2012. december 2., vasárnap

Időközi "jelentés" a sztrájkbizottság munkájáról


Eddig ennyire - és nem többre - jutottunk:
Nincs megegyezés
- a béremelés kérdésében
- az új munkaszervezésnek nevezett pedagógus többletteherrel kapcsolatos jogszabályi szakasz eltörlése kérdésében
- az állami fenntartásba vétel visszavonásában,
azaz a sztrájkbizottság követelései egyetlen pontban sem teljesültek.
Ami fontos részeredményként értékelhető: a pedagógusok - óraszámemelést és a heti 32 órában többletdíjazás nélkül elrendelhető helyettesítés is lehetővé tevő - munkaterheléséből ne következzék, hogy az új fenntartó nem heti 22 órával számolja a pedagógus létszámokat. Az álláshelyek megőrzését szolgálja az a megállapodás is, amely a létszám számításánál a tanulócsoportok átlaglétszámából indul ki. A kormányoldal ugyanakkor elzárkózott attól, hogy a többletdíjazás nélkül ellátandó helyettesítéseket vegyék ki a heti 32 óra alatt elrendelhető munkavégzések közül. A minisztérium közleményéből látható, hogy nem  támogatta a Kormány azt a szakértői bizottsági javaslatot sem, hogy a pedagógusok heti 22 órája fölött elrendelhető további heti 4 óra csak különösen indokolt esetben, az intézmény működőképességének megőrzése érdekében legyen igénybe vehető.
A sztrájk megszervezésének kérdésében komoly nézetkülönbség alakult ki a PSZ és a PDSZ képviselője között. A PDSZ mind jogi alapon, mind a sztrájkban érintettek többségének véleménye szerint azt az álláspontot képviselte, hogy a nevelési-oktatási intézmények nem tartoznak abba a körbe, amelyet a sztrájkról szóló törvény a sztrájk alatti elégséges szolgáltatás biztosítására kötelez. Ezért a PDSZ képviselői – tekintettel arra, hogy előzetes tájékozódásunk eredménye szerint mind a pedagógusok, mind azok, akik e kérdésben állást foglaltak, köztük szülők, nagyszülők, a felügyelet nélküli sztrájkot tartják eredményre vezetőnek – a gyermekfelügyelet nélküli sztrájk mellett érveltek. A szakértői bizottságban a PSZ képviselője ragaszkodott a sztrájk idején biztosítandó gyermekfelügyelethez. Nagymértékben ez vezetett ahhoz a helyzethez, hogy e kérdésben megállapodás nem született. Maradt tehát a kérdés jogi úton történő megoldása. A jogorvoslati út tekintetében azonban akadály az, hogy az az ország egyes munkaügyi bíróságai eltérően dönthetnek a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás szükségességének kérdésében. Ezt kívánja áthidalni, hogy a Kormány a szakszervezetekkel együtt fordul bírósághoz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.