Tisztelt PDSZ Pécsi Területi
Iroda !
A pedagógusok illetményének
kifizetésével kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozó kérdésükre,
miszerint melyik időponttól kezdődően kérhetik a munkáltatójuktól a
költségtérítést, hogy kell értelmezni az elévülést, az alábbi választ tudom
adni.
A 2012. július 1. napján hatályba
lépett 2012. évi I. tv. (Munka Törvénykönyve) 286.§ (1) bekezdése szerint a
munkajogi igény 3 év alatt évül el. (Megjegyzem, hogy a 2012. július 1-e előtt
hatályos Munka Törvénykönyve, az 1992. évi XXII. tv. 11.§ (1) bekezdése ezzel
teljesen azonos tartalmú volt, vagyis a munkaviszonyból származó igények
elévülését az is 3 évben határozta meg.)
Az elévülési időnek azért van
jelentősége, mert az elévült követelés bírósági úton már nem érvényesíthető,
illetve az ennek ellenére megindult eljárásokban a követelés elévülését a
bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie. Az elévülési idő egyébként a
követelés esedékessé válásakor kezdődik. Ezek alapján – főszabályként - 2014.
december 10-én csak a 2011. december 10-étől esedékes követelések lennének
érvényesíthetőek.
A mögöttes jogszabályként
alkalmazandó Polgári Törvénykönyv azonban rendelkezik az elévülés „megszakításáról”
is, aminek az a jelentősége, hogy az elévülés megszakítása esetén a munkajogi
igények érvényesíthetőségére vonatkozó 3 éves elévülési idő újból kezdődik.
Az alábbi példával próbálom meg a
fentieket megvilágítani:
A pedagógus 2010. július 1. napja óta nem kap költségtérítést a
munkáltatójától. A követelése ekkor esedékessé válik, vagyis ettől az
időponttól számított 3 évig, tehát 2013. július 1-ig érvényesíthette azt. Ha
ezt nem tette meg, akkor a 2010. július havi költségtérítés megfizettetése
iránt bírósági eljárást jelenleg már nem tud kezdeményezni, mert a követelése
elévült.
Ha azonban 2013. július 1-én felszólító levelet intézett a
munkáltatójához, amiben kérte a költségtérítésének megfizetését 2010. július 1.
napjától kezdődő visszamenőleges hatállyal, akkor ez a fizetési felszólítás az
elévülést megszakította, az elévülési idő 2013. július 1-én újból kezdődött, így
egyrészt 2010. július 1. napjáig visszamenőleg igényelheti a költségtérítést,
és az igény érvényesítésére 2013. július 1-től számított további 3 év áll
rendelkezésére, vagyis nincs akadálya annak, hogy akár most indítson bírósági
eljárást.
2.
Fontos tudni, hogy milyen
jognyilatkozatok, illetve milyen tevőleges magatartások szakítják meg az
elévülést.
Ezzel összefüggésben külön kell
választani a 2014. március 15-e előtti és a 2014. március 15-e utáni időszakot,
tekintve, hogy előbbi időszakra még a „régi” Ptk. azaz az 1959. évi IV.
törvény, míg utóbbira a jelenleg hatályos Ptk., azaz a 2013. évi V. törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A „régi” Ptk. 327.§ (1) bekezdése
szerint az elévülést megszakította
-
a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás,
- a követelés bírósági úton való
érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása,
- a tartozásnak a kötelezett
részéről való elismerése.
A jelenleg hatályos Ptk. 6:25.§
(1) bekezdése ettől némileg eltérően akként rendelkezik, hogy
Az elévülést megszakítja
a) a
tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a
kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a
követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a
bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a
követelés csődeljárásban történő bejelentése.
A változás a korábbi
szabályozáshoz képest tehát annyi, hogy 2014. március 15-ét követően a jogosult
írásbeli felszólítása már nem szakítja meg az elévülést, mint ahogy a követelés
bírósági úton történő érvényesítése is csak akkor, ha a bírósági eljárás jogerős
érdemi határozattal fejeződik be. (Azaz ha megindul az eljárás, de később pl.
szünetelés következtében megszűnik, akkor az eljárás megindítása önmagában nem
eredményezi az elévülés megszakadását.)
