A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bíróság. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bíróság. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 19., csütörtök

Félsiker az illetmények bankszámlára utalásának költségtérítése ügyében

Másodfokú, jogerős ítélet született ma ez ügyben Pécsett. Az elsőfokú ítéletet a másodfok részben megváltoztatta. A bíróság szóbeli indoklása szerint a közalkalmazottat megilleti az illetmény havi felvételének tranzakciós díja, viszont az éves kártyadíjnak és bankszámla költségének (zárlati díj, számlakezelési díj) csak egy része, a bíróság mérlegelése szerint a fele illeti meg munkáltató által biztosított költségtérítésként. A bíróság azzal indokolta a döntést, hogy egy bankszámlát és bankkártyát más célra is lehet használni, nem egyedül arra szolgál, hogy a közalkalmazott arra az illetményt megkapja, illetve az illetményt havonta felvegye. 

Mi következik ezután? Mivel ez jogerős ítélet, ha megkapjuk írásban (amelyet el fogok küldeni mindenkinek), kérni fogjuk, hogy Nagy Csaba Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumon tett ígéretének megfelelően minden jelenlegi és volt közalkalmazottnak térítse meg az ítélet alapján számított költséget 2010. januárjától. Ezzel elkerülhetőek a tömeges munkaügyi perek, amelyeket ha a kifizetésre nem kerülne sor még ebben az évben el kellene indítani annak érdekében, hogy az igény ne évüljön el. 
Ha megkapjuk az ítéletet, eldöntjük, hogy továbbvisszük-e az ügyet a Kúriára. Nagy valószínűséggel ez megtörténik, mivel az ítélet szóbeli indoklása véleményünk szerint nem áll meg. Nem vette figyelembe a bíróság, hogy a közalkalmazott számára nem írja elő törvény, hogy bankkártyával vegye fel a fizetését. Kitértek arra, hogy igényelhettem volna a fizetésem postai úton történő kézbesítését, de arra nem, hogy amennyiben az illetményt bankszámlára utalják, nem kötelező az illetmény bankkártyával történő felvétele, megteheti a közalkalmazott, hogy beballag a bankba és személyi igazolvánnyal veszi fel az illetményét, ami szintén jóval drágább - még az éves kártyadíjjal is - mint a kártyás, bankautomatánál történő pénzfelvétel. Márpedig ha a legolcsóbb megoldásnál maradunk, a kártyás pénzfelvételnél, az egyszeri pénzfelvételhez is egy egész kártya szükséges. Ha semmi másra - így vásárlásra sem - használja az ember a kártyát, csak havi egyszeri pénzfelvételre, az éves kártyadíjat levonja tőle a bank, ahogy a számlakezelésnek is ugyanannyi díja, függetlenül attól, hogy a számla másra is használható, mint a fizetés fogadására. Olyan variáció viszont nincs, hogy bankszámlára utalják a fizetést, a közalkalmazott csak ezért tart fenn számlát, és ezért a zárlati díjnak csak a felét kell fizetnie. Arról nem is beszélve, hogy mi lett volna az ítélet, ha a bankszámlakivonataimból az derült volna ki, hogy nem vásároltam egyszer sem kártyával? Akkor megítélték volna a teljes összeget? És még folytathatnánk az aggályokat, de ezek részletes kifejtésére majd az írásos ítélet és indoklás után kerül sor. Addig is ki kell fizetni az ítélet alapján járó költségtérítést, tehát ha megjön az ítélet, ez ügyben megkeressük az önkormányzatot. Egyébiránt, ez országos jelentőségű ügy, mivel az intézmények többsége nem biztosít a közalkalmazottaknak költségtérítést. 


                                                                                    Nagy Erzsébet


                         
                                                                          


2011. szeptember 20., kedd

Döntött a bíróság: lesznek szakszervezeti demonstrációk


SZAKSZERVEZETI DEMONSTRÁCIÓ – KÉT TÜNTETÉS MEGTARTHATÓ

A Fővárosi Bíróság keddi döntése szerint a szakszervezetek nem tarthatják meg a szeptember 29-től október 2-ig tervezett demonstrációikat Budapesten a Clark Ádám tér-Lánchíd-Széchenyi tér útvonalon; október 1-jén és 2-án viszont demonstrálhatnak az előre kijelölt útvonalon.

