A Fidesz új szlogenje: törvénymódosítással a pedagógusbéremelés ellen

2014. november 21-én került fel a Parlament honlapjára az a törvénytervezet, amellyel el akarják választani a pedagógus illetményrendszert a mindenkori minimálbértől, mondván - ahogy a kormány előterjesztésében fogalmaznak - "a közszféra köznevelési szegmensében is a költségvetési peremfeltételektől függően alakulhatnak a jövedelmek". Ezzel beigazolódik, amit korábban állítottunk, hogy a beígért nagymértékű béremelésből, amelyet a munkaterhek durva növeléséhez és egy új, szintén jelentős többletterhet jelentő minősítési rendszerhez kötöttek, leginkább a többletterhelés valósul meg, igaz, az extrém mértékben. A béremelést először eltolták, fokozatokat építve be, most pedig akár befagyasztásra alkalmas szisztémává változtatják. A Kjt, szerinti illetményrendszer minimálbértől való elszakítása mára azt eredményezte, hogy 2008-tól nem emelkedtek a bértábla szerinti garantált illetmények, az alsóbb fizetési osztályokban minimálbért, illetve a középfokú végzettségűek garantált bérminimumát kapják. A pedagógusok bértábla minimálbértől való elszakítása várhatóan azt eredményezi, hogy a versenyszférában dolgozó diplomások béreitől megint fényévekre maradunk el. A sok eddigi mellett újabb ok, amiért egyre többen kell, hogy hallassuk a hangunkat! Szombaton a közoktatásban dolgozók és a közoktatás ügyét fontosnak tartók tüntetése lesz Budapesten (14:00 - 15:30 Széchenyi tér, az Akadémia előtt, majd a Szalay utcában).

Figyelmetekbe ajánlom még a törvénytervezet 340-346. §-ait is, amelyben a szakképzésben már beharangozott változtatásokról rendelkeznek. 

A törvénytervezet: http://www.parlament.hu/irom40/02141/02141.pdf

1.

Nkt. 2017. szeptember 1-től hatályos rendelkezése:

65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.

(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér

a) középfokú végzettség esetén százhúsz,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan,

c) mesterfokozat esetén kétszáz

százaléka.

Tervezet: 347. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (2) bekezdése a következő

szöveggel lép hatályba:

„(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési

alap

a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,

c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.”

Tervezett változtatás: Az illetményalap elválik a minimálbértől! Ez volt a pedagógus illetményrendszer egyetlen előremutató eleme.

2.

Jelenleg hatályos:

88. § (4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

348. §

(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. § (4) bekezdése helyébe a

következő rendelkezés lép:

„(4) A központi költségvetés a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti fenntartók (ba) a nemzetiségi önkormányzat, bb) az egyházi jogi személy), számára az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez.

A 2. § (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók (azaz a vallási tevékenységet végző szervezet vagy más személy vagy szervezet) esetében a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”

Kommentár: „A köznevelési törvény jelenleg garantálja minden fenntartó számára a pedagógusok és a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak bérének és járulékainak megfelelő mértékű állami hozzájárulást. A vállalkozások és az alapítványok esetében indokolt e garancia oldása, tekintettel arra, hogy e körtől elvárható a nagyobb szerepvállalás a feladat finanszírozásában, hiszen széles körben lehetőségük van tandíjak, térítési díjak megállapítására. Javasolt, hogy a mindenkori költségvetés teherbírása függvényében járuljon hozzá az állam a magánintézmények fenntartóinak köznevelési feladatellátásához.”

3.

Jelenleg hatályos:

Nkt. 88. § (1) A köznevelés rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó, a működtető hozzájárulása biztosítja, amelyet az ellátottak térítési díjai, a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja, az e törvény szabályai szerint tandíj szedésére jogosult intézmény esetében a tandíj és a köznevelési intézmény más saját bevétele egészíthet ki. A fenntartó, a működtető biztosítja az általa engedélyezett többletszolgáltatások, többletlétszámok fedezetét.

(2) A köznevelés alapfeladatainak ellátását szolgáló költségvetési előirányzat összegét az éves költségvetési törvényben kell meghatározni. A köznevelés egyéb feladatainak ellátásához a központi költségvetés támogatást biztosíthat. A települési önkormányzat számára az általa fenntartott óvoda rekonstrukciós és fejlesztési fedezéséhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat.

(3) A központi költségvetés a nem állami szerv által fenntartott intézmény köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, amelynek feltétele, hogy az intézmény a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően végzi tevékenységét.

