Tiszteletben tartjuk a kormányzóerőknek azt az elképzelését, miszerint új közoktatási törvényre van szükség, mert –véleményük szerint- az 1993-ban elfogadott, s azóta számtalanszor módosított jogszabály nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek.
Már a választások előtti kampány során, s azóta is sokszor erőteljesen hangsúlyoztuk, hogy olyan törvényre van szükség, melynek alapvetéseit mind a szakma, mind az érdekvédelem, mind pedig a politika szereplői el tudják fogadni, s mely legalább középtávon meghatároz(hat)ja hazánk közoktatását. Ahhoz, hogy egy valóban átgondolt, korszerű, és szakszerű törvény születhessen, időre van szükség. Ezt az időt az előterjesztők biztosították maguk számára, hiszen az új kormány megalakulását követően kb. fél évvel lett nyilvános a törvénytervezet koncepciója. A NEFMI álláspontjával szemben továbbra is úgy gondoljuk, hogy az ennek megvitatására szánt alig három hét azonban tragikusan kevés, a közoktatás szereplőinek egyszerűen nincs elég ideje a valós, tényfeltáró viták lefolytatására, s olyan javaslat megtételére, melyet az előterjesztők jó szívvel, s értőn tudnának bedolgozni a tervezetbe. Félő, hogy ismét olyan viták –utólagos- lefolytatására kényszerülünk, melyek megakadályozhatják, hogy a mindannyiunk által vágyott nyugodt alkotó légkör megvalósulhasson.
Ennek elkerülése érdekében elengedhetetlenül fontosnak tartjuk a vitára szánt idő meghosszabbítását legalább január 31-ig.
Az alábbiakban a PDSZ Elnökségének álláspontját ismertetjük:
A törvény új vonásai között található gondolatok közül a közoktatás szolgáltató jellegének megszüntetését a pedagógusok többsége üdvözölte, mint ahogy azt is fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a jogok és a kötelességek egyensúlyának megteremtése napirendre került, s hogy a szakmai döntéseket szakemberekre kívánják bízni.
Fontosnak tartjuk az új tartalmi szabályozás előtérbe kerülését, s az érettségi tekintélyének ismételt megteremtését. Lényeges, s támogatható elem a kiszámítható pedagógus életpálya beemelése, s az újrafogalmazott értelmiségi pedagógusszerep igényének megjelenése.
Elfogadhatónak tartjuk az új finanszírozási rendszer alapelveit, s a tehetséggondozás szerepének megerősítését.
Megfontolandónak gondoljuk azonban, hogy a tervezet kevés figyelmet szentel a speciális nevelési igényű (SNI) tanulók, és az egyéb okok miatt hátrányos helyzetűnek minősíthető diákok, és az őket ellátó intézmények sorsával. Javasoljuk ennek alaposabb körüljárását, a probléma kibontását, megoldásának törvénybe emelését. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ez – mindössze - a végrehajtás szintjén legyen szabályozva.
Nemes elképzelés a tankönyvek ingyenessé tétele az általános iskolában, de nem eléggé átgondolt. Továbbra is a rászorultság elvét tartjuk követendőnek ebben a kérdésben.
Az Alapelvek között kiemelten fontosnak gondoljuk a szülői ház - nevelésben betöltött szerepének említését, valamint azt, hogy az állam garanciát vállal a közoktatás kereteinek biztosítására.
Vitathatónak gondoljuk azonban a tankötelezettségi kor leszállítását 17 évre, számtalan ok mellett pl. a pedagógus álláshelyek veszélybe kerülése miatt is.
A Közoktatási Intézményeknél fontos – új lehetőség – hogy azokon a településeken ahol ezt legalább nyolc szülő igényli, működtetni kell alsó tagozatot, valamint a mindennapos testnevelés beemelése, de nem látjuk ennek megvalósíthatóságát a közeljövőben.
A középfokú iskolák esetében fontos a hídprogram bevezetése, és az átjárhatóság biztosítása.
Fontos a szakiskola szerepének megerősítése, és a szakképzés színvonalának emelése.
Ambivalens a gimnáziumok szerepének a kifejtése. Míg a hat és nyolc osztályos gimnáziumok esetében rendkívül részletes, olykor túlzó elvárásokat megfogalmazó követelményekkel találkozunk, a négy osztályos gimnáziumok feladat meghatározása rendkívül elnagyolt.
Megfontolandónak tartjuk a nyelvtanulással kapcsolatos elvárásokat, elgondolkodtatóak a követelmények a tanulmányi versenyeken való eredményességgel kapcsolatban (melyek ráadásul a praxis feltételei is!!), s szintén problémákat vethet fel az érettségi tantárgyainak emelése, beemelve – kötelezően – egy természettudományos tárgyat is, melyek óraszámai a jelenlegi szabályozás szerint elégtelennek tűnnek az érettségi sikeres abszolválásához. mindezek mellett az érettségi vizsga tárgyainak számát is átgondolásra javasoljuk.
