közreműködésüket a bérek rendezése ügyében.

Levelünket egyidejűleg megküldjük a PSZ-nek és a PDSZ-nek, hogy petíciónkat támogassák.

Pécs, 2014. október 7.

……………………………..

Farkas József

gondnok (közalkalmazott)

(A PDSZ támogatja a kezdeményezést és aktívan részt vesz az aláírások gyűjtésében.) 

Az illetmények bankszámlára utalásának költségtérítésével kapcsolatos igény érvényesítése - kiegészítve, javítva ismét!

Kik igényelhetik a költségtérítést?

Minden munkavállalóra (magán- és alapítványi intézményben foglalkoztatottakra is), és köztük minden közalkalmazottra (a sajtóban sokszor megjelentekkel ellentétben, nem csak pedagógusokra) vonatkoznak az alábbiak, akiknek a munkáltató nem térítette meg a munkabér, illetve illetmény bankszámlára utalásával összefüggő költségeket. Azok is indíthatnak pert, akiknek időközben megszűnt a munkaviszonya, ill. jogviszonya. A volt munkáltatót (intézményt) kell perelni. Ha a munkáltató megszűnt, a munkáltató fenntartóját (pl. önkormányzat).

 Mire terjedhet ki a költségtérítési igény?

-          A havi számlavezetési díjra,

-          az éves bankkártyadíjra és

-          a havi egyszeri pénzfelvétel díjra.

A bank 2014-től vezette be valamennyi számlacsomagjánál a pénzfelvételi díjat, megszüntetve a korábbi, összeghatár nélküli ingyenes pénzfelvételt.

2014. február 1-jétől az illetmény 150.000 Ft feletti részét csak díj ellenében lehet felvenni. Ha ketten rendelkeznek egy számlával, 2014. február 1-től az egyik illetmény 150.000,- Ft feletti részét kell beírni, a másik illetményt viszont teljes összegében. Ha ketten rendelkeznek egy számlával, úgy csak egyiküknél indokolt számlavezetési díjat visszakövetelni, de mindkettejük esetében külön-külön érvényesíthető az éves kártyadíj.

Mi kell az igény érvényesítéséhez?

Mindenekelőtt nem mindegy, hogy melyik pénzintézetnél vagyunk és azon belül milyen számlacsomagunk van. Arra az időszakra, amikor legalább havonta kétszer díj nélkül tudtunk pénzt ATM-ből felvenni (azaz a teljes fizetés felvehető díjmentesen), arra nem kell a költségtérítés iránti perhez közölni a bírósággal a nettó illetményt, mert ennek nincs jelentősége (a táblázatokban szürkével jelölve), 2014. február 1-jétől azonban jelentősége van a nettó bérnek a költségtérítés tekintetében. Ha nem tudunk sem kivonatot, sem számlatörténetet szerezni egy korábbi időszakra, és olyan számlacsomagunk van, amelynél 2014. február 1. előtt nem volt pénzfelvételi díj, legegyszerűbb, ha a csomaghoz tartozó legalacsonyabb összeget állítjuk be követelésként (pl. nem postázott kivonat és csomagkedvezmény). Azt azonban valamilyen formában bizonyítani kell, hogy melyik pénzintézetnél és azon belül milyen számlacsomagunk van. Egyes OTP-s számlacsomagokban (Tempó, Net, zöldnet) – bizonyos feltételek teljesülése esetén (pl. havi kétszeri fizetés kártyával) a számlacsomaghoz kapcsolódó szerződés szerinti kedvezmény is járulhat, vagy nem, attól függően, hogy az adott hónapban a feltétel teljesült-e. A legjobb ezért, ha megvannak a számlakivonatok. Ezeken látszik a havi számlavezetési díj (más néven zárlati díj), ha van ilyen, továbbá látszik az is, ha a bank felszámol éves kártyadíjat. Aki OTP-s számlával rendelkezik, mindenképpen vagy szedje össze a számlakivonatait, vagy kérjen a banktól számlatörténetet (OTP Tempó, Net. és Zöldnet csomagoknál mindenképpen kell számlatörténet, ha nincs meg a számlakivonat). Ma azt az információt kaptam, hogy aki vállalta, hogy nem postázzák részére a kivonatot, visszamenőleg ingyenesen megkapja a számlakivonatokat, de egy alkalommal hatot lehet kérni, tehát az összes kivonatot sok banklátogatással végül össze lehet gyűjteni (nem vicc). Akinek OTP Lakossági folyószámlája van (LAFO), elég, ha előveszi az éves adóbevallását, és lefénymásolja ezeket, majd a mellékelt excel táblázatban - a LAFO-fület választva - írja be a nettó illetményeket a „B” oszlopba, és a kalkulátor kiszámolja neki az ATM-ből történő pénzfelvétel költségét. A nettót úgy kapjuk meg, hogy az adóbevallásban feltüntetett jövedelemből kivonjuk a befizetett adót és a kapott összeget elosztjuk 12-vel. Az így kapott nettókat írjuk be a kalkulátor OTP-Lafo munkalapján (alsó, első fül) a „B” oszlopba! A többi számlacsomagnál csak 2014. februártól kell számlakivonat, vagy számlatörténet, vagy bérjegyzék a nettó illetmény igazolására.