(4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

Tervezett módosítás:

348. § (2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 88. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg.

(6) A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.”

Tehát csak külön bekezdésbe kerül, ami a (4) bekezdésben eddig is megvolt.

4.

Jelenleg hatályos:

94. § (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy

v) 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét.

349. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés v) pontja helyébe

a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„v) 2015. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

Megint csak a pedagógus illetményrendszer számítási alapjának minimálbértől való elszakadása a lényeg.

5.

Jelenleg hatályos:

97. § (20a) 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén,

c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén

Tervezet: 350. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 97. § (20a) bekezdése helyébe a

következő rendelkezés lép:

„(20a) 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,

c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.”

A törvénybe kerülnek a 2015. január 1. és augusztus 31. között érvényes százalékok. Jelenleg ezek a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeletben vannak az alábbiak szerint:

38. § (1) 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,

c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.

(2) 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,

c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.

(3) 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén,

c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.

Tehát a százalékokhoz nem nyúltak, viszont 2015. januárban egyedül a minimálbéremelés biztosított volna béremelést (pontosabban az előre beígért, többlépcsős illetményemelés következő lépése ez lett volna), így az elmaradna.

Kérdéses, hogy 2016-ban mi lesz, mert ha meg is hagyják a százalékokat, a „vetítési alap” mértéke még nem ismert. A kommentár egyértelművé teszi, hogy az illetményünk mértékét a költségvetés állapotától teszik függővé, megszüntetnek ezáltal mindenféle automatizmust (ha a szorzás egyik tényezője szabadon változtatható, akkor az eredményt igen könnyű befolyásolni). 

Miért pereljünk a bankszámla-költségtérítésért?

Kedves Kollégák, 

az a javaslatom, hogy ne töltsétek ki a KLIK adatlapját, ha tankerületetektől kaptok ilyet.

Ehelyett javasoltam a PDSZ Országos Választmányának, hogy a PDSZ forduljon levélben a KLIK-hez, amelyben felhívjuk a figyelmüket a Ptk-ra amely szerint az elévülést megszakítja a a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése. Márpedig Marekné 2013 júliusában elismerte a tartozást, mi több, még ígéretet tett arra is, hogy 2013. decemberében kifizetik 

az elmaradt költségtérítést. (http://hvg.hu/itthon/20130719_Az_ev_vegeig_kifizeti_a_Klik_a_dolgozok_b/) 

Ehhez képest viszont nem 2011-től, hanem 2010. júliusától lehet érvényesíteni az igényt. A másik probléma a KLIK-levéllel az, hogy nemcsak a Kjt. 2013. december 31-éig hatályos Kjt. 79/A. §-a alapján kell a költségtérítést fizetni, hanem azután is, mégpedig az Mt. 158. § (3) bekezdése alapján. Kezdeményeztem, hogy kérjük, hogy ezeket is szíveskedjenek  figyelembe venni, és 2010 júliusától - ahol a jogelőd munkáltatóhoz 2013. júliusa előtt fizetési felszólítás érkezett, ott a felszólítástól számított három évre visszamenőleg - a mai napig és ezt követően folyamatosan térítsék meg az illetmények bankszámlára utalásának és havi egyszeri felvételének költségét (havi számlavezetési díj, éves kártyadíj, valamint az

illetmény összegének ATM-ből történő felvételének költsége).

Egyébként pedig azt javaslom, hogy a fentiek alapján mindenki forduljon inkább bírósághoz. 

Nagy Erzsébet

Egyszerűsített adatigénylés az OTP-től! - Frissítve!

Breaking: Az OTP Bank kiadott egy adatkérő lap-nyomtatványt (köszönet érte a miskolci kollégáknak), amellyel jelentősen egyszerűsödik a bankszámla-költségtérítéses igény érvényesítéséhez az adatközlés. Akik már elkészítették a kalkulátorral az anyagukat (páran már be is adták az ügyvédünknek), azokra nem vonatkoznak az alábbiak. 

Akik viszont ezután állnának neki az adatok összegyűjtéséhez, a mellékelt nyomtatvány segítségével könnyen meg tudják ezt tenni.
Az adatkérés díja mindössze egyszeri 808 Ft!   
Az elévülés a Marekné 2013. júniusi  bejelentésétől visszafelé számolandó, márpedig ez azt jelenti, hogy mindenki 2010-ig visszamenőleg kérheti a költségtérítést. A pécsieknek mindenképpen azt javaslom, hogy 2010. január 1. és az adatkérés dátuma közötti időre kérjék az adatokat, mert Pécsett már 2012-ben elismerte a fenntartó a kifizetési kötelezettséget, annak csak a számszerűségét vitatta. Amint van további információm, újból írok. Kérem, továbbítsátok levelemet kollégáitoknak, ismerőseiteknek! 

