Mire jutottak eddig a sztrájkbizottság által létrehozott szakértői munkacsoportok?

A sztrájkbizottság által létrehozott szakértői munkacsoportokban történt egyeztetéseken az alábbiakban értett egyet a szakszervezeti- és a kormányoldal:

-    A pedagógus álláshelyeket 22 óra kötelező óraszám és a törvényben előírt átlagos csoportlétszám alapján kell kiszámítani.

-    „Garanciát kell adni a tekintetben, hogy az új bértábla bevezetése és az új foglalkoztatási rendszer bevezetése egy időben történik meg. Abban az esetben, ha elmarad az új illetménytábla bevezetése, nem lehet bevezetni az új foglalkoztatási rendet sem. A bizottság megállapodott abban, hogy amennyiben az új bértábla és az új munkaidő számítási rendszer egy időben történő bevezetése nem kerül elfogadásra, akkor a Kjt. szerinti bérezést kell továbbra is alkalmazni oly módon, hogy a heti 22 órát követő minden, a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásért a 138/1992. (X.8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint óradíjat kell fizetni.

-    "A kötött munkaidő, azaz a teljes munkaidő 80%-áig (heti 32 óra) elrendelhető munkavégzés feladathoz kötött, nem helyhez. A törvény rendelkezéseiből nem következik, hogy a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak a 32 órát feltétlenül az intézményben kell eltöltenie. A szakszervezetek javasolják, hogy a 22-26 óra közötti tanítás teljesítésére lehetőleg egy intézményben kerüljön sor. A 26-32 óra közötti időre gyermekkel, tanulóval való közvetlen foglalkozást csak kivételesen, jogszabályban meghatározott esetben lehessen elrendelni. A felek egyetértenek abban, hogy a napközis és tanulószobai foglalkozások egyéb foglalkozásnak minősülnek és a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére teljesíthetőek (a 22-26 óra terhére). A felek szintén egyetértenek abban, hogy az Nkt. rendelkezései nem zárják ki, hogy kizárólag egyéb foglalkozások tartására létesíthető legyen munkakör” (pl. napközi otthoni nevelői munkára, csak az illető nem napközi otthoni nevelői munkakörben lesz, hanem tanító vagy tanári munkakörben).

-   Kormányrendeletbe kerül, hogy az azonos OM azonosító alá tartozó foglalkoztatottak kinevezési okmányában az adott intézmény kerül megjelölésre, mint munkahely, tehát nem változó munkahelyen történik a foglalkoztatás. A kinevezés és annak megszüntetése kivételével a munkáltatói jogokat az adott intézmény vezetője vagy az általa megbízott helyettes gyakorolja. Az intézményvezető kezdeményezésére történik az új kinevezés, vagy valamely kinevezés megszüntetése.

-     Kormányrendeletben kell egységesen értelmezni az egyéb foglalkozások fogalmát.

-    Azokban az esetekben, amikor a volt többcélú intézmények különböző OM azonosítót kapnak, lehetséges a változó munkahelyre történő foglalkoztatás, amennyiben lehetőség nyílik arra, hogy egyrészt fenntartói megállapodással, másrészt intézményvezetők közötti megállapodással létrejöjjön az a szakmai társulás, amely biztosítja a közös pedagógiai elvek továbbvitelét és az ehhez szükséges foglalkoztatást. E körben fennmaradna az igazgatótanács.

-    A közalkalmazotti törvényben előírt országos és fenntartói szintű egyeztetési rendszernek megfelelő egyeztetési fórumok az államosítás után is maradjanak meg (legyen kötelezett az intézményfenntartó központ szakszervezeti egyeztetésre)

-     A Híd programok a szakiskolákban induljanak.

-    A miniszter közvetíti a kormány felé azt a javaslatot, amely szerint a köznevelésben dolgozókra ne terjedjen ki az a szabály, amely korlátozás, amely tiltja a nyugdíj és az illetmény együttes folyósítását, illetőleg azt sem, hogy a megüresedett álláshelyeket ne lehessen betölteni. Ha ezt nem támogatná a kormány, akkor legyen egy éves türelmi idő, valamint, hogy legyen egyértelmű, hogy óraadóként a nyugdíjas foglalkoztatható legyen nyugdíjának megőrzése mellett.

