Elég volt

Döntött a PDSZ Országos Választmánya:

Sajtónyilatkozat

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya döbbenten figyeli azt, ami az országban a pedagógus életpályamodell bevezetésének égisze alatt folyik.

A pedagógusok új típusú munkaidő számításának –minden észérvet figyelmen kívül hagyó bevezetése – valamint a munkaterhek értelmetlen és elviselhetetlen mértékű növelése  óriási felfordulást okozott a közoktatási intézményekben. A helyettesítések ad hoc jellege – főleg az általános iskolák alsó tagozatain – pedagógiai szempontból kezelhetetlen helyzetet teremtett, de nem jobb a helyzet a felső tagozatokon, és a középiskolákban sem, ahol szeptember harmadik hetében sem volt ritka, hogy hiányos volt a szakos ellátottság, nem volt stabil tantárgyfelosztás, s a diákok is ideiglenes órarend szerint tettek eleget kötelezettségeiknek.
Csak fokozta a zűrzavart az a KLIK nyilatkozat, mely szerint ez a helyzet akár november végéig is eltarthat.  
 A mindenhonnan érkező panaszáradat hatására választmányi döntés született arról, hogy a PDSZ határozott érdekérvényesítő akciókkal vegye rá a kormányzatot a társadalom számára kárt okozó, a közoktatás világát fenekestül felforgató döntések módosítására, visszavonására. Ezekben az akciókban számítunk a pedagógusok, szülők, szakmai és érdekvédelmi szervezetek tagságának támogatására is.
A PDSZ Országos Választmánya döntést hozott a legerősebb érdekérvényesítő eszköz – a most már jogszerűen gyakorolható sztrájk – előkészítéséről is. Ennek érdekében felmérést végzünk a nevelési –oktatási intézményben dolgozók között, melyben véleményüket kérjük egy esetleges munkabeszüntetés elfogadottságával, támogatásával kapcsolatban.

A Választmány kezdeményezi az Emberi Erőforrás Miniszterénél, hogy a sztrájktörvény előírásainak megfelelően folytassák a tavasszal megkezdett tárgyalásokat, s a lehető leghamarabb üljenek tárgyalóasztalhoz a kérdés békés megoldásának érdekében.

Budapest, 2013. szeptember 20.

                                                                                     Mendrey László elnök, PDSZ

Jogellenes​en megállapít​ott illetménye​k egyetemet végzett általános iskolai tanároknál​?

Kedves Kollégák, úgy néz ki, minden napra jut valami abszurd,
horrorisztikus történet.
Ma jött két tankerületből érkezett a következő hír (az egyik levelet
idemásolom):
"Nyíregyházáról: Hétfőn összehívta a tanker vezetője a szakszervezeti
képviselőket és többek között arról tájékoztatta őket, hogy az
egyetemi végzettségű alsós tanítók csak a főiskolai végzettségnek
megfelelő bért fogják kapni, a felsősök viszont az egyetemi
végzettségnek megfelelőt. Ma délelőtt ennek megfelelő átsorolást
írattak alá velük, az igazgató bevitte a tankerületbe, ahonnan az
összes egyetemi végzettségű felsős tanár papírját visszaküldték és
holnap főiskolai végzettségnek megfelelő bérről akarnak újabb
szerződést aláíratni velük. Nagy a felháborodás!"

