A Fidesz új szlogenje: törvénymódosítással a pedagógusbéremelés ellen

2014. november 21-én került fel a Parlament honlapjára az a törvénytervezet, amellyel el akarják választani a pedagógus illetményrendszert a mindenkori minimálbértől, mondván - ahogy a kormány előterjesztésében fogalmaznak - "a közszféra köznevelési szegmensében is a költségvetési peremfeltételektől függően alakulhatnak a jövedelmek". Ezzel beigazolódik, amit korábban állítottunk, hogy a beígért nagymértékű béremelésből, amelyet a munkaterhek durva növeléséhez és egy új, szintén jelentős többletterhet jelentő minősítési rendszerhez kötöttek, leginkább a többletterhelés valósul meg, igaz, az extrém mértékben. A béremelést először eltolták, fokozatokat építve be, most pedig akár befagyasztásra alkalmas szisztémává változtatják. A Kjt, szerinti illetményrendszer minimálbértől való elszakítása mára azt eredményezte, hogy 2008-tól nem emelkedtek a bértábla szerinti garantált illetmények, az alsóbb fizetési osztályokban minimálbért, illetve a középfokú végzettségűek garantált bérminimumát kapják. A pedagógusok bértábla minimálbértől való elszakítása várhatóan azt eredményezi, hogy a versenyszférában dolgozó diplomások béreitől megint fényévekre maradunk el. A sok eddigi mellett újabb ok, amiért egyre többen kell, hogy hallassuk a hangunkat! Szombaton a közoktatásban dolgozók és a közoktatás ügyét fontosnak tartók tüntetése lesz Budapesten (14:00 - 15:30 Széchenyi tér, az Akadémia előtt, majd a Szalay utcában).

Figyelmetekbe ajánlom még a törvénytervezet 340-346. §-ait is, amelyben a szakképzésben már beharangozott változtatásokról rendelkeznek. 

A törvénytervezet: http://www.parlament.hu/irom40/02141/02141.pdf

1.

Nkt. 2017. szeptember 1-től hatályos rendelkezése:

65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.

(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér

a) középfokú végzettség esetén százhúsz,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan,

c) mesterfokozat esetén kétszáz

százaléka.

Tervezet: 347. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (2) bekezdése a következő

szöveggel lép hatályba:

„(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési

alap

a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,

c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.”

Tervezett változtatás: Az illetményalap elválik a minimálbértől! Ez volt a pedagógus illetményrendszer egyetlen előremutató eleme.

2.

Jelenleg hatályos:

88. § (4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

348. §

(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése helyébe a

következő rendelkezés lép:

„(4) A központi költségvetés a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti fenntartók (ba) a nemzetiségi önkormányzat, bb) az egyházi jogi személy), számára az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez.

A 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók (azaz a vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet) esetében a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”

Kommentár: „A köznevelési törvény jelenleg garantálja minden fenntartó számára a pedagógusok és a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak bérének és járulékainak megfelelő mértékű állami hozzájárulást. A vállalkozások és az alapítványok esetében indokolt e garancia oldása, tekintettel arra, hogy e körtől elvárható a nagyobb szerepvállalás a feladat finanszírozásában, hiszen széles körben lehetőségük van tandíjak, térítési díjak megállapítására. Javasolt, hogy a mindenkori költségvetés teherbírása függvényében járuljon hozzá az állam a magánintézmények fenntartóinak köznevelési feladatellátásához.”

3.

Jelenleg hatályos:

Nkt. 88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.

(2) A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat. A települési önkormányzat számára az általa fenntartott óvoda rekonstrukciós és fejlesztési fedezéséhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat.

(3) A központi költségvetés a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, amelynek feltétele, hogy az intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét.

(4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

Tervezett módosítás:

348. § (2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg.

(6) A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.”

Tehát csak külön bekezdésbe kerül, ami a (4) bekezdésben eddig is megvolt.

4.

Jelenleg hatályos:

94. § (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy

v) 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét.

349. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés v) pontja helyébe

a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„v) 2015. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

Megint csak a pedagógus illetményrendszer számítási alapjának minimálbértől való elszakadása a lényeg.

5.

Jelenleg hatályos:

97. § (20a) 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén,

c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén

Tervezet: 350. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (20a) bekezdése helyébe a

következő rendelkezés lép:

„(20a) 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,

c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.”

A törvénybe kerülnek a 2015. január 1. és augusztus 31. között érvényes százalékok. Jelenleg ezek a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben vannak az alábbiak szerint:

38. § (1) 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,

c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.

(2) 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,

c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.

(3) 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén,

c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.

Tehát a százalékokhoz nem nyúltak, viszont 2015. januárban egyedül a minimálbéremelés biztosított volna béremelést (pontosabban az előre beígért, többlépcsős illetményemelés következő lépése ez lett volna), így az elmaradna.

Kérdéses, hogy 2016-ban mi lesz, mert ha meg is hagyják a százalékokat, a „vetítési alap” mértéke még nem ismert. A kommentár egyértelművé teszi, hogy az illetményünk mértékét a költségvetés állapotától teszik függővé, megszüntetnek ezáltal mindenféle automatizmust (ha a szorzás egyik tényezője szabadon változtatható, akkor az eredményt igen könnyű befolyásolni).