Az európai szakszervezetek közös demonstrációt szerveznek 2011. április 9-ére Budapesten az Unió munkavállalóinak közös érdekeinek érvényesítése céljából. E szakszervezeti megmozduláson a PDSZ is mindig részt vesz. A PDSZ Országos Választmánya fontosnak tartja, hogy a közvélemény számára világossá tegye álláspontját az elmúlt hónapok munkavállalókat és szakszervezeti működést érintő jogszabályváltozások tekintetében:
A PDSZ Országos Választmánya tiltakozását fejezi ki
1. az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása miatt
Eszerint
- a költségvetésről,
- a költségvetés végrehajtásáról,
- a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról,
- a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket
az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként
- kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog,
- a személyes adatok védelméhez való jog,
- a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy
- a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg,
és ugyanezen esetekben semmisítheti is meg azokat. A PDSZ számos alkalommal fordult Alkotmánybírósághoz alkotmánysértő jogszabályi rendelkezések megsemmisítése érdekében. A fenti korlátozás a hatalom demokratikus kontrolljának csorbítása mellett a szakszervezetek lehetőségét is szűkíti.
Az Alkotmány módosításával lehetőség nyílt arra, hogy közpénzekből, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi – 50%-ot meghaladó – tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre törvény – öt évre visszamenőleg – a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapítson meg. Ez teszi lehetővé a különadó visszamenőleges hatállyal történő bevezetését, de azt is, hogy ad abszurdum, közszférában dolgozókat bármilyen, illetmény, vagy juttatás visszafizetésére kötelezzen.
2. a különadóról szóló rendelkezés miatt
A PDSZ kezdeményezésére és javaslatára ugyan módosult a közszférában dolgozókat sújtó különadó összeghatára, ám – előzetes egyeztetés nélkül – a törvénybe kerültek olyan rendelkezések, amelyek a jogbiztonság elvével összeegyeztethetetlen visszamenőlegességet és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával össze nem egyeztethető rendelkezéseket tartalmaznak. A törvény szerint ugyanis a különadó hatálya kiterjed a végkielégítésen túl a felmentési időnek a munkavégzés alóli mentesítés időszakára kifizetett átlagkeresetre, a 2005. január 1-jét követő jogviszony-megszüntetés jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegekre, valamint a jogviszony megszűnésének éve előtt ki nem adott szabadság megváltása címén fizetett összegekre is.
amelyet egyeztetés nélkül terjesztettek be, és amellyel sérül a jogbiztonság- és a sztrájkjog gyakorlásának alkotmányos elve. A törvénymódosítás hatályba lépésétől a sztrájk jogellenessége megállapítását a munkáltató azon az alapon is kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a munkavállalók visszaélnek a sztrájkjogukkal. A sztrájkjoggal való visszaélésre hivatkozással bármilyen esetben a bíróság helyt adhat a munkáltató kérelmének, és jogellenesnek minősítheti a sztrájkot. Ezzel a módosítással ellenőrizhetetlenné és kiszámíthatatlanná válik, melyik sztrájkot, és milyen kritériumok alapján nyilvánítaná jogellenesnek a bíróság.
mert a szakszervezeteknek is – tartalomszűrés nélküli – szabad sajtóra van szüksége, ezt viszont sérti a médiatörvény. (A médiatörvény lehetőséget ad, hogy a médiafelügyeletet gyakorló hatóság – nem egyértelműen meghatározott fogalmak alapján – súlyos szankciókat szabjon ki, amely öncenzúrára késztetheti a szerkesztőségeket. A nemzeti hírügynökség (MTI) kulcspozícióba helyezésével sérül a tájékoztatás szabadsága is. )
A Kjt. 25/A. §-ának módosításával a Kjt. hatálya alól kiszervezett munkáltatóknál a közalkalmazottat nem kell nyilatkoztatni, hogy akar-e az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál továbbdolgozni, jogviszonya automatikusan alakul át a munkaviszonnyá. Ez a rendelkezés rendkívüli módon csorbítja az átszervezésben érintett közalkalmazottak jogait.
Évek óta nem emelkedett jottányival sem a pedagógusok garantált illetménye, mi több jelentősen csökkent a 13. havi illetmény megvonása miatt, most újabb elvonást kell elszenvedniük anélkül, hogy terheik és az velük szemben állított szakmai követelmények csökkennének.
A pedagógusok továbbképzésére a költségvetési törvény a továbbképzési kötelezettség bevezetésekor fejenként 21.800.- Ft-ot biztosított. Ennek mértéke az évek során folyamatosan csökkent, majd 2010-ben megszűnt a normatíva és a fenntartók pályázhattak annak érdekében, hogy a már megkezdett tanulmányokat a munkáltatók továbbra is támogatni tudják. A 2009-ben a normatíva 11.700.- Ft/pedagógus volt. A 2011-ben visszaállított normatíva még ezt az igen alacsony szintet sem éri el, ez mindössze 10.500.- Ft, holott a továbbképzés költségei nem csökkentek, és a hétévenkénti továbbképzésben való részvétel továbbra is törvényben előírt kötelezettség.
A PDSZ javasolja, hogy
- a nők 40 jogosultsági idő utáni nyugdíjba vonulását kérelmező - az előrehozott öregségi nyugdíjat kérelmezővel azonos módon - minősüljön nyugdíjasnak a Kjt. alkalmazásában, ezáltal jogviszonya felmentéssel legyen megszüntethető.
- mind a nők 40 év jogosultsági idő utáni nyugdíjba vonulása előtt, mind pedig az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor és szolgálati idő elérésekor – az előrehozott öregségi nyugdíj életkori és szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel rendelkező köztisztviselőkre vonatkozó rendelkezésekkel azonosan – a közalkalmazott írásos kérelmére, kötelező legyen a jogviszony felmentéssel történő megszüntetése. Ennek eldöntése ne a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozzon.
Forrás: http://pdsz.hu/newz.php?id=810
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.