Innen tölthető le a nyomtatvány: https://www.facebook.com/groups/175857955918024/?fref=ts

A PDSZ az internetadó ellen

Sajtónyilatkozat

Néhány napja hazánk miniszterelnöke Európa legmodernebb iskolarendszerének létrehozását ígérte. Ezt húzza át egy mozdulattal a minisztere által bejelentett adócsomag egyik eleme, az internetadó.

Az internetadó ötlete átgondolatlan, dilettáns és súlyosan szembemegy a köznevelési törvényt megalkotók szándékával.

Átgondolatlan, mert:

-          nem veszi figyelembe az ismeretek bővülésének elképesztő iramát.

-          nem veszi figyelembe, hogy a köz- és felsőoktatásban számtalan információ kizárólag az internet segítségével elérhető.

-          hazánkat a késő XX. századi információs állapotból, a kora kádári időkbe taszítja vissza.

Dilettáns, mert:

-          az ebből az adóból beszedni tervezett összeg – a nemzetgazdaság egészét figyelembe véve – elenyésző, hatása nem kimutatható.

-          környezetkárosító hatásai felmérhetetlenek, az online információáramlás helyét – bizonyosan - átveszi a papíralapú adatközlés.

-          az ötlet kiagyalói azt gondolják, hogy az idő kereke visszafordítható. Tévednek.  Még csak meg sem állítható…

Sérti a köznevelési törvény célkitűzéseit, mert:

-          ellehetetleníti az információhoz jutást a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai számára.

-          kizárja az esélyegyenlőség megvalósulását.

-          súlyosan korlátozza az aktuális tudományos eredmények megismerését, alkalmazását.

Követeljük, hogy az emberi erőforrások minisztere vesse latba befolyását az internetadó bevezetésének megakadályozása érdekében! Elvárjuk, hogy a miniszterelnök váltsa valóra ígéretét!

Pécsi kieg: 

Az internetadó sérti az esélyegyenlőség, az anyagi helyzettől független információhoz jutáselvét. Egy olyan városban ez különösen sújtja a szegényeket, ahol amúgy is állandó rendőrségi vegzálásnak vannak kitéve, mióta a városvezetés elfogadta a hajléktalanokat belvárosból kiűző rendeletét. 

Az internetadó családellenes, súlyosan veszélyezteti, ellehetetlenítheti a családtagok közötti kapcsolattartást. Megélhetési, elhelyezkedési gondok miatt százezrek hagyták el Magyarországot. Szülők, nagyszülők tömegei az interneten keresztül tartják gyermekeikkel, unokáikkal a kapcsolatot. Akár ha csak a gondolata is felmerül az internet megadóztatásának, ezt az utolsó szálat a rendszeres kapcsolattartáshoz veszélyezteti a szociálisan érzéketlen, a társadalmi szolidaritás, az esélyegyenlőség elvére mit sem adó magyar kormány.

Petíció a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak béremeléséért

Tisztelt Államtitkár Asszony !

A közoktatási intézményekben dolgozó közalkalmazottak (adminisztratív-, karbantartó személyzet, portás, gondnok, gépkocsi vezető, kézbesítő, takarító), valamint a pedagógus munkáját közvetlenül segítő dolgozók nevében keressük meg Önt sürgető problémánkkal.

A fent említett dolgozók a mai napig a 2008-as közalkalmazotti bértábla alapján vannak besorolva, nettó 77.000 (középfokú végzettségnél) és 130.000 Ft (felsőfokú végzettségnél) között. 2008 óta csupán a minimálbér emelkedett, a bértáblát nem igazították hozzá, így a jelenlegi jövedelmek már nem adnak lehetőséget a differenciálásra. Egyre nagyobb a bérfeszültség, hiszen pl. a pályakezdő középfokú végzettséggel rendelkezők ugyanúgy minimálbért kapnak, mint a már több tíz éve az iskolában dolgozók.

Az utóbbi 8 évben alább felsorolt juttatásokat vonták meg a _______________________ Önkormányzathoz tartozó iskoláktól:

Béremelés megszüntetése	2008. év	Infláció arányos
13. havi fizetés	2009. év	70.000-130.000 Ft
Cafetéria	2011. év	72.000 Ft/év
Bankszámla költségtérítés	2010. év	8.000 Ft/év
Egyéb juttatások (munkaruha, szemüveg)	2013. év	Átlagosan munkaruha: 3-4.000 Ft/év

Az átszervezések és elbocsátások miatt jelentős mértékben megnövekedett a végzendő munka mennyisége.