-    "Valamennyi intézménynek tisztában kell lennie azzal, hogy a feladatainak ellátásához milyen források állnak rendelkezésre. A tervezésnek az intézménytől kell kiindulnia, és a gazdálkodás kérdéseibe be kell vonni az intézményvezetőt.”.

-    A megyei fejlesztési terv kormányrendeletben szabályozandó, a szakszervezetekkel a Kjt. szerinti előzetes egyeztetést le kell folytatni.

-    A pedagógus életpálya terjedjen ki a pedagógiai szakmai szolgáltatónál pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő, ügyintéző szakértő munkakörben foglalkoztatottakat és a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus munkakörben dolgozókra. Akik középfokú végzettséggel rendelkeznek ehhez mérten a felsőfokú végzettségűekhez képest arányos béremelést kapjanak.

-     Kisiskolák esetében az átlaglétszámtól való eltérést a fenntartó engedélyezi.

-     "Az előírt képesítésnek nem megfelelő pedagógusok esetében a köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően biztosítani kell a továbbfoglalkoztatást azok részére, akiknek tíz évnél kevesebb van hátra a nyugdíjazásig, illetőleg azok részére, akik öt éven belül megkezdik a tanulmányaikat. E rendelkezések alkalmazása akkor irányadó, ha a törvényváltozás miatt nem rendelkeznek a szükséges végzettséggel és szakképzettséggel.” (ez nagyjából bele is került az átadásról szóló törvénybe).

-    "Kormányrendeletben kell meghatározni a minősítés szempontjait. Ennek kidolgozásába be kell vonnia pedagógusképző felsőoktatási intézményeket, a szakmai szervezeteket és a munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket.”

-    "A pedagógusok minősítését végző bizottság tagja a kormányhivatalban foglalkoztatott kormánytisztviselő nem lehet. A bizottság tagjainak többsége külsős szakértő és tagja az intézményvezető is. „A minősítési eljárás objektív szempontok szerint, objektív eljárásban, független bizottság előtt zajlik.”

-    "A szakvizsgával és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezők besorolása – bizonyos, a szakszervezetek bevonásával kidolgozott, esetleges objektív feltételek mellett – a Pedagógus II. fokozatba történik.” (Azt javasoltuk, hogy ne támasszanak további feltételeket.)

-    Az állami intézményfenntartó központ működését meghatározó kormányrendeletet ki kell egészíteni azokkal a szabályokkal, amelyek garantálják, hogy érvényesülni tudjon az intézmények szakmai önállósága, az egyes intézmények költségvetési érdeke, az intézményvezetői közreműködés, a működtető települési önkormányzat érdekeltsége.

-   "Az állami intézményfenntartó központ és a működtető települési önkormányzat között megkötésre kerülő megállapodásban rögzíteni kell az önkormányzat „többletvállalásait”, annak finanszírozását.”

-    "Egyértelművé kell tenni, hogy a Központ nem rendelkezik utasításadási joggal, a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend elkészítése, a tanulók ügyeiben való döntés, az intézményvezetői munkáltatói jogok gyakorlása, az intézmények egymás közötti együttműködése, illetőleg mindazon kérdésekben, amelyekben mint fenntartó, jár el.”

-  „Egyértelművé kell tenni, hogy az intézményvezető nélkül kinevezésre, kinevezés megszüntetésére, óraadó tanár alkalmazására vagy az alkalmazás megszüntetésére nem kerül sor. Az intézményvezetőt be kell vonni az intézmény feladatainak meghatározásával, szervezeti átalakításával, esetleges megszüntetésével összefüggő fenntartói feladatokba. „

-   "Az intézményvezető részt vesz a működéshez, feladatellátáshoz szükséges költségek megtervezésében, illetőleg a rendelkezésre álló források felhasználásával összefüggő döntések meghozatalában. Az intézményvezető részére az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint utalványozási vagy ellenjegyzési jog biztosítható.”

A sztrájkbizottság plenáris ülése 2012. november 28-án lesz.

                                                                                                      Nagy Erzsébet 

Lehet-e olyan, hogy a pedagógusok munkaterheit bérkompenzáció nélkül is megnöveli a kormány?

