A Munka törvénykönyvének átfogó módosítása (a továbbiakban: MT módosítás) a termelés és a piac érdekeit tekinti a legfontosabbnak és a munkavállalókat eközben olyan kiszolgáltatott helyzetbe hozza, mint amilyenbe csak a korai kapitalizmus időszakában voltak.
A munkáltatók felelősségét minimálisra csökkenti, jogaikat pedig semmi nem korlátozza, gyakorlatilag talán az első éjszaka jogát nem kapták meg eddig…
A munkáltatók felelősségét minimálisra csökkenti, jogaikat pedig semmi nem korlátozza, gyakorlatilag talán az első éjszaka jogát nem kapták meg eddig…
Az MT módosítás szétveri az érdekvédelmi rendszert teljes mértékben munkavállaló és szakszervezet-ellenes. Csökkenti az állami szabályozást, miszerint a módosítás megszavazása után, élőkelő idegenként mossa kezeit és kiszáll a rendszerből. Maga után hagyva a munkavállalók közprédává alázását.
Az MT módosítás önmagában az általa megfogalmazott célokat sem tudja megvalósítani, hiszen a szürke és a feketegazdaság módszereit törvényesíti és a társadalmi békétlenséget fokozza beláthatatlan mértékben. A szakszervezeti, érdekképviseleti jogok korlátozása pedig az érdekképviselet degradálja az utcai harcok szintjére, mert minden más színteret szétver.
A tervezet azonban nem csak a kiszolgáltatottságot növeli az elviselhetetlenség határáig, hanem a béreket is jelentősen csökkenti, a több műszakos illetve folyamatos munkarendben dolgozók esetében akár 30-40%-al is.
A változások sok helyen sértik a Polgári törvénykönyvet és más eddig hazánkban is elfogadott és eddig betartott nemzetközi egyezményt. Sérti az ILO rendelkezéseit, az esélyegyenlőségi törvényt és más jogszabályokat, miközben kijelenti, hogy az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni az MT módosítást, de ezt is legalább 20-30 helyen megsérti. Teszi ezt oly módon, hogy bármikor támadhatóvá válik, amelyet pedig a szakszervezetek pedig ki is fognak használni. A BTK és a PTK jogelemeit összegyúrva újraértelmezi azokat. Mindez világosan láttatja, hogy a szerző szereptévesztésben van.
A változások sok helyen sértik a Polgári törvénykönyvet és más eddig hazánkban is elfogadott és eddig betartott nemzetközi egyezményt. Sérti az ILO rendelkezéseit, az esélyegyenlőségi törvényt és más jogszabályokat, miközben kijelenti, hogy az Európai Unió jogrendjével összhangban kell értelmezni az MT módosítást, de ezt is legalább 20-30 helyen megsérti. Teszi ezt oly módon, hogy bármikor támadhatóvá válik, amelyet pedig a szakszervezetek pedig ki is fognak használni. A BTK és a PTK jogelemeit összegyúrva újraértelmezi azokat. Mindez világosan láttatja, hogy a szerző szereptévesztésben van.
A rendszerváltás óta még nem fordult elő ilyen helyzet a törvényalkotás során, mely gyakorlatilag minden magyar munkavállalót egységesen és ilyen jelentős hátránnyal érintene. Ha ezt a törvénymódosítást a Parlament megszavazza, az a munkavállalók példátlan kiszolgáltatottságához vezet, olyan mértékű jogvesztésben mely talán csak a derestörvények korához hasonlítható!
Ezért felszólítunk minden munkavállalót, legyünk egységesek, legyünk készenlétben és legyünk elszántak, hogy minden eszközzel megakadályozzuk a törvénymódosítás megszavazását!!!
Elég abból, hogy a sorozatos rossz döntések és a hatalom közönye és ostobasága polgárból adósrabszolgává degradált minket, miközben beszélő szerszámnak sem tekintenek bennünket, hiszen a munkavállalók véleménynyilvánítását gyakorlatilag csak akkor engedi meg, ha az a munkaviszonnyal nem függ össze.
Elég abból, hogy a sorozatos rossz döntések és a hatalom közönye és ostobasága polgárból adósrabszolgává degradált minket, miközben beszélő szerszámnak sem tekintenek bennünket, hiszen a munkavállalók véleménynyilvánítását gyakorlatilag csak akkor engedi meg, ha az a munkaviszonnyal nem függ össze.
A jelenlegi hatályos Munka törvénykönyvéről sem lehet elmondani azt, hogy túlságosan munkavállalóbarát lenne. Az új Munka törvénykönyvének tervezete azonban a polgárháborús Afrika „demokráciájára” és viszonyrendszerére hajaz.
