2014. december 10., szerda

A pécsi PDSZ ügyvédjének jogi véleménye bankszámla-ügyben

Tisztelt PDSZ Pécsi Területi Iroda !

A pedagógusok illetményének kifizetésével kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozó kérdésükre, miszerint melyik időponttól kezdődően kérhetik a munkáltatójuktól a költségtérítést, hogy kell értelmezni az elévülést, az alábbi választ tudom adni.

A 2012. július 1. napján hatályba lépett 2012. évi I. tv. (Munka Törvénykönyve) 286.§ (1) bekezdése szerint a munkajogi igény 3 év alatt évül el. (Megjegyzem, hogy a 2012. július 1-e előtt hatályos Munka Törvénykönyve, az 1992. évi XXII. tv. 11.§ (1) bekezdése ezzel teljesen azonos tartalmú volt, vagyis a munkaviszonyból származó igények elévülését az is 3 évben határozta meg.)

Az elévülési időnek azért van jelentősége, mert az elévült követelés bírósági úton már nem érvényesíthető, illetve az ennek ellenére megindult eljárásokban a követelés elévülését a bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie. Az elévülési idő egyébként a követelés esedékessé válásakor kezdődik. Ezek alapján – főszabályként - 2014. december 10-én csak a 2011. december 10-étől esedékes követelések lennének érvényesíthetőek.

A mögöttes jogszabályként alkalmazandó Polgári Törvénykönyv azonban rendelkezik az elévülés „megszakításáról” is, aminek az a jelentősége, hogy az elévülés megszakítása esetén a munkajogi igények érvényesíthetőségére vonatkozó 3 éves elévülési idő újból kezdődik.

Az alábbi példával próbálom meg a fentieket megvilágítani:

A pedagógus 2010. július 1. napja óta nem kap költségtérítést a munkáltatójától. A követelése ekkor esedékessé válik, vagyis ettől az időponttól számított 3 évig, tehát 2013. július 1-ig érvényesíthette azt. Ha ezt nem tette meg, akkor a 2010. július havi költségtérítés megfizettetése iránt bírósági eljárást jelenleg már nem tud kezdeményezni, mert a követelése elévült.

Ha azonban 2013. július 1-én felszólító levelet intézett a munkáltatójához, amiben kérte a költségtérítésének megfizetését 2010. július 1. napjától kezdődő visszamenőleges hatállyal, akkor ez a fizetési felszólítás az elévülést megszakította, az elévülési idő 2013. július 1-én újból kezdődött, így egyrészt 2010. július 1. napjáig visszamenőleg igényelheti a költségtérítést, és az igény érvényesítésére 2013. július 1-től számított további 3 év áll rendelkezésére, vagyis nincs akadálya annak, hogy akár most indítson bírósági eljárást.
2.


Fontos tudni, hogy milyen jognyilatkozatok, illetve milyen tevőleges magatartások szakítják meg az elévülést.

Ezzel összefüggésben külön kell választani a 2014. március 15-e előtti és a 2014. március 15-e utáni időszakot, tekintve, hogy előbbi időszakra még a „régi” Ptk. azaz az 1959. évi IV. törvény, míg utóbbira a jelenleg hatályos Ptk., azaz a 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A „régi” Ptk. 327.§ (1) bekezdése szerint az elévülést megszakította

-  a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás,
- a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása,
- a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése.

A jelenleg hatályos Ptk. 6:25.§ (1) bekezdése ettől némileg eltérően akként rendelkezik, hogy

Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

A változás a korábbi szabályozáshoz képest tehát annyi, hogy 2014. március 15-ét követően a jogosult írásbeli felszólítása már nem szakítja meg az elévülést, mint ahogy a követelés bírósági úton történő érvényesítése is csak akkor, ha a bírósági eljárás jogerős érdemi határozattal fejeződik be. (Azaz ha megindul az eljárás, de később pl. szünetelés következtében megszűnik, akkor az eljárás megindítása önmagában nem eredményezi az elévülés megszakadását.)

Nincs változás ugyanakkor abban, hogy a tartozásnak a kötelezett részéről történő elévülése a „régi” Ptk. és a jelenleg hatályos Ptk. szerint is megszakítja az elévülést.

Ez azért lényeges, mert tudomásom szerint a KLIK főigazgatója 2013. nyarán (ismereteim szerint 2013. júliusban) elismerte, hogy a pedagógusokat megilleti az illetményük kifizetésével kapcsolatos költségtérítés, sőt mi több, annak megfizetésére ígéretet is tett.

Ez a tartozás elismerés álláspontom szerint megszakította az elévülést, így a költségtérítés megfizetésére irányuló igények egyrészt ezen tartozáselismerő nyilatkozattól visszafelé számított 3 éves időtartamra érvényesíthetőek, másrészt a nyilatkozattól számított 3 éven belül, azaz legkésőbb 2016. júliusig.

Nagyon fontos, hogy a jelenleg hatályos Ptk. elévüléssel kapcsolatos, fent ismertetett szabályai szerint a követelést bírósági eljárásban kell érvényesíteni, hacsak nem köt a KLIK minden egyes munkavállalóval egyezséget.


3.

Végül néhány szóban kitérnék arra, hogy pontosan milyen költségek megtérítését lehet igényelni.

Erre vonatkozóan a Kúria 2013-ban már hozott egy precedens értékűnek mondható ítéletet, aminek a lényege az volt, hogy a munkáltatónak meg kell térítenie a bankszámla vezetéssel felmerülő költségeket, a bankkártya éves díját, valamint az illetmény egyszeri felvételével kapcsolatos költséget (az ún. tranzakciós díjat).

Ez utóbbival kapcsolatban kiemelném, hogy a jogszabály értelmében a teljes havi illetmény egyszeri felvételével kapcsolatos költséget kell figyelembe venni, nem pedig az adott hónapban történő „első” pénzfelvét költségét, ami értelemszerűen lehet kisebb összeg is, mint a teljes havi nettó illetmény.

A költségtérítésre vonatkozó igény jogalapját egyébként a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 79/A. § (2) bekezdése képezi. Ennek a szövege 2014. január 1. napjától változott ugyan, de álláspontom szerint ez a fent írtakat nem érinti.

A 2014. január 1. napja előtt hatályos szöveg az alábbi volt:

„ (2) Az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat.”

A 2014. január 1. napjától hatályos szöveg pedig a következő:

„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a közalkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

Amíg tehát 2014. január 1-e előtt a költségeket kötelező volt megtérítenie a munkáltatónak, addig 2014. január 1-étől kezdődően ez látszólag már nem illeti meg alanyi jogon a közalkalmazottakat, hanem részükre a bankszámla-hozzájárulás csak adható, de nem kötelező.

Ugyanakkor jogi álláspontom szerint mégis van egy olyan rendelkezés, ami alapján 2014. január 1-ét követően is követelhető a költségtérítés, mégpedig a Munka Törvénykönyve 158.§ (3) bekezdése:

„(3) A munkabér kifizetése - ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást - a munkavállaló részére költséget nem okozhat.”

Ez a rendelkezés tehát lényegében azonos tartalmú, mint a Kjt.79/A.§ (2) bekezdésének 2014. január 1. előtt hatályos szövege.


                                               Tisztelettel:
    Dr. Molnár Péter

ügyvéd 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.