Kedves Kollégák!
Az alábbi levél ment Pécs közoktatásért felelős alpolgármesterének. Kérem, értesítsétek az intézményetekben foglalkoztatott nyugdíjasokat, hogy ne írjanak alá közös megegyezésről szóló dokumentumot, mert később a saját jognyilatkozat megtámadása nem egyszerű, pedig a közös megegyezéssel elveszítenék több havi illetményük, ill. a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkereset összegét!
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Nagy Csaba alpolgármester úr részére
Pécs
Széchenyi tér 1.
7621
Tisztelt Alpolgármester Úr!
Azért vagyok kénytelen nyílt levélben fordulni Önhöz (amelyet csoportképviselőinken, az intézményvezetőkön kívül az érintett közalkalmazottak tájékoztatása érdekében sajtónak is eljuttattam), mert - előzetes megállapodásunkkal ellentétben - olyan fenntartói intézkedésre került sor, amely egyes közalkalmazottak jogviszonyát érinti.
Az Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumon abban állapodtunk meg, hogy a közalkalmazotti létszámot érintő döntéseik előtt Ön tájékoztatást ad. Erre azonban nem került sor, ellenben a közoktatási intézmények vezetői levelet kaptak az Oktatási és Kulturális Referatúra vezetőjétől - miután a referatúra felmérte, hogy a rendszerben 36 pedagógust és 92 nem pedagógust foglalkoztatnak nyugellátás igénybevétele mellett -, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatását vizsgálják felül. A Pénzügyi Főosztály tájékoztatása szerint a nyugdíjasnak minősülő közalkalmazottak jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez az intézmények számára nem áll rendelkezésre anyagi fedezet. Márpedig esetükben a közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató a Kjt. 30. § (1) bekezdésének d) pontja alapján felmentéssel szüntetheti meg. Ez esetben megilleti őket a Kjt. 33. §-a szerinti felmentési idő [a Kjt. 87/A. (1)-(2) bekezdése alapján valamennyi, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt figyelembevételével] és az arra járó járandóságok, részükre egyedül végkielégítés nem fizetendő.
Emiatt azonban érthetetlen a referatúra vezetőjének intézkedése, mivel ha nem biztosít az önkormányzat intézményei számára fedezetet a felmentésekkel kapcsolatos költségekre, a felmentések jogszerűen nem hajthatók végre. Kicsi a valószínűsége annak, hogy az érintett közalkalmazottak mindegyike hirtelen egy forint nélkül szeretné további foglalkoztatását saját akaratából közös megegyezéssel vagy lemondással megszüntetni (ti. e jogviszony-megszüntetési módok nem járnak többletköltséggel).
Tudomásomra jutott ugyanakkor, hogy a mellékelt levél, valamint a felmentéshez kapcsolódó költségek fedezetének hiánya következtében volt olyan intézményvezető, aki közölte közalkalmazottak jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésének szándékát, mi több, ez ügyben már előkészítő lépéseket is tett (időarányos szabadság megállapítása, elszámolólap, stb.). Ezúton hívom fel a figyelmét arra, hogy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése csak a felek egyező akarata alapján lehetséges, és jogellenes minden olyan "megállapodás", amely bármiféle nyomásgyakorlás vagy téves tájékoztatás alapján jött létre! Annak érdekében, hogy ilyen kieszközölt "közös" megegyezések ne történjenek, kérem szíveskedjék sürgősséggel intézkedni a levélben írtak visszavonása érdekében.
Kérem továbbá, hogy az ÖÉF-ben megbeszéltek alapján szíveskedjék tájékoztatni arról, hogy a közoktatás területén terveznek-e létszámcsökkentést, ha igen, azt milyen körben kívánják végrehajtani, valamint ez esetben szíveskedjék közölni a felmentéssel összefüggésben felmerülő költségek forrását és nagyságrendjét.
Kérem továbbá, hogy a PDSZ adatkéréssel kapcsolatos intézkedéséről is szíveskedjék - ugyancsak az ÖÉF-en megbeszéltek alapján tájékoztatást adni (bizottsági jegyzőkönyv, hangfelvétel másolatának kiadása, referatúra vezetőjétől történt adatkérés).
Mielőbbi intézkedésére várva,
Pécs, 20011. június 10. tisztelettel:
Nagy Erzsébet
városi ügyvivő
A felmentésre vonatkozó rendelkezések itt olvashatók:
b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően;
d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B. §);
e) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi; vagy
f) a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés] feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi.
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(2) Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg. (Valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt be kell számítani, tehát azt is, amit a közalkalmazott korábbi munkáltatónál töltött!)
(3) A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
37. § (2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. §].(3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.
(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1), illetve (3) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. (Ugyanarra az időszakra csak egyszer lehet felvenni jubileumi jutalmat, tehát ez csak annak a közalkalmazottnak fizetendő a jogviszony megszűnésekor, aki még korábban nem kapott 40 éves jubileumi jutalmat!)
(5) A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,
g) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vagy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
(2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.