Az OTP Tempó, Net, Zöldnet és Prémium számlacsomaggal rendelkezők – attól függően, hogy postán kérik-e a számlájukat, illetve, hogy megfelelnek-e havonta a csomagkedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételekkel, a számukra készült kalkulátor megfelelő oszlopának adatait vegyék alapul és az abban kijött összeget igényeljék. Létezhet olyan, hogy egyik hónapban a kedvezményes, másik hónapban a kedvezmény nélküli számladíjat számolták fel. Ha ez számlatörténetből vagy számlakivonatból kiderül, az adatokat be lehet írni a kalkulátorba, és az az adatokat automatikusan összeadja. Ha nincs valakinek birtokában sem számlatörténet, sem számlakivonat, csak adóbevallás, akkor – véleményem szerint az OTP-vel kötött csomagszerződés alapján is tudja az adott számlacsomagnál a legalacsonyabb (postázás nélküli, csomagkedvezményes) számladíjat igényelni, mivel a díj ennél kevesebb nem lehet.

Úgyszintén számlatörténetből vagy kivonatból derül ki, hogy kinek állítottak be esetleg az OTP, vagy az Erste Bank és a KLIK közötti megállapodás alapján munkáltatói kedvezményt. AZ a tapasztalatom, hogy ilyen viszonylag kevés van, mivel a KLIK elfelejtette értesíteni a közalkalmazottakat a lehetőségről, és a bankokban az ügyintézők sem mindig ajánlották fel a lehetőséget (Amúgy, akinek nincs munkáltatói kedvezménye, amellyel 50%-kal kevesebb lesz a számlavezetési díj, menjen be a pénzintézetébe, és kérje ezt! Csak személyesen lehet intézni. Lehet, hogy az OTP-n és az Erstén kívül más pénzintézeteknek is van ilyen megállapodásuk a KLIK-kel.) 

Akinek az Unicreditnél van számlájuk, és van telebankjuk, le tudják tölteni a számlatörténetet. Amennyiben az csak néhány hónapra visszamenőleg adja meg az adatokat, be kell menni a bankba, és kérni a számlatörténetet.

Mi az igényérvényesítés menete:

1. Össze kell szedni az adatokat (táblázatot készíteni a költségigényről a kalkulátorok segítenek ebben), mindent kivonatot, vagy számlatörténetet, vagy adóbevallást és a táblázatot a költségigényről fénymásolni. Fontos, hogy ne egy szatyor rendezetlen papírral állítsunk be az ügyvédhez, mert nem az ő dolga összekukázni az adatokat.
2. Aláírni a PDSZ jogászánál egy ügyvédi meghatalmazást a munkaügyi per indításához, és ehhez megadni a személyes adatokat (név, lakcím, anyja neve, szül. adatok, elérhetőség: mail és mobil)

Milyen időszakra kérhető a költségtérítés?