Sokan kérdezik kollégák és szakmán kívüliek, hogy miért állítja a PDSZ, hogy a kormány bérkompenzáció nélkül (mert béremelésről megtévesztő beszélni) akarja a pedagógusok munkaterheit növelni.

A válasz: Lehet, olyannyira, hogy ezt a szándékot kormányhatározat is bizonyítja:

"egyetért azzal, hogy a pedagógus életpálya modellhez kapcsolódó – a nemzeti köznevelésrõl szóló

2011. CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) 65. §-ában, valamint 7. és 8. mellékletében

meghatározott – illetményemelési kötelezettségek 2013. szeptember 1-jével történõ hatálybalépésére csak

abban az esetben kerüljön sor, ha a 2013. évi makrogazdasági és költségvetési feltételek azt lehetõvé teszik;

b) felhívja az emberi erõforrások miniszterét, hogy amennyiben a fenti feltétel nem teljesül, a köznevelési

törvényben a pedagógus életpálya modell 2014. január 1-jével történõ hatálybalépésének megfelelõ

módosításáról szóló elõterjesztést terjessze a Kormány elé;

 

Felelõs:

emberi erõforrások miniszterenemzetgazdasági miniszter
Határidõ:
2013. április 30."

Az új "munkaszervezésre" - valójában jelentős munkatehernövelésre - vonatkozó rendelkezések a törvény 62. § (5)-(7) bekezdésében vannak. Ezek bevezetésének elhalasztását a kormányhatározat nem tartalmazza.

1457/2012. (X. 19.) Korm. határozat a 2012. évi 139. Magyar Közlönyben

Gyorsjelentés a 2012. november 17-ei sztrájkbizottsági ülésről

Lezajlott a mai tárgyalási forduló is.

Elöljáróban ki kell jelentenünk, hogy NEM állja meg a helyét az az interpretáció, hogy "kifejezetten konstruktív" volt.

Amiről meg tudtunk egyezni, azok a következők:

A sztrájkbizottság és kormány közötti tárgyalások HIVATALOSAN ma kezdődtek meg. Most sikerült a jogszabályi előírásoknak megfelelni.

Szakbizottságokat hoztunk létre, melyek dolga a háttérmunka elvégzése.

Ezek a bizottságok: jogi, foglalkoztatási,(köt. óra, életp. modell, bér) működtetési (KIK, önkormányzat, intézmények előkészítését szabályozó).

A jogi bizottságban az elégséges szolgáltatásról lesz egyeztetés, a sztrájkbizottságot dr. Nyitrai képviseli. A másik kettőbe még keresünk szakértőket.  -         

A sztrájkbizottság (egyeztető bizottság) következő ülése 2012. november 20-án, kedden lesz.   

Az átadás - átvétel ügyében nem történt előrelépés, a kormány kategorikus nemet mondott a határidő kitolásának kérdésében.. 

A sztrájkbizottság megkerülésével, a T 8888- as tv.-hez küldött PSZ javaslatok közül a következő témákban fogadott be a kormány:

 - az óraadó ped. státuszának rendezése  

 - a központi állományba kerülők foglalkoztatása változatlan marad a tanév végéig

 - a megváltozott előírások miatt hiányzó végzettség kérdése (NK-t 99§ 10.bek alapján), ezt javasolta a PDSZ is.

 - kényszernyugdíjazás kérdése

A kormány nevében támogatták az önkormányzatok nagyobb szerepvállalásának kérdését. Ebben az OTB nem adott támogatást.(okt. biz.) 

Nem támogatta a kormányoldal a PDSZ javaslatát a megosztott átvételre. (Aki meg akarja tartani az iskoláját, az tehesse), de a kormány elé viszik a kérdést. 

A PDSZ javaslatára a tárgyaló felek elfogadták, hogy kezdődjenek egyeztetések jogszerű sztrájk megtartásának feltételeiről. (Kötelezhető-e a közoktatás a még elégséges szolgáltatásokra?)

Budapest, 2012. november 17.