JAVASLOM, HA BESOROLÁST KAPSZ, NÉZD MEG, HOGY UGYANABBAN A KATEGÓRIÁBA
VAGY-E BESOROLVA, MINT AMELYIK FIZETÉSI FOKOZATBAN VOLTÁL (EZ A
KORÁBBI BESOROLÁSBAN IS A SZÁM VOLT). NÉZD MEG, HOGY AZ ILLETMÉNYED AZ
ÚJ ILLETMÉNYTÁBLA SZERINT A FŐISKOLAI VAGY AZ EGYETEMI SZORZÓVAL VAN-E
KISZÁMOLVA (ITT VAN AZ
ILLETMÉNYTÁBLA:http://www.kozszolga.hu/hirek/új-pedagógus-bértábla-2013-szeptembertől)
HA ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐ TAGOZATÁN TANÍTASZ A SZAKODNAK MEGFELELŐ, DE
EGYETEMI SZINTŰ DIPLOMÁVAL, AKKOR AZ EGYETEMI SZINTNEK MEGFELELŐ
ILLETMÉNYT KELL KAPNOD A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY 3. SZ. MELLÉKLETE
ALAPJÁN. HA NEM ENNEK MEGFELELŐ KINEVEZÉS-MÓDOSÍTÁST KAPSZ, AKKOR AZT
NE FOGADD EL, AZAZ A LAP ALJÁRA ÍRD FEL AZ ÁTVÉTEL DÁTUMÁVAL EGYÜTT,
HOGY NEM ÉRTESZ EGYET A MEGÁLLAPÍTOTT ILLETMÉNNYEL!
Természetesen a PDSZ tiltakozni fog a jogellenes besorolások ellen.
(Sajnos az egyetemi végzettséggel rendelkező tanítónál a jogszabály
nem teszi lehetővé az egyetemi végzettség figyelembevételét, kivéve,
ha a tantárgyfelosztásban olyan feladatot is adnak nekik, amelyet
azzal a végzettséggel elláthat, amelyből egyetemi szintű diplomája
van. A felső tagozaton tanító tanárok esetében azonban a tantárgynak
megfelelő szakos tanári végzettség szerepel képesítési előírásként,
tehát nem általános iskolai tanári végzettség, ezért náluk igenis
figyelembe kell venni a tanított tárgynak megfelelő egyetemi szintű
végzettséget.)
Kinevezés-módosításokkal kapcsolatos jogi tanácsok még itt:
http://www.pdsz.hu/cikk/36452

Mennyit kell dolgoznunk a fizetésért?

Kedves Kolléga!

Lassan körvonalazódik, hogy az új munkaidő-szervezés alatt voltaképpen mit is kell érteni. Szinte mindannyiunknak emelték a tanítandó óraszámát, ezzel megnövekedett az ehhez kapcsolódó felkészülés, adminisztráció, ügyintézés, szülőkkel, tanulókkal való egyéni kapcsolattartás időtartama is, ugyanakkor egyéb terheink nem, hogy nem csökkentek, hanem tovább növekedtek (pl. gyermek- és ifjúságvédelmi, szabadidő-szervezési feladatok, a délután négy óráig biztosítandó tanulói programokban való részvétel, felügyelet, ki nem fizetett eseti helyettesítés, stb.) Ha mi nem tesszük, senki nem fogja a megnövekedett többletfeladatokat dokumentálni, mert akkor kiderül, amit előre tudunk - hiszen tudományos felmérés bizonyítja, hogy már eddig is jóval többet dolgoztunk a Magyarországon hivatalos heti 40 órás munkaidőnél (átlagosan heti 51 órát) -, hogy jelentős túlmunkát végzünk, amelyet a mostani hatályos jogszabályok alapján is ki kellene fizetni. Emelték az ellátandó órák számát, de ugyanúgy megkaptuk az egyéb feladatokat, az ügyeletet, versenyre készítünk fel, rendezvényeket szervezünk, és bonyolítunk le, kirándulást szervezünk, papírt gyűjtünk, adminisztrálunk, szakvéleményt írunk, szertárt és tantermet rendezünk, dokumentumokat írunk (most már kötelező a tanulócsoportonkénti, órára lebontott tanmenet), de előtte dolgoztunk a ped. programon, a házirenden, az SZMSZ-en is, pénzbeszedésben, mindenféle ránk ruházott feladatokban részt veszünk, tanulói fegyelmi eljárásban intézkedünk, külső szervekkel kapcsolatot tartunk, stb. Az alábbi, rendeleti szakaszokból kiderül, hogy az egyes tevékenységek hova sorolandók. Célszerű lenne kigyűjteni, hogy téged milyen feladatokkal bíztak meg, ill, melyek azok, amelyeket a munkakörödhöz kapcsolódóan folyamatosan ellátsz, ill. várhatóan el fogsz végezni és azt is, hogy az mennyi időt vesz igénybe. Ez nemcsak azért érdekes, hogy ellenőrizhető legyen, hogy az iskolavezetés tényleg arányosan osztotta-e fel a feladatokat (előírás, hogy így kell eljárniuk), hanem főképpen azért, hogy bizonyítani tudjuk, mennyit dolgozunk a jelenlegi rendszerben a heti negyven órás munkaidő fölött. Kérdésként merülhet fel, hogy hova számítsuk áttanítás esetén az egyes intézményekbe utazásokat (a 22-26 tanítási óra és a 32 óra közé eső időtartamba), az elrendelt helyettesítést (ugyanide), hova számoljuk a lyukasórákat (szintén ugyanide. Nem lehet azt mondani ezekre az órákra, hogy ezek a 32 óra feletti időtartamba tartoznak két okból: egyrészt ha ez így lenne, akkor a pedagógust semmilyen körülmények között nem lehetne igénybe venni ennek időtartama alatt, ami elég életszerűtlen, másrészt – és ez a lényeg – a 32 óra feletti idővel a pedagógus maga rendelkezik, és nem felülről írják elő, hogy az mikor van, ti. mi nem osztott munkaidőben dolgozunk, hogy a munkáltató a munkaidőt több részletben oszthatná be).

