Hosszú idő óta igény a pedagógus társadalomban, hogy tervezhető, kiszámítható pályakép birtokában tervezhessék jövőjüket. Ugyanakkor az is fontos, hogy a pályára kerülők szakmai alkalmasságát objektív szempontok alapján vizsgálják, s csak azok végezhessék a pedagógusok felelősségteljes feladatát, akik az elvárásoknak megfelelnek.
Ugyanakkor jogos igény a pedagógus társadalom részéről, hogy munkájukat végre értékén fizesse meg a társadalom.
Az életpálya modelltervezet koncepciója ezt kívánja felvázolni.
Véleményünket az alábbiakban kívánjuk megosztani az előterjesztővel.
A rendszer bevezetése –az elképzelések szerint – fokozatosan kezdődik. Ekkor a legalább két éve pályán lévők a pedagógus 1, a legalább nyolc éve pedagógusként dolgozók –sikeres minősítés után a pedagógus 2-es fokozatba kerülnek. Míg a legalább 14 éve pályán lévők a mesterpedagógusi pozícióba pályázhatnak. Mivel a pedagógus pályán lévők átlag életkora több mint 40 év, várható, hogy egyszerre nagy tömegű jelentkezővel kell számolni. Kérdés mi a minősítésre kiválasztás alapja, van-e a kimaradóknak jogorvoslati lehetősége, hiszen azoknak, akik sikeres minősítést teljesítenek, jelentősen megemelkedik a fizetésük, míg a kimaradóké nem. Ez komoly bér, és egyéb feszültségeket okoz(hat)nak a testületekben.
A kivételek meghatározásánál alaposabb átgondolást tartunk szükségesnek.
A pedagógusképzés során fontosnak tartjuk az egységesített képzést, s azt, hogy a képzés ideje alatt lehetőség van a rátermettség mérésére. Ugyanakkor soknak gondoljuk a tanárképzésre szánt hat évet.
A minősítő bizottságban kérdésesnek tartjuk a pedagógusképző intézmény képviselőjének szerepét, s fontosnak gondoljuk, hogy a minősítésre jelentkező pedagógust, egy általa megnevezett pedagógus is értékelhesse, aki mester/tudóstanár. Ha ilyen nincs az adott intézményben, akkor kerüljön sor az intézményvezető szerepvállalására.
Az életpálya fokozatai a gyakornoki idővel kezdődnek. Fontosnak tartjuk a gyakornoki idő pontos meghatározását, mi két évet tartunk megfelelőnek. Kérdés, hogy az esetleges „nem megfelelő” minősítés” milyen következményekkel jár a diplomát illetően? Az alkalmazási feltételekkel kapcsolatban nincs megjegyzésünk.
Elfogadhatónak tartjuk a különböző fokozatokba kerülés feltételeit, s az azokhoz tartozó paramétereket. Kedvezőek az életpálya befejező szakaszát leíró lehetőségek, azonban akadály lehet, a jövedelem –mégoly csekély mértékű – csökkenése. Javasoljuk ennek átgondolását, s a nyugdíjkorhatár közelébe került pedagógusok tapasztalatának olyan irányú hasznosítását, melyek nem köthetők feltétlenül megtartott tanítási órákhoz.
A kötelező továbbképzésekkel kapcsolatban jogosan merül fel a kérdés, hogy azokat ki, és milyen forrásból finanszírozza? Amennyiben feltétel – márpedig az – a minősítéseken való megfelelő szerepléshez a meghatározott továbbképzések elvégzése, akkor megkerülhetetlen az állami szerepvállalás ebben a kérdésben (is). Vonatkozik ez természetesen a pedagógus szakvizsga esetére is.
Egyetértünk a pótlékok, kiegészítő illetmények és órakedvezmények rendszerének újragondolásával. Ugyanakkor szűkíteni javasoljuk azon elemeknek a körét, melyek a fenntartó mérlegelési körébe tartoznak, mert így ezek teljesítése a mindenkori finanszírozási körülményektől függhetnek.