Az oktatási szférában a pedagógusok bérét rendezték, de erről a dolgozói rétegről feltételezzük, hogy megfeledkeztek.

A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint a 2013. évi átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 151.100 Ft volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104.400 Ft, a szellemi foglalkoztatásúaké 201.300 Ft volt. Iskolánkban a családi kedvezmény nélkül számított átlagos havi nettó kereset nem pedagógus munkakörben 86.023 Ft.

Fent felsorolt tényekre hivatkozva kérjük segítő közreműködésüket a bérek rendezése ügyében.

Levelünket egyidejűleg megküldjük a PSZ-nek és a PDSZ-nek, hogy petíciónkat támogassák.

Pécs, 2014. október 7.

……………………………..

Farkas József

gondnok (közalkalmazott)

(A PDSZ támogatja a kezdeményezést és aktívan részt vesz az aláírások gyűjtésében.) 

Az illetmények bankszámlára utalásának költségtérítésével kapcsolatos igény érvényesítése - kiegészítve, javítva ismét!

Kik igényelhetik a költségtérítést?

Minden munkavállalóra (magán- és alapítványi intézményben foglalkoztatottakra is), és köztük minden közalkalmazottra (a sajtóban sokszor megjelentekkel ellentétben, nem csak pedagógusokra) vonatkoznak az alábbiak, akiknek a munkáltató nem térítette meg a munkabér, illetve illetmény bankszámlára utalásával összefüggő költségeket. Azok is indíthatnak pert, akiknek időközben megszűnt a munkaviszonya, ill. jogviszonya. A volt munkáltatót (intézményt) kell perelni. Ha a munkáltató megszűnt, a munkáltató fenntartóját (pl. önkormányzat).

 Mire terjedhet ki a költségtérítési igény?

-          A havi számlavezetési díjra,

-          az éves bankkártyadíjra és

-          a havi egyszeri pénzfelvétel díjra.

A bank 2014-től vezette be valamennyi számlacsomagjánál a pénzfelvételi díjat, megszüntetve a korábbi, összeghatár nélküli ingyenes pénzfelvételt.

2014. február 1-jétől az illetmény 150.000 Ft feletti részét csak díj ellenében lehet felvenni. Ha ketten rendelkeznek egy számlával, 2014. február 1-től az egyik illetmény 150.000,- Ft feletti részét kell beírni, a másik illetményt viszont teljes összegében. Ha ketten rendelkeznek egy számlával, úgy csak egyiküknél indokolt számlavezetési díjat visszakövetelni, de mindkettejük esetében külön-külön érvényesíthető az éves kártyadíj.

Mi kell az igény érvényesítéséhez?

Mindenekelőtt nem mindegy, hogy melyik pénzintézetnél vagyunk és azon belül milyen számlacsomagunk van. Arra az időszakra, amikor legalább havonta kétszer díj nélkül tudtunk pénzt ATM-ből felvenni (azaz a teljes fizetés felvehető díjmentesen), arra nem kell a költségtérítés iránti perhez közölni a bírósággal a nettó illetményt, mert ennek nincs jelentősége (a táblázatokban szürkével jelölve), 2014. február 1-jétől azonban jelentősége van a nettó bérnek a költségtérítés tekintetében. Ha nem tudunk sem kivonatot, sem számlatörténetet szerezni egy korábbi időszakra, és olyan számlacsomagunk van, amelynél 2014. február 1. előtt nem volt pénzfelvételi díj, legegyszerűbb, ha a csomaghoz tartozó legalacsonyabb összeget állítjuk be követelésként (pl. nem postázott kivonat és csomagkedvezmény). Azt azonban valamilyen formában bizonyítani kell, hogy melyik pénzintézetnél és azon belül milyen számlacsomagunk van. Egyes OTP-s számlacsomagokban (Tempó, Net, zöldnet) – bizonyos feltételek teljesülése esetén (pl. havi kétszeri fizetés kártyával) a számlacsomaghoz kapcsolódó szerződés szerinti kedvezmény is járulhat, vagy nem, attól függően, hogy az adott hónapban a feltétel teljesült-e. A legjobb ezért, ha megvannak a számlakivonatok. Ezeken látszik a havi számlavezetési díj (más néven zárlati díj), ha van ilyen, továbbá látszik az is, ha a bank felszámol éves kártyadíjat. Aki OTP-s számlával rendelkezik, mindenképpen vagy szedje össze a számlakivonatait, vagy kérjen a banktól számlatörténetet (OTP Tempó, Net. és Zöldnet csomagoknál mindenképpen kell számlatörténet, ha nincs meg a számlakivonat). Ma azt az információt kaptam, hogy aki vállalta, hogy nem postázzák részére a kivonatot, visszamenőleg ingyenesen megkapja a számlakivonatokat, de egy alkalommal hatot lehet kérni, tehát az összes kivonatot sok banklátogatással végül össze lehet gyűjteni (nem vicc). Akinek OTP Lakossági folyószámlája van (LAFO), elég, ha előveszi az éves adóbevallását, és lefénymásolja ezeket, majd a mellékelt excel táblázatban - a LAFO-fület választva - írja be a nettó illetményeket a „B” oszlopba, és a kalkulátor kiszámolja neki az ATM-ből történő pénzfelvétel költségét. A nettót úgy kapjuk meg, hogy az adóbevallásban feltüntetett jövedelemből kivonjuk a befizetett adót és a kapott összeget elosztjuk 12-vel. Az így kapott nettókat írjuk be a kalkulátor OTP-Lafo munkalapján (alsó, első fül) a „B” oszlopba! A többi számlacsomagnál csak 2014. februártól kell számlakivonat, vagy számlatörténet, vagy bérjegyzék a nettó illetmény igazolására.

