2014. december 10., szerda

A pécsi PDSZ ügyvédjének jogi véleménye bankszámla-ügyben

Tisztelt PDSZ Pécsi Területi Iroda !

A pedagógusok illetményének kifizetésével kapcsolatos költségek megtérítésére vonatkozó kérdésükre, miszerint melyik időponttól kezdődően kérhetik a munkáltatójuktól a költségtérítést, hogy kell értelmezni az elévülést, az alábbi választ tudom adni.

A 2012. július 1. napján hatályba lépett 2012. évi I. tv. (Munka Törvénykönyve) 286.§ (1) bekezdése szerint a munkajogi igény 3 év alatt évül el. (Megjegyzem, hogy a 2012. július 1-e előtt hatályos Munka Törvénykönyve, az 1992. évi XXII. tv. 11.§ (1) bekezdése ezzel teljesen azonos tartalmú volt, vagyis a munkaviszonyból származó igények elévülését az is 3 évben határozta meg.)

Az elévülési időnek azért van jelentősége, mert az elévült követelés bírósági úton már nem érvényesíthető, illetve az ennek ellenére megindult eljárásokban a követelés elévülését a bíróságnak hivatalból kell figyelembe vennie. Az elévülési idő egyébként a követelés esedékessé válásakor kezdődik. Ezek alapján – főszabályként - 2014. december 10-én csak a 2011. december 10-étől esedékes követelések lennének érvényesíthetőek.

A mögöttes jogszabályként alkalmazandó Polgári Törvénykönyv azonban rendelkezik az elévülés „megszakításáról” is, aminek az a jelentősége, hogy az elévülés megszakítása esetén a munkajogi igények érvényesíthetőségére vonatkozó 3 éves elévülési idő újból kezdődik.

Az alábbi példával próbálom meg a fentieket megvilágítani:

A pedagógus 2010. július 1. napja óta nem kap költségtérítést a munkáltatójától. A követelése ekkor esedékessé válik, vagyis ettől az időponttól számított 3 évig, tehát 2013. július 1-ig érvényesíthette azt. Ha ezt nem tette meg, akkor a 2010. július havi költségtérítés megfizettetése iránt bírósági eljárást jelenleg már nem tud kezdeményezni, mert a követelése elévült.

Ha azonban 2013. július 1-én felszólító levelet intézett a munkáltatójához, amiben kérte a költségtérítésének megfizetését 2010. július 1. napjától kezdődő visszamenőleges hatállyal, akkor ez a fizetési felszólítás az elévülést megszakította, az elévülési idő 2013. július 1-én újból kezdődött, így egyrészt 2010. július 1. napjáig visszamenőleg igényelheti a költségtérítést, és az igény érvényesítésére 2013. július 1-től számított további 3 év áll rendelkezésére, vagyis nincs akadálya annak, hogy akár most indítson bírósági eljárást.
2.


Fontos tudni, hogy milyen jognyilatkozatok, illetve milyen tevőleges magatartások szakítják meg az elévülést.

Ezzel összefüggésben külön kell választani a 2014. március 15-e előtti és a 2014. március 15-e utáni időszakot, tekintve, hogy előbbi időszakra még a „régi” Ptk. azaz az 1959. évi IV. törvény, míg utóbbira a jelenleg hatályos Ptk., azaz a 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A „régi” Ptk. 327.§ (1) bekezdése szerint az elévülést megszakította

-  a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás,
- a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása,
- a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése.

A jelenleg hatályos Ptk. 6:25.§ (1) bekezdése ettől némileg eltérően akként rendelkezik, hogy

Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

A változás a korábbi szabályozáshoz képest tehát annyi, hogy 2014. március 15-ét követően a jogosult írásbeli felszólítása már nem szakítja meg az elévülést, mint ahogy a követelés bírósági úton történő érvényesítése is csak akkor, ha a bírósági eljárás jogerős érdemi határozattal fejeződik be. (Azaz ha megindul az eljárás, de később pl. szünetelés következtében megszűnik, akkor az eljárás megindítása önmagában nem eredményezi az elévülés megszakadását.)

Nincs változás ugyanakkor abban, hogy a tartozásnak a kötelezett részéről történő elévülése a „régi” Ptk. és a jelenleg hatályos Ptk. szerint is megszakítja az elévülést.

Ez azért lényeges, mert tudomásom szerint a KLIK főigazgatója 2013. nyarán (ismereteim szerint 2013. júliusban) elismerte, hogy a pedagógusokat megilleti az illetményük kifizetésével kapcsolatos költségtérítés, sőt mi több, annak megfizetésére ígéretet is tett.

Ez a tartozás elismerés álláspontom szerint megszakította az elévülést, így a költségtérítés megfizetésére irányuló igények egyrészt ezen tartozáselismerő nyilatkozattól visszafelé számított 3 éves időtartamra érvényesíthetőek, másrészt a nyilatkozattól számított 3 éven belül, azaz legkésőbb 2016. júliusig.

Nagyon fontos, hogy a jelenleg hatályos Ptk. elévüléssel kapcsolatos, fent ismertetett szabályai szerint a követelést bírósági eljárásban kell érvényesíteni, hacsak nem köt a KLIK minden egyes munkavállalóval egyezséget.