Forrás: MTI | Beküldte: gepnarancs  | 2011. szeptember 20. | Szólj hozzá!
A bíróság a Budapesti Rendőr-főkapitányság szakvéleményét elfogadva úgy foglalt állást, hogy többórás indokolatlan várakozást idéznének elő a szeptember 29-től október 2-ig tervezett demonstrációk, és ellehetetlenülne a szabad mozgáshoz való joga azoknak az embereknek, akik nem kívánnak részt venni a tüntetéseken – olvasható a Fővárosi Bíróság honlapján megjelent közleményben.
A bíróság az október 1-jén és 2-án megtartandó szakszervezeti demonstrációk esetében a Budapesti Rendőr-főkapitányság tiltó határozatát hatályon kívül helyezte.
Mint olvasható, a bíróság döntésében kifejtette, hogy a rendőrség szakvéleményét “aggálytalanul elfogadta”, amely a perbeli vitatott útvonalra vonatkozóan szeptember 29-től október 2-án estig a területen lévő forgalmi adatokat közölte, és mivel a gyülekezési jog nem korlátozhatatlan alapjog, a bíróság figyelemmel volt azoknak a jogára is, akik nem kívánnak a demonstráción részt venni, csak a városban közlekedni.
A bíróság szerint életszerűtlen az, hogy a budai Váralagút elé szeptember 29-én felállított színpadot négy nap alatt többször lebontanák és újra felépítenék.
Az október 1-jén a Kossuth téren és az Alkotmány utcában, valamint a Kossuth tér és a Clark Ádám tér útvonalon megtartandó demonstráció esetében a bíróság a rendőrség tiltó határozatát hatályon kívül helyezte.
A bíróság álláspontja szerint a határozatban felsorakoztatott bizonyítékok, indokok nem támasztották alá, hogy a bejelentett rendezvény megtartása esetén a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, azaz nem bizonyítható, hogy a közlekedés ellehetetlenül, továbbá, hogy a rendezvény megtartása az Országgyűlés zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné – áll a közleményben.
A Fővárosi Bíróság ugyancsak hatályon kívül helyezte azt a rendőrségi határozatot, amely megtiltotta az október 2-án a Clark Ádám tér–Szent György tér–Széll Kálmán tér–Csalogány utca–Fő utca–Clark Ádám tér útvonalon tartandó vonulásos rendezvényt.
A bíróság döntése szerint nem lehetett alappal arra következtetni, hogy a rendezvény miatt a tömeg-, illetve közúti közlekedés más útvonalon nem biztosítható, azaz nem bizonyítható, hogy a közlekedés ellehetetlenül, így a rendőrség által megállapított tilalmi ok nem áll fenn – olvasható a közleményben.
A mintegy 70 szakszervezetet, civil és társadalmi szervezetet tömörítő akcióegység szeptember 8-án sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a munka világát érintő kilencpontos követeléscsomagot fogalmaztak meg, és szeptember 29-én indítják a határozatlan időre meghirdetett, D-Daynek nevezett tüntetéssorozatukat.
Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szeptember 15-én azt közölte: a gyülekezési törvény értelmében, a hatályos jogszabályok alapján megtiltották a rendezvényt. Elmondta, a Budapesti Rendőr-főkapitányság alaposan megvizsgálta, hogy a megmozdulás ideje alatt és helyén milyen a közlekedés helyzete, milyen úton lehetne elterelni, és megállapították, a több helyszínre, folyamatosan bejelentett rendezvény miatt a forgalmat nem lehet elterelni.
Ezt követően a szakszervezetek bíróságon támadták meg, hogy a rendőrség megtiltotta a tüntetéssorozatukat.
Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, az akcióegység operatív törzsének egyik vezetője kedden az MTI-nek elmondta: szeptember 29-én délután a Clark Ádám téren továbbra is tüntetést kívánnak tartani. A bíróság döntésének indoklását is figyelembe véve, új bejelentésüket megteszik a rendőrségen.
Közölte, amennyiben nem sikerül, akkor “országvédelmi futást” rendeznek a körfogalomban, majd ökumenikus virrasztást tartanak. Erre megkérik majd a közterület-használati engedélyt – tette hozzá.
Kónya Péter hangsúlyozta, a korábbi európai bírósági döntések alapján mindenképpen meg kívánják tartani békés tiltakozó akciójukat a Clark Ádám téren.
Megjegyezte, miután a bíróság az október 1-én a Kossuth térre meghirdetett nagygyűlés tiltó határozatát megsemmisítette, “így a rendszerváltás utáni legnagyobb szakszervezeti demonstrációjukat is megtartják”.
Forrás:
http://www.gepnarancs.hu/2011/09/szakszervezeti-demonstracio-ket-tuntetes-megtarthato/