Mit javaslunk? Egy hét múlva indítványozzuk nevelőtestületi értekezlet összehívását az adatok összesítésére és annak bemutatására, hogy mennyit is kell dolgoznunk az állítólagosan emelt illetményünkért, valamint azért, hogy megbeszéljük a további lépéseket. Utána pedig a PDSZ-ben, választmányi keretben folytatjuk, de addig is várjuk visszajelzéseteket! 
(mail: nagyerzsi@gmail.com tárgy: munkateher)

Üdvözlettel: Nagy Erzsébet OV tag, pécsi ügyvivő

7. A pedagógusok munkaidejének beosztása

A tantárgyfelosztásban kiadott 22-26 óra és a heti 32 óra közötti időben ellátandó feladatok:

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rend. 17. §  (1)  A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1.  foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

2.  a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

3.  az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,

4.  a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok

végrehajtása,

5.  előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak

nem minősülő – felügyelete,

6.  a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

7.  a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

8.  eseti helyettesítés,

9.  a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

10.  az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

11.  a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

12.  osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,

13.  pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

14.  a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

15.  munkaközösség-vezetés,

16.  az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,

17.  környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

18.  iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

19.  hangszerkarbantartás megszervezése,

20.  különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti

utazás, valamint

21.  a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az  éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb

foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása

rendelhető el.

A heti 22-26 óra terhére kiosztható feladatok:

(2)  Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

a)  szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

b)  sportkör, tömegsport foglalkozás,

c)  egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

d)  egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

e)  napközi,

f)  tanulószoba,

g)  tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

h)  pályaválasztást segítő foglalkozás,

i)  közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

j)  diákönkormányzati foglalkozás,

k)  felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi

fejlesztést megvalósító csoportos, a  szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a  tanulókkal való törődést és

gondoskodást biztosító egyéni, a  kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi,

valamint szakkollégiumi foglalkozás,

l)  tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

m)  az iskola pedagógiai programjában rögzített, a  tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy

csoportfoglalkozás

lehet.

(3)  A  pedagógus a  kötött munkaidőben köteles a  nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati

intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés,

ennek hiányában a  munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a  feladatok, amelyeket a  pedagógusnak

a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket

az intézményen kívül lehet teljesítenie.

A tantárgyfelosztásban kiadott 22-26 óra és a heti 32 óra közötti időben kiadható helyettesítés feltételei ezek:

(4)  A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a)  a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b)  a munkakör nincs betöltve, és az  álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy

a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll

rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c)  a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné

vált.

(5)  A  (4)  bekezdésben meghatározottak alapján az  egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások

száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött

munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus

számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.

(6)  Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus

neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók

kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az  iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő

tanulók – étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli – folyamatos

pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az  esetben a  kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál

figyelembe kell venni a  tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a  kollégiumi foglalkozási időn

kívül nemenként és épületenként átlagosan 100, legfeljebb 120 fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva.

(7)  Az  intézményvezető az  órarend és a  munkatervben meghatározott feladatok alapján az  intézményben

foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.

(8)  Az  állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az  iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el.

A helyzet, ahogy diákok látják... és ahogy egy szülő..

