A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága
közzétette honlapján a köznevelésről szóló törvény tervezetét. A
dokumentummal kapcsolatos véleményeket 2011. október 25-ig várja az
államtitkárság a koznevelesitorveny@nefmi.gov.
A szöveg megegyezik az alábbi, korábban felrakott változattal az alábbi kiegészítéssel, melyet a kodifikált verzió elé biggyesztettek:
"
Összefoglaló
a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezetéhez
Magyarország Kormánya 2011. augusztus 31-i ülésén jóváhagyta a Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepcióját. A koncepció alapján készült el a nemzeti köznevelésről szóló törvény tervezete.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény megalkotása nem csupán a köznevelés rendjének megteremtése és eredményességének jelentős javítása érdekében szükséges, de a történelmi és nemzetközi tapasztalat alapján az egész nemzet felemelkedése, a biztos gazdasági, morális alapokon nyugvó jövő érdekében is. Ahogy az elmúlt évek gazdasági válságában Európa és a világ államai ráébredtek, hogy a fenntartható fejlődés egyetlen érdemes befektetési pontja az oktatás, ugyanúgy ismerjük saját történelmi példánkat, gr. Klebelsberg Kunónak a Trianon utáni építkezés alapjául szolgáló oktatáspolitikáját. Mindkét példa arra hívja fel figyelmünket: az ország drámai állapotában az oktatás az egyetlen biztos alap, amelyre jövő épülhet.
A törvény új vonásai
A törvény
- kiindulópontja, hogy a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat,
- kinyilvánítja, hogy a köznevelés ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata,
- egyértelművé teszi a köznevelés szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével,
- kinyilvánítja, hogy a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával,
- nagyobb állami szerepvállalást ír elő, ugyanakkor megnöveli az intézmények szakmai önállóságát,
- új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével),
- csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az általános iskolai térítésmentes tankönyvellátásra,
- az érettségi vizsga rendszerében a színvonalemelés, az egyszerűbbé tétel és a költséghatékonyság jegyében új elemeket sorakoztat fel,
- bevezeti a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését és értékelését,
- pedagógus életpálya-modellről szóló fejezete megfogalmazza az elhivatottságra épülő, a pedagógiai munkához és az élet kérdéseihez értő módon, kreatívan viszonyuló, önálló döntéseket hozni tudó és azért felelősséget vállaló pedagógus szerepeket, kiszámíthatóvá és a magasabb követelmények mellett magasabb bérezésűvé teszi a pedagógus életpályát,
- új finanszírozási és bérezési rendszer elveit fekteti le,
- megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni,
- szerves része a tehetséggondozás,
- a leszakadás megakadályozására több új strukturális elemet épít a köznevelés rendszerébe,
- elősegíti, hogy a köznevelést befejező fiatalok közel fele alkalmassá váljék felsőfokú tanulmányok sikeres folytatására,
- előmozdítja, hogy jelentős mértékben javuljon az iskolarendszer eredményessége, húzóerővé váljék a tudás.
Az intézményrendszer irányítása és fenntartás főszabály szerint a kormányhivatalokon keresztül az állam feladata:
Valamennyi települési önkormányzat joga és feladata az óvodai ellátásról való gondoskodás. A kormányhivatal által készített megyei/fővárosi köznevelési fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban a 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat – törvényben meghatározott feltételek alapján – átvállalhatja a fenntartást, azt szerződéssel veheti át az államtól az alábbi feladatot ellátó intézmények esetében:
- általános iskola,
- középiskola,
- alapfokú művészeti iskola,
- kollégium
- többcélú intézmény
- gyógypedagógiai intézmény,
- felnőttoktatás.