Az OTP Tempó, Net, Zöldnet és Prémium számlacsomaggal rendelkezők – attól függően, hogy postán kérik-e a számlájukat, illetve, hogy megfelelnek-e havonta a csomagkedvezmény igénybevételéhez szükséges feltételekkel, a számukra készült kalkulátor megfelelő oszlopának adatait vegyék alapul és az abban kijött összeget igényeljék. Létezhet olyan, hogy egyik hónapban a kedvezményes, másik hónapban a kedvezmény nélküli számladíjat számolták fel. Ha ez számlatörténetből vagy számlakivonatból kiderül, az adatokat be lehet írni a kalkulátorba, és az az adatokat automatikusan összeadja. Ha nincs valakinek birtokában sem számlatörténet, sem számlakivonat, csak adóbevallás, akkor – véleményem szerint az OTP-vel kötött csomagszerződés alapján is tudja az adott számlacsomagnál a legalacsonyabb (postázás nélküli, csomagkedvezményes) számladíjat igényelni, mivel a díj ennél kevesebb nem lehet.

Úgyszintén számlatörténetből vagy kivonatból derül ki, hogy kinek állítottak be esetleg az OTP, vagy az Erste Bank és a KLIK közötti megállapodás alapján munkáltatói kedvezményt. AZ a tapasztalatom, hogy ilyen viszonylag kevés van, mivel a KLIK elfelejtette értesíteni a közalkalmazottakat a lehetőségről, és a bankokban az ügyintézők sem mindig ajánlották fel a lehetőséget (Amúgy, akinek nincs munkáltatói kedvezménye, amellyel 50%-kal kevesebb lesz a számlavezetési díj, menjen be a pénzintézetébe, és kérje ezt! Csak személyesen lehet intézni. Lehet, hogy az OTP-n és az Erstén kívül más pénzintézeteknek is van ilyen megállapodásuk a KLIK-kel.) 

Akinek az Unicreditnél van számlájuk, és van telebankjuk, le tudják tölteni a számlatörténetet. Amennyiben az csak néhány hónapra visszamenőleg adja meg az adatokat, be kell menni a bankba, és kérni a számlatörténetet.

Mi az igényérvényesítés menete:

1. Össze kell szedni az adatokat (táblázatot készíteni a költségigényről a kalkulátorok segítenek ebben), mindent kivonatot, vagy számlatörténetet, vagy adóbevallást és a táblázatot a költségigényről fénymásolni. Fontos, hogy ne egy szatyor rendezetlen papírral állítsunk be az ügyvédhez, mert nem az ő dolga összekukázni az adatokat.
2. Aláírni a PDSZ jogászánál egy ügyvédi meghatalmazást a munkaügyi per indításához, és ehhez megadni a személyes adatokat (név, lakcím, anyja neve, szül. adatok, elérhetőség: mail és mobil)

Milyen időszakra kérhető a költségtérítés?