A tervezet új elemei szinte minden pontjában munkavállaló- és - megkockáztatom -emberellenes. De ha azt is megvizsgáljuk, hogy melyek azok a pontok, amelyek kimaradtak a hatályos MT-hez képest, még döbbenetesebb képet kapunk. A munkáltató kötelezettségeiről szóló fejezetből kiderül az, hogy nem köteles munkabért fizetni, de a kimarad az is, hogy köteles volna az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.
A munkavállaló nem mentesül a munkavégzés alól, ha állampolgári kötelezettségét teljesíti, de az elháríthatatlan ok is kikerül a tervezett MT szövegéből. A jogkövetelmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért című fejezet aggályos az alkalmazandó jogkövetelmények miatt.
A munkavállaló nem mentesül a munkavégzés alól, ha állampolgári kötelezettségét teljesíti, de az elháríthatatlan ok is kikerül a tervezett MT szövegéből. A jogkövetelmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegéséért című fejezet aggályos az alkalmazandó jogkövetelmények miatt.
A fegyelmi felelősség intézményét zilálja szét azzal, hogy a fegyelmi felelősségből származó jogkövetkezményeket a munkaszerződésben engedi szabályozni a kollektív szerződés helyett. Nincsenek rögzítve a fegyelmi eljárás szabályai sem. A munkavállalók eljárási garanciák nélkül sújthatók hátrányos jogkövetkezménnyel. A jelenlegi MT a napi 4 órát munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást egy munkanapnak tekinti. A javaslat ezt is a munkavállalók hátrányára módosítja. A javaslat szerint hátrányos jogkövetkezmény olyan kötelezettségszegés miatt is megállapítható, amely indok miatt a munkáltató megszünteti a munkaviszonyt.
A magyar, de az európai jogalkotásban sem bevett gyakorlat a kétszeres értékelés és büntetés. A fegyelmi felelősség megállapítása eddig nem a munkaviszony megszüntetésére irányult, hanem annak elkerülése érdekében alkalmazott egyéb joghátrányt. A tervezet szerint nem lesz kötelező felemelni a munkabért az aktuális szintre, ha a dolgozó (pl.: ápolási díj) közeli hozzátartozót ápolt, és fizetés nélküli szabadságról tér vissza.
Rendes felmondás esetén a hatályos MT kötelezi a munkáltatót a felmondás indoklására, melynek valósnak, és világosnak kell lennie, de indoklásban foglaltak bizonyítása a munkáltatót terheli. Ez a tervezet szerint már nem így lesz. Kihagyja a tervezet a felmondási tilalmak rendszerét mely súlyos hatással lesz a dolgozók szociális biztonságára. A felmondási idő számításából kimarad a 30 napot meghaladó táppénz is.
Megszűnik a védett kor intézménye, ami szerint a nyugdíj előtt álló munkavállaló munkaviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg A tervezet szerint bármikor megszüntethető lesz. A munkáltatónak jogellenes felmondás esetén csupán korlátozott kártérítési kötelezettsége van! A munkaviszony helyreállításának főszabályozását is mellőzi a tervezet miközben megengedi azt is, hogy a kollektív szerződésben a munkavállaló kárára is el lehessen térni az MT-től.
Megszűnik a védett kor intézménye, ami szerint a nyugdíj előtt álló munkavállaló munkaviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg A tervezet szerint bármikor megszüntethető lesz. A munkáltatónak jogellenes felmondás esetén csupán korlátozott kártérítési kötelezettsége van! A munkaviszony helyreállításának főszabályozását is mellőzi a tervezet miközben megengedi azt is, hogy a kollektív szerződésben a munkavállaló kárára is el lehessen térni az MT-től.
A munkaidő fogalmán kívül határozza meg az elkészítő és befejező tevékenységet, ennek következményeként nő a munkaidő, amely után nem is kell bért fizetni.
A javaslat korlátozás nélkül lehetővé teszi a napi munkaidő beosztáson túli rendelkezésre állásra kötelezést. Nem járna a szabadság a keresőképtelenség teljes idejére, a gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadság első évére. Az alapszabadság mértéke 20 nap, az életkor alapján differenciált pótszabadság kevesebb, és ez megint visszamenőleges hatályú törvénykezés! A szabadság kiadása is rendkívül hátrányos a munkavállalók számára. Öt nappal rendelkezik csak a munkavállaló. Megszűnik a két részletben való kiadás kötelezettsége, helyette csak 10 napot kell egyben kiadni. A munkaviszony első hat hónapjában a munkavállalót egyáltalán nem illeti meg a szabadás feletti rendelkezés joga. Az általánostól eltérő munkaidő beosztásban dogozóknál a beosztás szerinti munkaidőt lehet figyelembe venni a szabadság kiadásánál ennek következményeként egyheti szabadságon való távollét kétheti kiadott szabadságot is jelenthet.