Nincs változás ugyanakkor abban, hogy a tartozásnak a kötelezett
részéről történő elévülése a „régi” Ptk. és a jelenleg hatályos Ptk. szerint is
megszakítja az elévülést.
Ez azért lényeges, mert tudomásom
szerint a KLIK főigazgatója 2013. nyarán (ismereteim szerint 2013. júliusban) elismerte,
hogy a pedagógusokat megilleti az illetményük kifizetésével kapcsolatos
költségtérítés, sőt mi több, annak megfizetésére ígéretet is tett.
Ez a tartozás elismerés
álláspontom szerint megszakította az elévülést, így a költségtérítés
megfizetésére irányuló igények egyrészt ezen tartozáselismerő nyilatkozattól
visszafelé számított 3 éves időtartamra érvényesíthetőek, másrészt a
nyilatkozattól számított 3 éven belül, azaz legkésőbb 2016. júliusig.
Nagyon fontos, hogy a jelenleg
hatályos Ptk. elévüléssel kapcsolatos, fent ismertetett szabályai szerint a
követelést bírósági eljárásban kell érvényesíteni, hacsak nem köt a KLIK minden
egyes munkavállalóval egyezséget.
3.
Végül néhány szóban kitérnék
arra, hogy pontosan milyen költségek megtérítését lehet igényelni.
Erre vonatkozóan a Kúria 2013-ban
már hozott egy precedens értékűnek mondható ítéletet, aminek a lényege az volt,
hogy a munkáltatónak meg kell térítenie a bankszámla vezetéssel felmerülő
költségeket, a bankkártya éves díját, valamint az illetmény egyszeri felvételével
kapcsolatos költséget (az ún. tranzakciós díjat).
Ez utóbbival kapcsolatban
kiemelném, hogy a jogszabály értelmében a
teljes havi illetmény egyszeri felvételével kapcsolatos költséget kell
figyelembe venni, nem pedig az adott hónapban történő „első” pénzfelvét
költségét, ami értelemszerűen lehet kisebb összeg is, mint a teljes havi
nettó illetmény.
A költségtérítésre vonatkozó
igény jogalapját egyébként a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. tv. (Kjt.) 79/A. § (2) bekezdése képezi. Ennek a szövege 2014. január
1. napjától változott ugyan, de álláspontom szerint ez a fent írtakat nem
érinti.
A 2014. január 1. napja előtt
hatályos szöveg az alábbi volt:
„ (2) Az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri
felvétele, illetve az illetménykifizetés a közalkalmazott részére
költségtöbbletet nem okozhat.”
A 2014. január 1. napjától
hatályos szöveg pedig a következő:
„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a közalkalmazott részére
legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott
mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.”
Amíg tehát 2014. január 1-e előtt
a költségeket kötelező volt megtérítenie a munkáltatónak, addig 2014. január
1-étől kezdődően ez látszólag már nem illeti meg alanyi jogon a közalkalmazottakat,
hanem részükre a bankszámla-hozzájárulás csak adható, de nem kötelező.
Ugyanakkor jogi álláspontom
szerint mégis van egy olyan rendelkezés, ami alapján 2014. január 1-ét követően
is követelhető a költségtérítés, mégpedig a Munka Törvénykönyve 158.§ (3)
bekezdése:
„(3) A munkabér kifizetése - ide nem értve a nem magyarországi
székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett
fizetési számlára történő átutalást - a munkavállaló részére költséget nem
okozhat.”
Ez a rendelkezés tehát lényegében
azonos tartalmú, mint a Kjt.79/A.§ (2) bekezdésének 2014. január 1. előtt
hatályos szövege.
Tisztelettel:
Dr. Molnár Péter
ügyvéd
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.