Tanévkezdés 2013 (avagy T.K. közlegény megmentése)

NYILATKOZAT

Tárgy: T. K. nevű  gyermekem a kötelező tanítási órák után, valamennyi tanítási napon szabadon elhagyhatja az iskolát, és/vagy szabadon választhat az iskola kínálta délutáni programok közül, ez utóbbiakon kívül délutáni felügyeletéről és programjairól a család gondoskodik, az ezzel járó felelősséget értelemszerűen vállalva.

Indoklás:

1. Döntésem (az érintett gyermek és szülei részéről közös megállapodás, írásban képviseli: Tóth Andrea, szülő) indoklása az engem, mint magyar állampolgárt megillető szabad véleménynyilvánítási jogommal élve történik. /„Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.” Magyarország Alaptörvénye IX. cikk (1)/

2. Szülőként semmilyen tájékoztatást nem kaptam arról, hogy a tanítási órák után gyermekem mivel töltheti/vagy köteles tölteni az iskolában a délután 16 óráig fennmaradó időt. Ezt a jelenlegi központosított iskolarendszerben az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkárságától vagy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól vártam volna. Bár gyermekem jó iskolába jár, s az iskolavezetést valamint az ott dolgozó pedagógusokat teljes mértékben alkalmasnak találom arra, hogy a gyermekek életkorának megfelelő módon gondoskodjanak programokról, információ hiányában csak úgy tudtam dönteni, hogy gyermekemnek az egészséges fejlődéséhez, a családunk értékrendjén alapuló neveléséhez megfelelő időtöltést a délutánokra magam fogom biztosítani.

/”A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.” Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk (2)/

3. Gyermekemnek joga van a tanítási órák után a szabadidejét érdeklődésének, testi, lelki, szellemi igényeinek megfelelően eltölteni, azaz az általa szabadon választott időpontokban edzésre, szakkörökre stb. járni, játszani, a barátaival találkozni, pihenni. Kötelessége a leckéjét elkészíteni, a másnapi tanórákra felkészülni. Eldöntheti, hogy mindezek megvalósulása érdekében milyen intézmények, szervezetek, vagy éppen a szülők kínálta lehetőségekkel és segítséggel él, s milyen időponttokban teszi mindezt. Gyermekem városi sportegyesület foglalkozásait választotta, a tanuláshoz a délutáni segítséget tőlem kéri, iskolai szakköröket, egyéb lehetőségeket a tanév során, csak azok meghirdetésekor tud választani. Igényeit szüleivel megbeszélte, támogatásunkat és egyetértésünket bírja.

/”Minden gyermeknek joga van a pihenéshez, a játékhoz és ahhoz, hogy különböző programokban részt vegyen.”

„A gyerekeknek joguk van arra, hogy megmondják, szerintük mi történjen, amikor a felnőttek rájuk vonatkozó döntéseket hoznak, és joguk van ahhoz is, hogy véleményüket figyelembe vegyék.” ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezménye, 31. és 12. cikk/

Megjegyzés:

1.Jogszerűtlennek, emberi jogi alapon kifogásolhatónak és sérelmesnek találom, hogy nyilatkozatom tartalmát kérelemként kellett volna előadni. Az indoklásban hivatkozott dokumentumok alátámasztják, hogy döntésemet senki nem bírálhatja felül, ha ebben tévedek, felelősséggel vállalom az ezzel járó esetleges jogi következményeket. Addig viszont gyermekem a kötelező tanítási órák után naponta akadályoztatás nélkül elhagyhatja az iskolát, és/vagy szabadon választhat az iskola kínálta délutáni foglalkozások közül. Döntésem betartásában és annak bármilyen következményében az adott iskolaintézményt, annak igazgatóját és pedagógusait semmilyen felelősség nem terheli.

/”A kormányoknak biztosítaniuk kell a felsorolt jogokat a gyermekek számára.” ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezménye, 4. cikk/

2. Nyilatkozatom nyilvános felhasználását jogi és magánszemélyek számára is engedélyezem.

Javaslatok:

1.       A kötelező délután 16 óráig iskolában tartózkodás és hasonló minisztériumi döntések helyett javaslom a következők megfontolását:

2.       Az iskolaintézmények és pedagógusok szakmai autonómiájának azonnali visszaállítása

3.       Széleskörű szakmai és szülői egyeztető fórumok létrehozása az oktatásügyet érintő döntések meghozatala előtt

4.       Olyan kerettanterv létrehozása, amely a jelenleginél jóval több szabadságot és választási lehetőséget biztosít az egyes iskoláknak a helyi tantervek kialakításában

5.       A tananyag drasztikus csökkentése, modernizálása, hozzáigazítása a gyermekek életkori sajátosságaihoz, az alapkészségek lassúbb, de lényegesen alaposabb kialakítása

6.       A pedagógusok és a diákok kötelező óraszámainak csökkentése, felesleges és értelmetlen tantárgyak (pl. erkölcstan) megszüntetése

Pécs, 2013. szeptember 1.