Az igény érvényesítésére a bírósági kereset benyújtásától számított három évre visszamenőleg van lehetőség. Az elévülés megszakításának másik módja az, ha a munkáltató elismeri a fizetési kötelezettségét. Ezért van jelentősége annak a 2013. júliusában megjelent hírnek, amely szerint a KLIK akkori elnöke nemcsak elismerte, de ígéretet is tett a kifizetésre. (http://hvg.hu/itthon/20130719_Az_ev_vegeig_kifizeti_a_Klik_a_dolgozok_b/)

Különösen más fenntartóhoz (egyetem, egyház, alapítvány) tartozó munkáltató tekintetében fontos, hogy amennyiben 2014. március 15-e, az új Ptk. hatályba lépése előtt nem kapott írásos fizetési felszólítást a munkáltató, az elévülést a fizetési felszólítás már nem szakítja meg, ezért javaslom rögtön munkaügyi per indítását. Ettől még persze fel lehet szólítani a KLIK-et is a kifizetésre, és ha fizetnek, a keresetet vissza lehet vonni (bár így lenne).

Aki 2014. március 15. előtt egyénileg vagy csoportosan fizetési felszólítást írt a munkáltatónak, e levél fénymásolatát is adja be az iratokkal együtt annak érdekében, hogy három évnél hosszabb időszakra (legfeljebb a fizetési felszólítástól számított három évre visszamenőleg, ill. amikortól a költségtérítés vagy kompenzáció elmaradt) kérje az elmaradt költségtérítés megfizetését (pl. Pécsett 2010. január 1-ig visszamenőleg.) Ha nincs meg ez a levél, vagy ilyen nem készült, akkor marad az elévülés megszakítására a fent említett KLIK-elnöki sajtónyilatkozatra hivatkozás.

Kihez kell fordulni?

A PDSZ legközelebbi területi irodáját, ill. jogászát javaslom (Pécsett dr. Molnár Péter, 72/516-005, 30/204-81-22) vagy a PDSZ Országos Irodáját (1/266-34-64, 06-20-395-7015).

És végül még egyszer:

MIndenki, aki KLIK-es intézményben dolgozik és az OTP-s vagy Erste Bank-os számlájára jön a fizetése, nézze meg a számlakivonaton, hogy mennyi a havi számlavezetési/zárlati díj, amit vonnak tőle. Ha ez 300 Ft fölött van, érdemes bemenni személyesen az OTP-fiókba, és kérni a munkáltatói kedvezmény beállítását, mert a KLIK és az OTP között van olyan megállapodás, hogy akiknek a KLIK utalja a fizetését, 50%-os számlavezetési díj-kedvezményben részesülnek, de ezt a számlatulajdonosnak személyesen kell kérni a bankban. Azért szólok, mert nekünk a KLIK elfelejtett erről értesítést küldeni, és hátha mások se tudják. Én a bankszámlás perek ügyintézése közben tudtam ezt meg. A többieknek érdemes megkérdezni a bankjuktól, hogy nincs-e megállapodásuk számlavezetési díjkedvezményre a munkáltatóval. 

A DRB Bank ígéretet tett arra, hogy rövidesen honlapján nyilvánosságra hozza a számlavezetési költségeket tartalmazó hirdetményeit 2010-ig visszamenőleg.

A CIB Bank pécsi fiókjában azt az információt adták, hogy kérésre pdf-formátumban megküldik a számlatörténtet. A pénzfelvételnek ott pedig meghatározott költsége van, ami összegtől függően azonos, tehát nem nettóbértől függ ez a tétel. A CIB-bankosok itt találnak adatokat a költségtérítéshez:http://www.cib.hu/maganszemelyek/kondiciok/szla_archiv

Az FHB Bankhoz vinni kell egy kérvényt, hogy adjanak igazolást a számlavezetési díjakról, ez kb. 14 napon belül elkészül, telefonálnak és be lehet érte menni, 585 Ft-ba kerül, amit a számlára terhelnek és csak egyszer kell kifizetni

A Raiffeisen Bankban egy kolléga viszonylag csekély összegért megkapott személyre szabottan minden információt. 

Ha a bank bármiért költséget számolna fel, érdemes számlát kérni saját névre és azt is csatolni a per anyagaihoz, mert annak a költségét is vissza lehet követelni. 

U.i.: A Kúria által elfogadott elvi határozat itt olvasható:

http://www.kuria-birosag.hu/hu/elvhat/172013-szamu-munkaugyi-elvi-hatarozat

https://www.facebook.com/groups/175857955918024/

A témával kapcsolatos facebook-csoportban találhatók a kalkulátorok (ide sajnos nem sikerült feltölteni): 

Hívatlanul...