                  Szendrei Zoltán, Tollner József, Mendrey László

Hernyó a levesben - utolsó csepp a pohárban

Nagyon sok a panasz a pécsi közétkeztetést folytató Hungast szolgáltatására. Tanárként és érdekvédőként természetes, hogy az érintettek, gyerekek és szülők egyaránt megkeresnek problémáikkal. Így történt ez az ominózus, méretes hernyó esetével is, amelyet egyik nyolcadikos diákom talált a 2012. december 8-ai karfiollevesben.

A közétkeztetés minőségéről azóta sok minden sajtónyilvánosság elé került. A Hungast képviselői szerint én több alkalommal tettem "szakmai ferdítéseket tartalmazó feljelentést". Az alábbiakban közzéteszem a szakhatóságnak írt leveleimet és a válaszokat. 

                                                                                                   Nagy Erzsébet 

Sent: Wednesday, October 24, 2012 11:21 AM
Subject: RE: tájékoztatás

Tisztelt Nagy Erzsébet!

Október 10-i újabbi észrevételeire az alábbi tájékoztatást adom:

 Több felvetett probléma –

-fagyasztott termék(hal,hús) vízben történő felengedtetése,

-félkész termék előre elkészítése és lehűtése

a 2012 februárban megjelent Vendéglátás jó higiéniai gyakorlata(GHP)alapján már végezhető tevékenység,amennyiben az üzemeltető rendelkezik ezen tevékenységekre a HACCP-jében belső szabályozással(korábbi jogi szabályozás szerint nem volt lehetőség még ezekre).

A 62/2011VM rendelet is lehetővé teszi félkész és készétel lefagyasztását.

Kellő számú hűtő és fagyasztó berendezés szintén rendelkezésükre áll.

Bekértük a cég belső szabályozási dokumentumait, (okt. 19-én személyesen bemutattak) és azok áttekintése alapján megállapítható, hogy szabályozottan végzik a felengedést, ételek előre elkészítését,lehűtését.

-A duplafalu hőtároló szállító edényzetre rendelkeznek belső vizsgálatokkal,miszerint a hőtároló kapacitás valóban biztosítja a 63°C feletti hőntartást. Szabályozásuk szerint meleg ételek fogyaszthatósági ideje 63°C feletti tárolással 8óra.(reggel 7-15óra). A 62/2011VM rendelet csak akkor ír elő 3 órás felhasználhatóságot,ha a 63°C-os folyamatos melegentartás (elkészüléstől tálalásig) nem biztosítható.

-Átcsoportosították a reggeli zsúfoltság kiküszöbölésére a szállító edények mosogatását (beállítanak szalagos mosogatógépet is) és tárolását egy emeleti külön helyiségbe.

Elmondásuk szerint nem gyakorlat a megmaradt termékek bedolgozása,csak az előre célzottan lefőzött,lehűtött (pl. főtt hús)termékek felhasználása,melyek fogyaszthatósági ideje szintén szabályozott.

-A HACCP szabályozás higiénés szabályzata szerint a konyhai dolgozók ruházat felett nem viselhetnek személyes holmit,ékszert és kézen gyűrűt.

A dolgozók az érvényes jogszabályokról és a belső szabályozásról tájékoztatást kaptak a cég képviselőjének elmondása szerint

 Fentiek alapján a bejelentésben foglalt tények valósak, de azok nem valósítanak meg jogszabálysértést

A kockázatosság szerint szükséges-gyakori ellenőrzéseket továbbiakban is végezni fogjuk bejelentések nélkül is.

Tisztelettel:  dr Lőczi Zsuzsanna

Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági

és Állategészségügyi Igazgatóság

Dr. Lőczi Zsuzsanna részére

7623 Pécs, Megyeri u. 24.

baranya_megye@oai.hu

locziz@oai.hu

Tisztelt Dr. Lőczi Zsuzsanna!

Köszönöm tájékoztatását az Önök által elvégzett vizsgálat megállapításairól. Önmagában már azért is érdemes volt Igazgatóságukhoz fordulnom, mert időközben tálalóhelyiséget alakítottak ki az iskolákban és már nem a folyosón, a WC-knél történik a tízórai italok elosztása.

Ugyancsak köszönöm tájékoztatását a jogszabályváltozásokról, amelyeket ismertetni fogok a dolgozókkal.