A Pedagógus Igazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények között nem tartjuk szerencsésnek néhány intézmény kiemelését, már csak azért sem, mert ezek elérhetősége jelentős mértékben függ a földrajzi elhelyezkedéstől.
Az alkotói szabadság lehetősége fontos vívmány. Igénybe vételének lehetőségei elfogadhatóak.
Mellékletek:
1. 1. Maga az a tény, hogy a hosszú ideje pályán lévő pedagógusok számára is az előrelépés feltétele, hogy minősíttesse magát, bizony vihart keltett pedagógus körökben.
A PDSZ elnöksége ugyanakkor kiemelten fontosnak tartja a pedagógus pálya presztízsének megteremtését, és megtartását. Ennek érdekében azt gondoljuk, hogy szükség van a minősítési procedúrára. Pontosítást igényel azonban, hogy az a kitétel, miszerint a „bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja” mit is takar valójában. Adódik a kérdés, hogy meddig is tart ez a folyamat? A standardizált mérések figyelembe vételekor mennyire vehető figyelembe a „gyerekanyag” képessége, kérdéses a diák és a szülői vélemények súlya, mit is értünk „személyiségi lapokon”, javítási – pontozási terveken… Vitatható, hogy a minősítő bizottság döntése ellen csak jogszabálysértés esetén lehet fellebbezni.
A minősítés egyik szempontja a pedagógus etikai szabályok betartása. Addig, míg ezek nincsenek meghatározva, elfogadva, és kodifikálva ennek a pontnak a kiiktatását javasoljuk. Kérdés, hogy mi történik a minősítő vizsgát nem teljesítő – hosszú ideje a pályán lévő – pedagógus diplomájával.
2. A pedagógusok alapvető kötelességeinek felsorolásánál aggályosnak tartjuk a családlátogatás intézmények kötelező jellegű – ismételt – bevezetését, már csak azért is, mert a szülők részéről személyiségi jogi problémákat vethet fel. Pontosítást igényel a hivatali titkok megőrzésének kötelezettsége is. Mi minősül(het) hivatali titoknak, milyen grémium hivatott egy közintézménnyel kapcsolatos információt titkossá minősíteni? Mennyiben mérhető a motiváltság elősegítése a diákoknál? Tud-e az intézmény tárolási kapacitást biztosítani a témazárók és javítókulcsaik megőrzésére, Ha nem akkor hogyan várható el ez a pedagógustól? Mit jelent az „aránytalanul nagy értékű ajándék” fogalma? Néhány kiragadott példa a fejezetből, melyek miatt a pedagógusok kötelezettségeit taglaló fejezet feltétlen átgondolást igényel!
3. Életpálya – fokozatok és fizetési kategóriák. Felhívjuk az előterjesztő figyelmét, hogy jelentős bérfeszültség jöhet létre a kezdő tanító, és a kezdő tanár bérbesorolásánál, amit nem tartunk elfogadhatónak. A továbbiakkal kapcsolatban nincs megjegyzésünk.
4. Pedagógus előmeneteli rendszer.
Kérdés, hogy mi történik a pedagógusképzőt végzett gyakornokkal sikertelen minősítő vizsga után? Nem tisztázott a végzett pedagógus diplomájának sorsa, egy esetleges sikertelen minősítés esetén a pedagógus 1. szakasz végén.
5. A pedagógusok heti kötelező óraszámának megállapításakor üdvözlendőnek tartjuk az előírt óraszámok csökkentését.
Reméljük, álláspontunk segíti a tervezet olyan irányú módosítását, mely hosszú időre pozitívan határozza meg a pedagógus pálya megítélését hazánkban.
A PDSZ Elnöksége nevében:
Mendrey László
elnök
Budapest, 2010-12-28
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.