Az igény érvényesítésére a bírósági kereset benyújtásától számított három évre visszamenőleg van lehetőség. Az elévülés megszakításának másik módja az, ha a munkáltató elismeri a fizetési kötelezettségét. Ezért van jelentősége annak a 2013. júliusában megjelent hírnek, amely szerint a KLIK akkori elnöke nemcsak elismerte, de ígéretet is tett a kifizetésre. (http://hvg.hu/itthon/20130719_Az_ev_vegeig_kifizeti_a_Klik_a_dolgozok_b/)

Különösen más fenntartóhoz (egyetem, egyház, alapítvány) tartozó munkáltató tekintetében fontos, hogy amennyiben 2014. március 15-e, az új Ptk. hatályba lépése előtt nem kapott írásos fizetési felszólítást a munkáltató, az elévülést a fizetési felszólítás már nem szakítja meg, ezért javaslom rögtön munkaügyi per indítását. Ettől még persze fel lehet szólítani a KLIK-et is a kifizetésre, és ha fizetnek, a keresetet vissza lehet vonni (bár így lenne).

Aki 2014. március 15. előtt egyénileg vagy csoportosan fizetési felszólítást írt a munkáltatónak, e levél fénymásolatát is adja be az iratokkal együtt annak érdekében, hogy három évnél hosszabb időszakra (legfeljebb a fizetési felszólítástól számított három évre visszamenőleg, ill. amikortól a költségtérítés vagy kompenzáció elmaradt) kérje az elmaradt költségtérítés megfizetését (pl. Pécsett 2010. január 1-ig visszamenőleg.) Ha nincs meg ez a levél, vagy ilyen nem készült, akkor marad az elévülés megszakítására a fent említett KLIK-elnöki sajtónyilatkozatra hivatkozás.

Kihez kell fordulni?

A PDSZ legközelebbi területi irodáját, ill. jogászát javaslom (Pécsett dr. Molnár Péter, 72/516-005, 30/204-81-22) vagy a PDSZ Országos Irodáját (1/266-34-64, 06-20-395-7015).

És végül még egyszer:

MIndenki, aki KLIK-es intézményben dolgozik és az OTP-s vagy Erste Bank-os számlájára jön a fizetése, nézze meg a számlakivonaton, hogy mennyi a havi számlavezetési/zárlati díj, amit vonnak tőle. Ha ez 300 Ft fölött van, érdemes bemenni személyesen az OTP-fiókba, és kérni a munkáltatói kedvezmény beállítását, mert a KLIK és az OTP között van olyan megállapodás, hogy akiknek a KLIK utalja a fizetését, 50%-os számlavezetési díj-kedvezményben részesülnek, de ezt a számlatulajdonosnak személyesen kell kérni a bankban. Azért szólok, mert nekünk a KLIK elfelejtett erről értesítést küldeni, és hátha mások se tudják. Én a bankszámlás perek ügyintézése közben tudtam ezt meg. A többieknek érdemes megkérdezni a bankjuktól, hogy nincs-e megállapodásuk számlavezetési díjkedvezményre a munkáltatóval. 

A DRB Bank ígéretet tett arra, hogy rövidesen honlapján nyilvánosságra hozza a számlavezetési költségeket tartalmazó hirdetményeit 2010-ig visszamenőleg.

A CIB Bank pécsi fiókjában azt az információt adták, hogy kérésre pdf-formátumban megküldik a számlatörténtet. A pénzfelvételnek ott pedig meghatározott költsége van, ami összegtől függően azonos, tehát nem nettóbértől függ ez a tétel. A CIB-bankosok itt találnak adatokat a költségtérítéshez:http://www.cib.hu/maganszemelyek/kondiciok/szla_archiv

Az FHB Bankhoz vinni kell egy kérvényt, hogy adjanak igazolást a számlavezetési díjakról, ez kb. 14 napon belül elkészül, telefonálnak és be lehet érte menni, 585 Ft-ba kerül, amit a számlára terhelnek és csak egyszer kell kifizetni

A Raiffeisen Bankban egy kolléga viszonylag csekély összegért megkapott személyre szabottan minden információt. 

Ha a bank bármiért költséget számolna fel, érdemes számlát kérni saját névre és azt is csatolni a per anyagaihoz, mert annak a költségét is vissza lehet követelni. 

U.i.: A Kúria által elfogadott elvi határozat itt olvasható:

http://www.kuria-birosag.hu/hu/elvhat/172013-szamu-munkaugyi-elvi-hatarozat

https://www.facebook.com/groups/175857955918024/

A témával kapcsolatos facebook-csoportban találhatók a kalkulátorok (ide sajnos nem sikerült feltölteni):