- Intézményi oldal
- A köznevelés struktúrájának (hány intézmény, hol, milyen feladatellátással) megyei kormányhivatalokon keresztül történő központi tervezése és ellenőrzése
- A pedagógiai ellátórendszer (nevelési tanácsadás, szakszolgálatok, pedagógiai intézetek) kormányhivatalok alatti szakigazgatási szervvé alakítása, egységes és állami működés biztosításával
- Az állami alkalmazottként szereplő pedagógusok bérének Kincstáron keresztül történő közvetlen kifizetése, kormányhivatalokon belüli nyilvántartása, illetve a létszám ellenőrzése
- A kistelepülési iskolák (1-4. osztály) költséghatékonyságtól független állami finanszírozása
- A magasabb iskolák kötött és finanszírozható osztálylétszám szerinti körzetesítése, csoportosítása, ezzel a működtetés és finanszírozás racionalizálása
- Munkaerő-piaci oldal
- Az általános iskolai nevelés-oktatás színvonalának jelentős javítása
- A hároméves, duális rendszerű szakképzés bevezetése
- A tankötelezettség korhatárának leszállítása
- A szakiskolai kötelező beiskolázás megszüntetése
- A képzettség nélküli lemorzsolódás megakadályozása a szakképzésbe vezető híd-programokkal
- A szakközépiskolák szakképzési vetületének megerősítése
- A gimnáziumba történő belépés minőségi követelményekhez és keretszámhoz történő kötése
- Oktatási oldal
- Egységes Nemzeti Alaptanterv (NAT), az eddigivel szemben meghatározott tananyaggal kiegészítve. Ennek alapján kötelező kerettantervek alkalmazása
- A NAT és a kerettantervek alapján egységes és áttekinthető tankönyvpiac, állami irányítású terjesztéssel, az alternatív engedélyezett (finanszírozott) tankönyvek számának minimalizálásával, tartós tankönyvvé és az általános iskolában ingyenessé tételével (ez utóbbiból a bevezetést követő második évtől kezdődően jelentős költségvetési megtakarítás várható)
- Korszerű és eddig elhanyagolt oktatási tartalmak kötelező megjelentetése (többlet testnevelés, művészet, honvédelmi nevelés, KRESZ, egészségnevelés, családi életre nevelés, pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, hon- és népismeret stb.)
- Az idegen nyelvek tanulásának minőségi és mennyiségi mutatókkal mérhető jelentős javulása
- Egységes szakmai intézményellenőrzési rendszer bevezetése
- Az érettségi vizsga súlyának és követelményeinek emelése
- A pedagógus életpálya 2013 őszén történő bevezetésével a pedagógusok ellenőrzésének és minősítésének színvonalemelő jelentősége
- Társadalompolitikai, nevelési oldal
- Tényleges esélyek teremtése mind a felzárkóztatás, mind a tehetségfejlesztés oldalán
- Kiszámítható, követelményeken alapuló iskolarendszer
- Az „átjárás” lehetőségeinek valódi megteremtése a „zsákutcás” életutak elkerülése érdekében
- A jelenlegi „értéksemleges” törvény és közoktatás helyett értékeken alapuló köznevelési rendszer
- Az egyéni jogok hangsúlyozása helyett a közösségi érdekek és értékek
- A fegyelmi ügyek szigorú szabályozása
- Kötelező közösségi szolgálat
- Az óvodáztatás megerősítése, ezzel a későbbi szocializációs és tanulmányi különbségek kialakulásának megelőzése
- Nagyobb iskolacentrumok szerveződésével, a kollégiumi hálózat erősítésével a vidéki Magyarország szellemi és gazdasági potenciáljának növelése"
A szöveg letölthető itt: http://www.budapestedu.hu/data/cms133795/koznevelesi_torvenytervezet_2011_oktober_11.docx
Feltehetően az a köznevelési törvény kodifikált szövege, amelyet egy blogban olvashatunk:
http://www.pdsz.hu/newz.php?id=936
Vajon miért nem teszi közzé a tervezetet a közoktatásért felelős államtitkár? Vajon miért nem egyeztet róla a szakszervezetekkel? Vajon miért nincs rről társadalmi vita? Vajon miért mondja, hogy készül, mikor már láthatóan készen van? Vajon miért jó nekik ez az egész?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.