3.

Végül néhány szóban kitérnék arra, hogy pontosan milyen költségek megtérítését lehet igényelni.

Erre vonatkozóan a Kúria 2013-ban már hozott egy precedens értékűnek mondható ítéletet, aminek a lényege az volt, hogy a munkáltatónak meg kell térítenie a bankszámla vezetéssel felmerülő költségeket, a bankkártya éves díját, valamint az illetmény egyszeri felvételével kapcsolatos költséget (az ún. tranzakciós díjat).

Ez utóbbival kapcsolatban kiemelném, hogy a jogszabály értelmében a teljes havi illetmény egyszeri felvételével kapcsolatos költséget kell figyelembe venni, nem pedig az adott hónapban történő „első” pénzfelvét költségét, ami értelemszerűen lehet kisebb összeg is, mint a teljes havi nettó illetmény.

A költségtérítésre vonatkozó igény jogalapját egyébként a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 79/A. § (2) bekezdése képezi. Ennek a szövege 2014. január 1. napjától változott ugyan, de álláspontom szerint ez a fent írtakat nem érinti.

A 2014. január 1. napja előtt hatályos szöveg az alábbi volt:

„ (2) Az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat.”

A 2014. január 1. napjától hatályos szöveg pedig a következő:

„(2) A fizetési számlához kapcsolódóan a közalkalmazott részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.

Amíg tehát 2014. január 1-e előtt a költségeket kötelező volt megtérítenie a munkáltatónak, addig 2014. január 1-étől kezdődően ez látszólag már nem illeti meg alanyi jogon a közalkalmazottakat, hanem részükre a bankszámla-hozzájárulás csak adható, de nem kötelező.

Ugyanakkor jogi álláspontom szerint mégis van egy olyan rendelkezés, ami alapján 2014. január 1-ét követően is követelhető a költségtérítés, mégpedig a Munka Törvénykönyve 158.§ (3) bekezdése:

„(3) A munkabér kifizetése - ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást - a munkavállaló részére költséget nem okozhat.”

Ez a rendelkezés tehát lényegében azonos tartalmú, mint a Kjt.79/A.§ (2) bekezdésének 2014. január 1. előtt hatályos szövege.


                                               Tisztelettel:
    Dr. Molnár Péter

ügyvéd 


2014. december 6., szombat

Hanesz úr nem számított jogi érvekre...

Mindenekelőtt javítanom kellett előző bejegyzésemet: nem az EMMI-ben, hanem a KLIK-ben volt jelenésünk pénteken (Mendrey László, Szűcs Tamás és jómagam voltunk a "delegáció"). Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke fogadott bennünket. Kifejtettük, hogy a KLIK, illetve a tankerületek által kiadott levelekkel milyen jogi aggályok merültek fel (lsd. a korábbi poszt tartalma). Hanesz úr nem volt felkészülve ennek megvitatására, Behívta egyik jogász munkatársát, aki - keresem a szavakat - mondhatni, eléggé szürrealista jogi véleményt adott az elévülést és a költségtérítési jogosultságot illetően. Abban maradtunk Hanesz József elnök úrral, hogy jogi véleményünket és javaslatainkat  a jövő hét folyamán írásban eljuttatjuk a KLIK-nek, ők pedig jogszabályban előírt határidőn belül válaszolnak nekünk (a választ közzétesszük). A KLIK elnöke várja még a többi szakszervezet felvetését is, és utána fog döntést hozni.
Többszöri nekifutásra sem sikerült kicsikarnunk határidőt a költségtérítés kifizetésével kapcsolatban. A nem éppen feszültségmentes beszélgetés végén Hanesz úr azt is kétségbe vonta, hogy erről a kérdésről neki szakszervezetekkel kellene egyeztetnie, mondván, a legtöbb pedagógus nem szervezett, és a hozzájuk érkezett visszajelzések szerint elégedett a KLIK intézkedésével.
Mivel a visszamenőlegesség kérdésében sem volt remény, hogy megállapodjunk, nem is volt értelme előállni egy mindkét fél, és nem csak a KLIK számára méltányos, egységes kompenzáció összegének javaslatával. Arra sem kaptunk ígéretet, hogy a KLIK kezdeményezi a törvény szerint adható, maximálisan havi 1000 Ft-os bankszámla-hozzájárulást.
Azzal jöttünk el, hogy aki minél előbb meg szeretné kapni az őt megillető költségtérítést, legjobb, ha a peres utat választja. A perek hatására talán a KLIK is nagyobb sebességre kapcsol. Ehhez minden jogi segítséget megadunk nemcsak azért, hogy minél többen megkapják végre azt az összeget, ami törvény szerint nekik jár, hanem azért is, hogy az állam - és benne a legnagyobb állami intézmény vezetése - is lássa be, hogy hosszútávon nem éri meg visszatartani a jog szerinti járandóságokat. Hanesz Józsefet tájékoztattuk arról is, hogy amennyiben nincs megállapodás a jövőbeli költségtérítésről, javasolni fogjuk, hogy válasszák minél többen az illetmény postai úton történő kifizetését. Hanesz úr erre azt válaszolta, hogy a pedagógusok ennél korszerűbben gondolkodnak, és nem vállalják a visszalépést. Mintha csak nem volna tudomása a kormány banki tranzakciókat érintő eddigi intézkedéseiről.
Mi várható: Rövid időn belül megküldjük felvetéseinket és javaslatainkat a KLIK-nek. Reményeink szerint a Pedagógusok Szakszervezetének vezetése is átgondolja álláspontját és a költségtérítésben vállalt szerepét.
Az eddig történtek alapján az a javaslatunk, hogy aki hozzá akar jutni az őt megillető teljes költségtérítéshez
- keresse a PDSZ legközelebbi irodáját,
- ha OTP lakossági folyószámlája van, lehetőleg ne a KLIK, illetve az OTP által kiadott adatigénylő lapot használja a keresethez a pénzfelvétel díjának számításakor, hanem használja a kalkulátort, amelyet innen tölthet le: https://www.facebook.com/download/535694976574436/otp_lafo_tempo_net_zoldnet_premium_elektronikus_final.xls A kalkulátor ugyanis a havi nettó fizetés összegének pénzfelvételi díját adja meg, és nem a havi első pénzfelvételt.
Keresse fel és kövesse az alábbi facebook-csoportot: https://www.facebook.com/groups/175857955918024/