Megszűnik a szoptatás idejére járó munkaidő-kedvezmény.
Megszűnik a szoptatás idejére járó munkaidő-kedvezmény.
Megszűnik a felmondási tilalom a terhesség, szülési szabadság, illetve a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság idejére.
A munka díjazásánál kikerült a tervezetből, hogy a munkáltató köteles bért fizetni, eltörli a délutános pótlékot, az éjszakai pótlék mértékét lecsökkenti 15%-ra. Ügyeletre 40% pótlék jár, míg a rendkívüli munkavégzésre szabadidő járhat a munkáltató döntése alapján.
Megszűnik a minimálbér és a bérminimum mint garancia.
A munkáltató nem köteles elszámolást adni a havi bér kifizetéséről.
Nem szerepel a tervezetben, hogy a munkavállalónak munkaviszonya alapján munkabér jár, és az ettől eltérő megállapodás érvénytelen.
Teljes mértékben hiányoznak a szociális juttatásokra vonatkozó rendelkezések.
A munkáltató gyakorlatilag korlátlanul élhet a kimentés lehetőségével a kártérítést illetően, hiszen a tervezet szerint azt a kárt, amelyről bizonyítja, hogy a kár bekövetkeztekor a károkozás nem volt előre látható, nem kell megtérítenie. Ha mégis kártérítést kell fizetnie, a Ptk-val ellentétben a távolléti díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami kevesebb, mint a munkavállaló keresete.
A munkavállaló viszont a munkáltató teljes kárát köteles megtéríteni függetlenül attól, hogy a károkozás szándékos volt-e vagy gondatlan. Megjelenik a tervezetben a többes megtérítési felelősség, ami gyakorlatban kivitelezhetetlen és értelmezhetetlen. Ellentmond a Ptk-nak is mert a tervezet szerint a kollektív felelősség munkabér arányában oszlik meg, valójában a felelősségnek és a munkabérnek nincs egymáshoz köze.
Nem mentesül tovább a munkavállaló a felelősség alól akkor sem, ha a munkáltató nem biztosítja a biztonságos őrzés feltételeit. A leltári felelősség tekintetben is el lehet térni a kollektív szerződésben a munkavállaló kárára. A munkavállalói biztosíték intézménye szerint egy havi alapbérnek megfelelő összeget kell a munkavállalónak letenni, ha pénzzel vagy értékkel foglalkozik, egy eseteges károkozás kompenzálására.
Bevezetné a tervezet a munkavégzést behívás alapján. Ez a legfeljebb napi 6 órát részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében alkalmazható. A munkavégzés időpontját csak három nappal korábban kell meghatározni (1 hét helyett) ezzel tervezhetetlenné teszi a munkavállaló szabadidejét.
A tervezet teljes mértékben szétveri az érdekvédelem intézményét. Megszűnik a szakszervezeti tisztviselők munkaidő-kedvezménye és védettsége. Szakszervezeti jogosultságokat átad az üzemi tanácsoknak. Az üzemi megállapodás intézményeinek bevezetésével lehetetlenné válik a Kollektív Szerződés normatív hatálya, ez a változás a szervezkedési jog és szabadság ellen hat. A szakszervezet nem képviselheti a munkavállalót az állami szervek előtt, üzemi tanács hiányában megszűnik a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége.
Megszűnik a véleményezési, ellenőrzési és kifogásolási jog, a felhívások közzétételének joga, a helységhasználat joga, stb. Mindez teret enged a jogellenes munkáltatói döntéseknek. A kötelező egyeztetés hiánya, elmaradása elmélyíti a konfliktusokat és az utcai harcok szintjére züllesztik az érdekvédelmet.
Megszűnik a véleményezési, ellenőrzési és kifogásolási jog, a felhívások közzétételének joga, a helységhasználat joga, stb. Mindez teret enged a jogellenes munkáltatói döntéseknek. A kötelező egyeztetés hiánya, elmaradása elmélyíti a konfliktusokat és az utcai harcok szintjére züllesztik az érdekvédelmet.
A szakszervezetet érintő változások ellentmondanak a 2002/14/EK irányelvnek, a 143.sz ILO ajánlásnak is.
A Kollektív Szerződésben még a munkavállaló szempontjából garanciális normáktól is lehetőség van a munkavállaló hátrányára eltérni. Ez a gyakorlatban akár az alkotmányos jogok sérelmét is maga után vonhatja.
Nem köteles a munkáltató a reprezentatív szakszervezettel Kollektív Szerződést kötni, azzal köt, aki neki tetszik.
Nem köteles a munkáltató a reprezentatív szakszervezettel Kollektív Szerződést kötni, azzal köt, aki neki tetszik.
Csikósné Divják Mária
SZTDSZ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.