Eddig ennyire - és nem többre - jutottunk:
Nincs megegyezés
- a béremelés kérdésében
- az új munkaszervezésnek nevezett pedagógus többletteherrel
kapcsolatos jogszabályi szakasz eltörlése kérdésében
- az állami fenntartásba vétel visszavonásában,
azaz a sztrájkbizottság követelései egyetlen pontban sem
teljesültek.
Ami fontos részeredményként értékelhető: a pedagógusok -
óraszámemelést és a heti 32 órában többletdíjazás nélkül elrendelhető
helyettesítés is lehetővé tevő - munkaterheléséből ne következzék, hogy az új
fenntartó nem heti 22 órával számolja a pedagógus létszámokat. Az álláshelyek
megőrzését szolgálja az a megállapodás is, amely a létszám számításánál a
tanulócsoportok átlaglétszámából indul ki. A kormányoldal ugyanakkor
elzárkózott attól, hogy a többletdíjazás nélkül ellátandó helyettesítéseket
vegyék ki a heti 32 óra alatt elrendelhető munkavégzések közül. A minisztérium
közleményéből látható, hogy nem
támogatta a Kormány azt a szakértői bizottsági javaslatot sem, hogy a
pedagógusok heti 22 órája fölött elrendelhető további heti 4 óra csak különösen
indokolt esetben, az intézmény működőképességének megőrzése érdekében legyen
igénybe vehető.
A sztrájk megszervezésének kérdésében komoly nézetkülönbség
alakult ki a PSZ és a PDSZ képviselője között. A PDSZ mind jogi alapon, mind a
sztrájkban érintettek többségének véleménye szerint azt az álláspontot
képviselte, hogy a nevelési-oktatási intézmények nem tartoznak abba a körbe,
amelyet a sztrájkról szóló törvény a sztrájk alatti elégséges szolgáltatás
biztosítására kötelez. Ezért a PDSZ képviselői – tekintettel arra, hogy előzetes tájékozódásunk
eredménye szerint mind a pedagógusok, mind azok, akik e kérdésben állást foglaltak,
köztük szülők, nagyszülők, a felügyelet nélküli sztrájkot tartják eredményre
vezetőnek – a gyermekfelügyelet nélküli sztrájk mellett érveltek. A szakértői
bizottságban a PSZ képviselője ragaszkodott a sztrájk idején biztosítandó
gyermekfelügyelethez. Nagymértékben ez vezetett ahhoz a helyzethez, hogy e kérdésben
megállapodás nem született. Maradt tehát a kérdés jogi úton történő megoldása. A
jogorvoslati út tekintetében azonban akadály az, hogy az az ország egyes
munkaügyi bíróságai eltérően dönthetnek a sztrájk alatti még elégséges
szolgáltatás szükségességének kérdésében. Ezt kívánja áthidalni, hogy a Kormány
a szakszervezetekkel együtt fordul bírósághoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.