Pécs, 2013. október 5. 

http://pecsistop.hu/belfold/engedje-a-kormany-felnoni-a-tanarokat-tiltakozas-a-koznevelesi-torveny-ellen/1184257/

http://www.pecsiriport.hu/koezelet/4635-hivatlanul-demonstracio-pecsett-a-kozoktatas-atalakitasa-ellen.html

A KIHA aktivistája, Aradi Hanga gimnazista beszéde:

Kedves Tanáraim!

Decemberben, diákként, azért mentünk utcára, mert tudtuk: nincs vesztenivalónk. Nincs mit féltenünk, elvették tőlünk a jövőnket, a kiugrási lehetőségeinket; iskoláinkat, álmainkat feldúlták.  Azt mondtuk, nincs mitől tartanunk, csak Mi vagyunk, és amit képviselünk, az érdekeink.

Önöknél nem ez a helyzet. Önöknek családjuk, munkahelyük van, de az Önök felelőssége mégsem csak CSAK a szűk családjukra terjed ki, hanem nemzedékek jövőjére is. És most azért vannak itt, hogy mindezt megvédjék. Felelős állampolgárként nem is tehetnének mást, most mégis úgy tűnik, ez a rendszer nem kér felelős állampolgárokból.  Önök is választhatnák az új gyermekkort, amikor megmondják, mit tegyen, hol, hogyan, mikor és egyetlen felelősségük, hogy a parancsok be legyenek tartva, cserébe el vannak tartva, ki vannak szolgáltatva szüleik szeszélyeinek. Ennyi. Azt hiszem, Önök, akik itt vannak, sokkal bátrabbak, mint mi voltunk.

Az, hogy ma ilyen kevesen vagyunk itt, nem kudarc. Épp csak jelzi, szavak nélkül, hogy miért vagyunk ma itt. Azért, mert félünk. Félünk kimenni az utcára, felemelni a hangunkat, akár itt kint, akár az iskolában, félünk elmondani, hogy nekünk ez az egész rendszer úgy ahogy van, nem tetszik.

Nem tetszik, hogy diákként csak azt tanulhatom, ami Állambácsi ízlésének is megfelel, nem tetszik, hogy mindezt olyan formában kell tennem, amiben sem én, sem a tanárom nem lehetünk kreatívak, nem figyelhetünk egymásra, nem lehetünk partnerek. Nem tetszik, hogy egy olyan rendszerben kell tanulnom, ami minden korszerű szakmaiságot nélkülöz, amit parancsolni akaró, hozzá nem értő politikusok tákoltak össze röpke hónapok alatt, és kényszerítették ránk, mint egy kinőtt babaruhát. Nem tetszik, hogy visszafelé tolnak minket, miközben minden jogunk megvan ahhoz, hogy fejlődjünk, tágítsuk módszereinket, hogy haladjunk a korral.

Köszönöm, nem kérek az erkölcstanból, ahol azt tanítják, mi a jó, mi a rossz, mi a család, miért betegség a homoszexualitás, egyáltalán, miért bűn Másnak lenni. Köszönöm, nem kérek a szegregált oktatásból, ami társadalmi széthúzást szül, ahelyett, hogy lehetőséget kapnánk arra, hogy megtanuljuk, milyen Együtt, egy társadalom tagjainak lenni, milyen egymást segítve, támogatva, szeretve élni. És nem, nem kérek a folyamatos megaláztatásokból, a semmibe vételből, a leszólásból sem.

Az, hogy közel egy éve, amikor diákként, őszintén, magunkért, a jövőnkért, kimentünk az utcára, a kormányzati propaganda csürhének, bajkeverőknek, hazug, felülről pénzelt demagóg uszítóknak titulált minket, mond valamit. Az, hogy azóta is „Minden rendben van, a közoktatási reform sikertörténet, a KLIK elérhető, és létezik, nem csak fantom, a Kello meg előre leszállította a még meg sem rendelt könyveket is, csupa jófejségből.” az is.
Az, hogy vannak olyan emberek, akik továbbra is különösebb lelkiismeret furdalás nélkül nyilatkoznak nap mint nap a közoktatás kifogástalan helyzetéről, példálóznak a boldog diákokkal és a még boldogabb tanárokkal, hogy bizonyítsák igazukat, szintén elmond valamit.

Nos, ezeknek az embereknek üzenném, hogy ezek a diákok pontosan tisztában vannak a tanáraik helyzetével, és pontosan tudják, miért nem boldogok most. 