                                                                                               Tóth Andrea, szülő

Forrás: http://www.pecsiriport.hu/koezelet/4575-tanevkezdes-2013-avagy-tk-kozlegeny-megmentese.html

Aktuális munkajogi kérdések - terjeszd!

 PDSZ budapesti jogásza olyan kérdésekre válaszolt, amelyek nagyon sok pedagógust érintenek mostanság... 

"Minden interneten keringő valótlan állítástól eltérően a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusokra az előmeneteli és illetményrendszer szabályait kivéve a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. rendelkezései 2013. szeptember 1-től is vonatkoznak! Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottat a munkáltató köteles a kinevezése szerinti munkakörben és a kinevezése szerinti illetmény fejében foglalkoztatni (Kjt. 21. § (3) bek.)! Kinevezést módosítani éppen úgy lehet, mint munkaszerződést módosítani, csak a felek közös megegyezésen alapuló írásos jognyilatkozatával! (Mt. 44. § és 58. § együttesen értelmezve)

 

Az új illetmény,- és előmeneteli szabályok, az életpályamodell bevezetése nem írja felül az aláírt kinevezést! Ha az új kinevezés módosításban alacsonyabb összegű illetmény szerepel, mint ami az eddig hatályos  kinevezésben volt, akkor azt egész egyszerűen nem szabad aláírni! Aki azt állítja ,hogy alá kell írni, mert e nélkül nincs fizetés, arra  nem tudok szebb kifejezést használni, egész egyszerűen hazudik! Az interneten már több ehhez hasonló híresztelést láttam, ami ellen a valós jogi helyzet minél szélesebb körű propagálásával lehetne fellépni!

 

Amit ugyancsak fontos kihangsúlyozni, hogy a közalkalmazott jogviszonyát felmentéssel kizárólag a Kjt. 30. § (1) bekezdésében meghatározott tételesen felsorolt okok valamelyike fennállása esetén lehet megszüntetni! Ezek közül gyakorlatilag az esetek döntő többségében a munkáltató számára mint működési körébe tartozó ok, a Kjt. 30. § (1) bek. b) pontja szolgálhatna a felmentés jogszerű indokául. Ennek az indoknak az alkalmazásához azonban szükséges a fenntartó (jelen esetben a KLIK) létszámcsökkentést vagy átszervezést előíró döntése. Ilyen döntés hiányában – függetlenül attól, hogy az érintett pedagógusnak a tantárgyfelosztásban jutott óra vagy sem – a közalkalmazott jogviszonya a hivatkozott felmentési indok alapján nem szüntethető meg!

 

Még abban az esetben is, amennyiben születne ilyen döntés, úgy még ezt megelőzően a munkáltatónak a Kjt. 30/A. § alapján kötelező írásban az ún. állásfelajánlás igénybevételi lehetőségről az érintett közalkalmazottat tájékoztatni! EZT követően a Kjt. 30/B és 30/C § szerinti további eljárási lépéseket is meg kell tennie a munkáltatónak, amit most nem részleteznék. A lényeg, hogy amennyiben ezeket a lépéseket vagy ezek közül bármelyiket a munkáltató elmulasztja, úgy a később közlendő felmentés már eleve jogellenes!

 

Nem véletlen, hogy ebben a jogszabályi környezetben megpróbálják megtévesztéssel rávenni a pedagógusokat, hogy a számukra hátrányos jogkövetkezményekkel járó kinevezés módosítást – alacsonyabb illetmény, más munkakör, határozott idejű kinevezés határozatlan idő helyett, stb. ) írják alá! Ha 10-ből 6 aláírja, akkor már jól járt a munkáltató!

 

Ezt kellene megakadályozni!

 

Üdvözlettel:

dr. Nyitrai Károly

ügyvéd"