2014. december 5., péntek

Egy furcsa tankerületi levélre...

Továbbra is fenntartom, hogy a KLIK tévesen értelmezi az ügyemben hozott kúriai elvi határozatot. Az ugyanis az elsőfokon meghozott ítéletnek megfelelően a havi számlavezetési díjon és az éves kártyadíjon kívül a havi nettó illetmény egyszeri felvételének költségtérítését írja elő, tehát nem az első pénzfelvétel díját. Ez nagy különbség, mivel az első pénzfelvétel pl. akár mindössze 1000 Ft is lehet. A másik probléma az elévülés megszakítása szabályával kapcsolatos: mind a régi, mind az új Ptk. szerint az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése. Márpedig Marekné 2013. július 19-én megjelent sajtónyilatkozatában elismerte az elévülést, ez alapján az igény 2010. július 19-éig visszamenőleg (3 évre visszamenőleg) érvényesíthető, és nem 2011-ig. Pécs M. J. Város Önkormányzata már a másodfokú, jogerős  ítélet meghozatalakor, 2012-ben  elismerte a tartozást (annak mértékét vitatta csak, de ebben a Kúria nekünk adott igazat), ezért Pécsett - véleményem szerint - nem kétséges, hogy az igény 2010. január 1-jéig érvényesíthető. 
Harmadik probléma a KLIK tervezett intézkedésével, hogy az csak a 2013. december 31-éig terjedő időszakra kívánja kifizetni a költségtérítést, holott az új munka törvénykönyve, amely 2012. július 1-jétől hatályos, a 158. §-ában ugyanezt a költségtérítési kötelezettséget írja elő. 
Mindenezeknél súlyosabb ügy azonban, ahogy ezt a kérdést a KLIK és a Pécsi Tankerület kezeli. A jog ugyanis nem reprezentativitási kérdés. A KLIK, a tankerület, de az intézményvezető sem írhatja elő, hogy a közalkalmazott valamely szakszervezeten keresztül érvényesíthesse csak költségtérítésével kapcsolatos, jogszabályokkal megalapozott igényét. 
Az pedig több mint érdekes, egyenesen szomorú, hogy a Pedagógusok Szakszervezete láthatóan ez ügyben a transzmissziós szíj szerepét tölti be, mégpedig úgy, hogy ezzel végül a közalkalmazottak az őket megillető költségtérítésnek csak töredékéhez jutnának hozzá. Helyi PSZ tisztségviselőktől úgy tudom, hogy ezzel kapcsolatban velük nem történt egyeztetés, így egy ilyen levél, mint amely a tankerületi igazgató utasítására, az intézményvezetőn keresztül a kollégákhoz jut, a helyi PSZ-tisztségviselő személyét méltatlan helyzetbe hozza. 
A KLIK és a tankerület, valamint az intézményvezető valamennyi képviselettel rendelkező szakszervezettel köteles együttműködni. Ez a levél már csak ezért is igen aggályos, arról nem is beszélve, hogy láthatóan éppen azt a szakszervezetet akarják ignorálni, amelynek tisztségviselője ez ügyben eredményesen próbapert nyert. 
2014. december 5-én a PDSZ egyeztetést folytat a költségtérítés kérdésében a KLIK-ben. Ennek eredményéről levélben be fogok számolni és javaslatot teszek a további lépésre, hogy azután mindenki az információk birtokában tudjon dönteni a saját igényérvényesítéséről. Kérem, hogy ha valakit ehhez kapcsolódóan bármiféle zaklatás, atrocitás érne, jelezze jogsegélyszolgálatunknak vagy nekem e-mailben! 

Nagy Erzsébet (a PDSZ országos választmányi tagja, pécsi ügyvivő)

Íme a Pécsi Tankerület igazgatójának levele: