Cikk a katonai kerettantervről

Itt olvasható: http://magyarinfo.blog.hu/2012/04/24/regiuj_tantargy_a_militarizmus

Újabb levél Brüsszelből

Félsiker az illetmények bankszámlára utalásának költségtérítése ügyében

Másodfokú, jogerős ítélet született ma ez ügyben Pécsett. Az elsőfokú ítéletet a másodfok részben megváltoztatta. A bíróság szóbeli indoklása szerint a közalkalmazottat megilleti az illetmény havi felvételének tranzakciós díja, viszont az éves kártyadíjnak és bankszámla költségének (zárlati díj, számlakezelési díj) csak egy része, a bíróság mérlegelése szerint a fele illeti meg munkáltató által biztosított költségtérítésként. A bíróság azzal indokolta a döntést, hogy egy bankszámlát és bankkártyát más célra is lehet használni, nem egyedül arra szolgál, hogy a közalkalmazott arra az illetményt megkapja, illetve az illetményt havonta felvegye. 

Mi következik ezután? Mivel ez jogerős ítélet, ha megkapjuk írásban (amelyet el fogok küldeni mindenkinek), kérni fogjuk, hogy Nagy Csaba Önkormányzati Érdekegyeztető Fórumon tett ígéretének megfelelően minden jelenlegi és volt közalkalmazottnak térítse meg az ítélet alapján számított költséget 2010. januárjától. Ezzel elkerülhetőek a tömeges munkaügyi perek, amelyeket ha a kifizetésre nem kerülne sor még ebben az évben el kellene indítani annak érdekében, hogy az igény ne évüljön el. 

Ha megkapjuk az ítéletet, eldöntjük, hogy továbbvisszük-e az ügyet a Kúriára. Nagy valószínűséggel ez megtörténik, mivel az ítélet szóbeli indoklása véleményünk szerint nem áll meg. Nem vette figyelembe a bíróság, hogy a közalkalmazott számára nem írja elő törvény, hogy bankkártyával vegye fel a fizetését. Kitértek arra, hogy igényelhettem volna a fizetésem postai úton történő kézbesítését, de arra nem, hogy amennyiben az illetményt bankszámlára utalják, nem kötelező az illetmény bankkártyával történő felvétele, megteheti a közalkalmazott, hogy beballag a bankba és személyi igazolvánnyal veszi fel az illetményét, ami szintén jóval drágább - még az éves kártyadíjjal is - mint a kártyás, bankautomatánál történő pénzfelvétel. Márpedig ha a legolcsóbb megoldásnál maradunk, a kártyás pénzfelvételnél, az egyszeri pénzfelvételhez is egy egész kártya szükséges. Ha semmi másra - így vásárlásra sem - használja az ember a kártyát, csak havi egyszeri pénzfelvételre, az éves kártyadíjat levonja tőle a bank, ahogy a számlakezelésnek is ugyanannyi díja, függetlenül attól, hogy a számla másra is használható, mint a fizetés fogadására. Olyan variáció viszont nincs, hogy bankszámlára utalják a fizetést, a közalkalmazott csak ezért tart fenn számlát, és ezért a zárlati díjnak csak a felét kell fizetnie. Arról nem is beszélve, hogy mi lett volna az ítélet, ha a bankszámlakivonataimból az derült volna ki, hogy nem vásároltam egyszer sem kártyával? Akkor megítélték volna a teljes összeget? És még folytathatnánk az aggályokat, de ezek részletes kifejtésére majd az írásos ítélet és indoklás után kerül sor. Addig is ki kell fizetni az ítélet alapján járó költségtérítést, tehát ha megjön az ítélet, ez ügyben megkeressük az önkormányzatot. Egyébiránt, ez országos jelentőségű ügy, mivel az intézmények többsége nem biztosít a közalkalmazottaknak költségtérítést. 

                                                                                    Nagy Erzsébet


                         
                                                                          

Munkalehetőség állástalanoknak, mellékállást keresőknek...

"Pedagógus fizetését megduplázhatja, akár megtöbbszörözheti. Mellékállásban, vagy főállásként is dolgozhat nálunk! Kiemelt figyelem és támogatás garantálva, devizahitelesek megsegítésén dolgozunk."
Érdeklődni lehet itt:
e-mail: trilogic@t-online.hu

Villámcsődület a végzősökkel a végzősökért

Február 22-én délután több iskola szervezésében tiltakozó flash mobot tartottunk a felsőoktatási keretszámok és az állami finanszírozású képzési helyek drasztikus csökkentése, a diákok jövőjének ellehetetlenítése miatt.

A rendezvényt a Hálózat a Tanszabadságért civil közösség jegyezte. 4-5 fős csoportokba rendeződve egy-egy én-közlő mondat hangzott el, mely kifejezte mindazt, amit a diákok éreznek, gondolnak a saját jövőjükről, a nehézségeikről, elháríthatatlan akadályokról és kényszerekről. 

Az esemény végén léggömböket engedtünk a magasba, így fejezve ki az elszálló reményeket.