Mivel nem voltak ismereteim arról, hogy egy bejelentésre tett hatósági ellenőrzés csak a bejelentés tartalmára terjed-e ki, vagy átfogó jellegű, ezúton továbbítom Önök felé azokat a problémákat, amelyeket a Hungast Mo. Kft-nél dolgozók jeleztek a PDSZ-nek.

Amikor a hatósági vizsgálat folyt, az ellenőrzést végzők a hűtőtárolók tartalmának megtekintésekor mintegy öt mázsa fagyasztott halat láthattak. Nem tudjuk, hogy vizsgálatuk kiterjed-e arra, hogy a fagyasztott halhús felhasználása mikor történik. A Hungast által kiadott étlapból kitűnt, hogy ennek felhasználása másnap vált esedékessé, és előző nap déltájt még a fagyasztóban volt (a dolgozók úgy tudják, hogy 48 órával előtte már ki kellett volna venni a halat a fagyasztóból, és nem meleg vízben áztatva felengedni, hogy utána süthető legyen).  

Szintén éppen hatósági ellenőrzés volt, amikor délután 13 óra körül mintegy 1200 l tejet üstbe öntöttek és 14:30-kor főzték meg a tejbedarát, hogy másnap abból készítsenek lekvárral töltött gombócot. A vizsgálatkor az üstök tele voltak tejjel, és a dolgozók elmondása szerint nem kérdezett rá senki, hogy mikor használják fel ezt az alapanyagot.

A szakácsok rendszerint reggel 6 órakor kezdik meg az ebédfőzést, fél 7-kor készen van a 4000 adag rizs, 9 órakor kezdődik a kiszállítás. Ebből következik, hogy a főzéstől számított három órán belül nem tálalják az ételt. Mikor a dolgozók ezt észrevételezték, az volt a válasz, hogy az ételtárolók 6 órán keresztül tartják a hőt, ezért nem probléma az étel elkészülte és a tálalás közötti viszonylag hosszú idő. (A gyerekek elé dél és 2 között kerül a reggel készült étel.)

A reggeli órákban szinte alig lehet mozdulni a munkahelyen, edényekkel teli a folyosó. Az a dolgozók javaslata, hogy reggel 6 óra körül szíveskedjenek ellenőrizni a konyhai állapotokat.

Pénteken rántott csirkemáj lesz az ebéd. Ha az eddigi gyakorlat szerint történik az előkészítés (pontosabban annak elmaradása), reggel fagyott állapotban kell nekiállni a főzésnek, és a májat meleg vízben kell felengedni. A nagy gyakorlattal rendelkező dolgozók kifogásolják a főzésre konyhába küldött alapanyagok előkészítetlenségét, amely nem az ő feladatuk és hibájuk, ám a cég belső ellenőrzése folyamatosan rajtuk kéri számon a szabályszerű működést, ezért is vagyok kénytelen Önökhöz fordulni. Éppen ezért tartanak attól, hogy amennyiben a hiányosságok tartóssá válnak, és azt nem jelzik, azokért őket fogják számon kérni. Ilyen problémát jelent pl. a zsákokban érkező rizs, ami ebben a formában nem kerülhetne a konyhába, hanem az ott dolgozóknak már eleve szabályosan tárolt formában kellene kapni az alapanyagot.

Elmondásuk szerint előfordult, hogy hétfői napon főztek sertéscombot levesnek. A maradék főtt húst kedden és szerdán is fel kellett dolgozni. Szerdán húskrémet kellett készíteni belőle, amelyet csütörtökön használtak fel a hidegélelemhez. Arra is volt példa, hogy a megmaradt felvágottat vagy virslit bedarálták a feltétnek szánt vagdalthoz.

A dolgozók az is sérelmezik, hogy munkavégzés során nem viselhetnek kisméretű fülbevalót, de nyakláncot sem. A korábbi munkáltatónál csak a gyűrű viselése volt tilos, érthető higiénés okokból. Arra kérem Önöket, hogy amennyiben e kérdés is az Önök hatáskörébe tartozik, szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy ezzel kapcsolatban mi a helyes eljárás, viselhetnek-e fülbevalót, ill. munkaruhán belül hordott nyakláncot az élelemmel egyébként munkaruhában dolgozók.