Amit tanárainkkal művelnek, az megaláztatás, az emberi- és morális értékek megcsúfolása.
Nem értjük, miért nehezítik meg a munkájukat, ahelyett, hogy segítenék őket. Nem értjük, miért veszik el tőlük a tanítás örömét, szorítják őket nevetséges és felesleges keretek közé, megfosztva őket a kreatív, egyéni, személyre szabott oktatás örömétől. Nem értjük, miért nem bíznak meg bennük, miért követik nyomon minden lépésüket, miért kezelik Őket dilettáns, lusta, dolgozni nem akaró tömegként. Engedjék felnőni a tanárainkat! Engedjenek felnőni minket is!
Nem, ma nem vagyunk sokan. Lehetnénk többen is. De azt hiszem, a jelenlegi helyzetben ez egy óriási szám. Egy olyan országban, ahol a tanárok nem merik felemelni a hangjukat, mert minden egyes elejtett szóval, elégedetlen mondattal az állásukat teszik kockára, ahol a kormány nyíltan röhög a markába, amikor meghallja, hogy a pedagógusok tüntetni akarnak, mert pontosan tudja, hogy az általa ellehetetlenített helyzetben soha nem fog vesztesként kikerülni a csatákból. A kormány pontosan tudja, hogy elérte a célját. A tanárok félnek. Félnek, és hallgatnak. Némán lenyelik a legmegalázóbb helyzeteket is, némán tűrik, hogy a kormány megszüntesse a munkahelyüket, megduplázza a munkájukat, semmibe vegye a tudásukat, eredményeiket.

Pontosan tudom, melyik tanáromnak, miért kellene most itt állnia. Pontosan tudom, miért vannak most kétségbeesve, miért aggódnak, miért dühösek. És pontosan tudom, miért nincsenek mégsem itt. 

Nekünk, diákoknak, Tanároknak félre kell tennünk a bennünk megbúvó kisgyereket. Félre kell tennünk, a tegnapi igazságtalan matek 1-es miatt érzett tehetetlen dühünket, a tanítást ellehetetlenítő intézkedések miatt érzett, elfojtott haragunkat, és ki kell állnunk egymás mellett! És ha mi is itt vagyunk, azokkal a tanárokkal, akik vállalták, hogy ma elmondják, ami hónapok óta belülről feszíti őket, többen kapnak bátorságot tőlük, azok is, akik ma otthon maradtak…

Srp Gyula kollégánk törvényjavaslata: 

A parlamenti képviselők munkaidejéről és beosztásáról

1. § Azon képviselő, akit először választanak meg, az első évben csak „képviselő gyakornok” lehet. Munkáját egy a frakcióvezető által megbízott mentor segíti és felügyeli. A mentor ezért semmi féle díjazásra nem tarthat igényt!
A képviselő gyakornok a képviselői illetmény 70%-ára jogosult.

2. § A képviselői gyakornok, az egy év letelte után vizsgát köteles tenni egy független civil jogászokból álló bizottság előtt, a Magyar Alkotmányból, a Ház szabályból, és parlamenti demokráciából. (képviselői minimum vizsga)
Ennek sikeres letétele után lehet teljes jogú parlamenti képviselő.

3. § Azon képviselők, akik nem első alkalommal lettek megválasztva, A parlament alakuló ülése után 3 hónapon belül kötelesek letenni a képviselői minimum vizsgát. Sikertelen vizsga esetén 1 alkalommal lehet pótvizsgát tenni.
Mindaddig, amíg ez a vizsga nincsen meg csak a képviselői illetmény 80%-ára jogosult a képviselő.
Amennyiben a minimum vizsgát a képviselő nem hajlandó letenni, vagy második alkalommal is sikertelen, le kell mondania a képviselői mandátumáról. 
Sikeres vizsga esetén a következő hónap első napjától jogosult illetményének 100%-ára.

4. § A képviselők munkaideje heti 40 óra. Ennek 80%-át kötelesek a parlament épületében, vagy a képviselői irodaházban plenáris, frakció, vagy bizottsági munkával eltölteni. Erről köteles pontos nyilvántartást vezetni, amit minden hó végén a frakcióvezető igazol.

5. § A képviselő köteles minden hónapban minden a választási körzetéhez tartozó településen, vagy településrészen fogadó órát tartani. Negyedévente minden településen, vagy település részen fórumot tartani, amit hitelt érdemlően köteles igazolni.
A listáról bejutott képviselők a lakóhelyükön kötelesek ugyanezt megtenni.

6. § Amennyiben a képviselő bármely törvény végszavazásán nem vesz részt, arra a napra nem jár részére illetmény.