 Forrás (fotók is!): 

http://babits.pte.hu/cikkek/villamcsodulet_a_vegzosokkel_a_vegzosokert

Közalkalmazottak felmentésekor járó előrehozott jubileumi jutalom 2012. január 1-je után

 Az alábbiak elsősorban azok számára érdekesek, akik 1953-ban született nők, ti.  40 év jogosultsági idővel - tehát munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel - rendelkező nők a felmentéskor továbbra is nyugdíjasnak minősülnek, tehát részükre a felmentési időn, és annak a munkavégzés alóli mentesítés idejére (ami a felmentési időnek minimum a fele) átlagkereset jár, valamint megilleti őket a jogviszony megszűnésekor a 35 év közalkalmazotti jogviszony után járó 40 éves jubileumi jutalom, azaz öt havi átlagbérnek megfelelő összeg.

Amennyiben viszont valaki arra hivatkozva kíván korhatár előtti ellátásban részesülni (mivel 2012. januárjáról megszűnt a Tny. törvény szerinti előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság), csak abban szüntetheti meg 2012-ben erre hivatkozva felmentéssel a jogviszonyát, ha a felmentés közlésére 2011. december 31-éig sor került.

A felmentést a 2011. december 31-éig hatályos Kjt. 30. § (1) bekezdés (e) pontja szerint az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevétele céljából - a közalkalmazott előre kérelmezhette, mivel az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel a csak a felmentési idő leteltekor kellett rendelkeznie. Ha a közalkalmazott a felmentésre irányuló írásbeli kérelmét a munkáltatónak 2011. december 31-éig benyújtotta, és a munkáltató a jogviszony felmentéssel való megszüntetéséhez hozzájárult, ennek alapján közölte a felmentést, a közalkalmazottat a felmentési idő lejártakor akkor is megilleti 35 év közalkalmazotti jogviszony után a 40 éves jubileumi jutalom, ha a felmentési idő átnyúlik 2012-re, ezáltal a jogviszony 2012-ben szűnik meg.

Ha az 1953-ban született nő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére 2012-ben nem kerülhet sor arra hivatkozással, hogy korhatár előtti nyugdíjat kíván igénybe venni, mivel az ezzel kapcsolatos jogszabályi szakasz 2012. január 1-jétől hatálytalan. A jogviszony megszüntetése ezért csak közös megegyezéssel vagy lemondással lehetséges, ekkor viszont nem jár a 35 év közalkalmazotti jogviszony utáni 40 éves jubileumi jutalom.

Amennyiben tehát a közalkalmazott bizonyítani tudja, hogy a kérvényét beadta, és a felmentéshez a munkáltató hozzájárult, megállapodtak a felmentés közlésének 2012. január 1-je előtti időpontjában, ez esetben kell alkalmazni a Kjt. 2012. január 1-jétől  hatályos alábbi paragrafusát:

93. § Ha a közalkalmazotti jogviszony 2011. december 31-ét követően szűnik meg, és a munkáltató a felmentést, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését vagy a munkavállaló a rendkívüli lemondást a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény hatálybalépését megelőzően közölte, a közalkalmazott a közléskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően, ezt követő közlés esetén a megszűnéskor hatályos szabályokban foglaltaknak megfelelően minősül nyugdíjasnak.

Itt olvashatók a jubileumi jutalomra jogosultság vonatkozó rendelkezései:

Kjt. 78. § (1) A huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:

a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

(3) Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) vagy f) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.

(4) Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

    

Itt pedig a Kjt. szerinti nyugdíjasnak minősülés eseteire vonatkozó szakasz:

37/B. § (1)195 E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

b) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíj segélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, vagy

d) a felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor.

(2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti ellátásban, ha az ellátást jogerősen megállapították.

(3)

(4) A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.

 -a 2012. január 1-jétől megváltozott rendelkezéseket mutatja.

Itt található a teljes Kjt. (közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény): http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200033.TV

                                                                                                   Nagy Erzsébet 

Kell-e pótolni a rendkívüli szünet miatt kiesett tanítási napokat?

A több megyében elrendelt rendkívüli tanítási szünet kapcsán felmerül a kérdés, hogy ezeket a tanítási napokat pótolni kell-e, illetőleg, hogy ki dönt ebben?

A válasz a jelenleg hatályos közoktatásról szól ó1993. évi LXXIX. törvény 52. § (16) bekezdésében olvasható: "Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek - a szombat igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele - egy vagy több összefüggő tanítási szünetként - a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, illetve a (3) bekezdésben meghatározott időkeretet meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább három alkalommal, két esetben legkevesebb hat, egy esetben legkevesebb négy összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani."

Ebből következik tehát, hogy a döntést az intézményvezető hozza meg. Döntésénél azt kell mérlegelnie, hogy az intézmény pedagógiai programjában elfogadottak végrehajtása sérülne-e.

Kik rendelhetnek el rendkívüli tanítási szünetet?

A válasz a közoktatási törvény alábbi szakaszaiban található:

54. §⁴¹⁷ (1)⁴¹⁸ A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

(2) A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt.

(3) A közoktatási intézmény vezetője az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

91. § A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével rendkívül i szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője a határozatához - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét.

                                                                                                                Nagy Erzsébet
A teljes közoktatási törvény: 
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300079.TV