Mivel nem vagyok arról meggyőződve, hogy az általam felsorolt valamennyi kérdés az Önök hatáskörébe tartozik, elnézésüket kérem, ha olyan ügyben kérem intézkedésüket, amelyre más hatóság jogosult.

Visszajelzésükre várva, tisztelettel:

Nagy Erzsébet szakszervezeti képviselő 

Baranya Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság

Dr. Bajnóczi Pál igazgató úr részére

7623 Pécs, Megyeri u. 24.

baranya_megye@oai.hu

Tisztelt Igazgató Úr!

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának határozata alapján a pécsi köznevelési közintézményekben folyó gyermekétkeztetés feladatát a Hungast-Mecsek Kft. látja el 2012. szeptember 1-jétől. E cég vette át többek között az Apáczai Nevelési és ÁMK Éttermét is, amelyben nemcsak gyermekétkeztetés, hanem az ANK-ban dolgozók és a környéken ebédre befizető lakosok ellátása is folyt. A étterem átvétele után a Hungast-Mecsek Kft. gondoskodik az ANK-ban tanulók tízóraival és uzsonnával történő ellátásáról is. Az intézményben és a Hungast-Mecsek Kft-nél is működik helyi szakszervezeti szerve (helyi csoportja) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének, amelynek ügyvivője vagyok. Tisztségemből fakadóan a dolgozók rendszeresen fordulnak hozzám különböző panaszaikkal, amelyeket igyekszem az illetékeseknek jelezni és közvetíteni a problémák megoldása érdekében. Így jeleztem a cég felé, hogy a tanítási év kezdetétől nem kaptak a gyermekek tízóraira folyadékot. E felvetésemet követően, 2012. szeptember 11-én reggel a csatolt fájlban küldött fotón látható fémedényeket küldte át a kft. az ANK iskoláiba, amelyek konyha- vagy tálalóhelyiségekkel nem rendelkeznek. Ezeket az edényeket mindkét általános iskolában a porta mellett, a WC-vel szemben helyezték el. A portások, akiknek ez a munka nem tartozik a munkaköri feladataik közé és nem is rendelkeznek olyan igazolással, amely jogosítja őket ételkimérésre, merőkanállal merik a küldött teát műanyagkannákba, amelyeket azután a gyerekek vagy a pedagógusok a tanterembe visznek és ott a gyerekek saját poharába töltik, már akinek van ilyen. Azt az információt kapták a pedagógusok, hogy hamarosan poharat is küld az étkeztető cég, ami véleményem szerint még aggályosabbá teszi a helyzetet, mivel ez azt jelzi, hogy tartósan ilyen módon kívánják az étkezést igénybe vevőket itallal ellátni.

Mióta a Hungast-Mecsek Kft. látja el a gyermek- és tanulóétkeztetési feladatot, a gyermekek uzsonnáját az ebédeltető pedagógussal szállíttatja az iskolába a cég. A gyermekeket kísérő pedagógusok nagy zsák szendviccsel, több tálca joghurttal kénytelenek közlekedni. Az étkeztetést követően a pedagógusnak levegőztetni kell a rájuk bízott gyermekeket, vagy különböző foglalkozásokra kísérni. A nagy zacskó uzsonnával ezt megoldani nemcsak, hogy fizikailag is problémás, de az élelem minőségének sem tesz jót.

Az egyik Hungast-Mecsek Kft-nél dolgozó azt az információt adta nekem, hogy fejetlenség van a cégnél, a hűtőszekrényekben együtt tárolják a zöldséget, nyershúst és készételt, amire korábban példa nem volt. Nem ismerem az ezzel kapcsolatos jogszabályokat, így azzal sem vagyok tisztában, hogy az elmúlt időszakban változtak-e az élelmiszerek, illetve élelmiszer-alapanyagok tárolására és kezelésére vonatkozó rendelkezések, de az étkezést igénybe vevők egészsége érdekében fontosnak tartom ezt is jelezni Önöknek.

Kérem a fentiek szíves vizsgálatát, és várom esetleges intézkedéseiket, illetve az azokkal kapcsolatos visszajelzésüket.

Pécs, 2012. szeptember 11.

                                                                   Tisztelettel:

                                                                                                      Nagy Erzsébet

                                                                                        tanár, szakszervezeti képviselő