Túlzottnak gondoljuk a hat illetve nyolcosztályos gimnáziumokban dolgozó pedagógusokkal szemben támasztott alkalmazási feltételeket is.
Továbbgondolásra érdemesnek tartjuk a Pedagógiai Szakszolgálatok feladataival, működési feltételeivel foglalkozó fejezetet, különösképpen az általuk ellátott gyermekek jogait, lehetőségeit, feladatait illetően.
A közoktatási intézmény alapítása, működése és vezetése fejezetből, kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a tervezet átgondolásra érdemesnek tartja a vezető helyettesek, és az intézményvezetők működésének feltételeit. Támogatjuk, hogy az eddigi kinevezést határozott idejű megbízás váltsa fel, azt is, hogy a vezető helyettesek nevelőtestületi javaslatra, az intézményvezető megbízásával láthassák el feladataikat.
Megfontolásra ajánljuk a nevelőtestületek intézményvezető választással kapcsolatos jogainak visszaállítását, még akkor is, ha ez az Önkormányzati törvény módosítását kell, hogy maga után vonja. A törvény tervezete az iskola legfőbb döntéshozójaként említi a tantestületet. Az igazgató, mint primus inter pares kerül vezető szerepbe. Amennyiben az iskola életét meghatározó döntések a tantestület kezében vannak, indokolt, hogy a vezető kiválasztásának joga is odakerüljön.
Amennyiben az Önkormányzati törvény ilyen értelemben nem kerül módosításra indokoltnak tartjuk, hogy csak olyan pályázó kerülhessen vezetői székbe, aki nevelőtestület 2/3-ának támogatását bírja. Ugyanezt gondoljuk a 2. ciklus leteltét követő újra pályázási lehetőségről is.
Kérdésesnek látjuk a – még nem is létező – Pedagógus Kamara szerepét a kiválasztási folyamatban, s semmilyen szinten nem támogatunk olyan elképzelést, amely lehetővé tenné a pályáztatás nélküli megbízást - akár vezető helyettesi, akár vezetői posztra.
Szintén kibontatlan a pedagógus etikai kódex értelmezése is. Nem világos, hogy kik, milyen felhatalmazással, milyen tartalommal, milyen jelleggel állítanák ezt össze, annak betartását ki, és hogyan ellenőrizné, s milyen szankciókat vonna maga után annak esetleges megsértése?
A nevelő – oktató munka értékelésekor támogatjuk, hogy a háromnál több tárgyból történt tanév végi elégtelen osztályzat esetén a tanév automatikusan megismétlésre kerüljön. Elgondolkodtató a magatartás és szorgalom értékelésénél az 1-es – nem megfelelő fokozat bevezetése.
A vizsgarendszer fejezet esetében támogatjuk a felvételi vizsgák tiltását az általános iskolákban. Ugyanakkor javasoljuk az alkalmassági vizsga pontos körülhatárolását, mert ennek hiánya kiskapuk nyitására ad lehetőséget.
Az érettségiről már fentebb nyilatkoztunk, hasznosnak gondoljuk, hogy az a diák, aki a felsőoktatásba készül, legalább két tárgyból tegyen emelt szintű érettségit. A 60 óra közösségi szolgálat elvi jelentőségét nem vitatva, átgondolónak tartjuk annak szabályozását.
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek esetében elismerjük a tehetséggondozás prioritássá emelését, a Nemzeti Tehetség Program megszervezését, de újragondolásra ajánljuk a hátrányos helyzetű, és az SNI gyermekekkel foglalkozó részt, így a felülvizsgálati ciklus idejének meghatározását is.
A közoktatási intézmény szereplői és partnerei szerkezeti egységben a tanulói jogviszony szabályozását elfogadhatónak gondoljuk, fontos megjegyezni azonban, hogy a körzetek kijelölésénél a fenntartó felelőssége abban is áll, hogy szükség esetén módosítani kell a kijelölt körzethatárokat.
A tanuló kötelességeinek meghatározásánál találunk olyan meghatározásokat, melyek alapvetően szubjektívak – így, egyéni értelmezésük vitára adhat okot, ezért törlésre javasoljuk azokat (kötelesség a foglalkozásokon való aktív részvétel, az iskolai feladatok lelkiismeretes elvégzése).
A tanulói jogok szabályozása véleményünk szerint megfelelő.
A diákönkormányzat intézményi szintű kiválasztásánál megítélésünk szerint nem kell, hogy szempont legyen a betöltött 12. életév, illetve egyáltalán nem biztos, hogy az, akinek a tanulmányi eredménye eléri, vagy meghaladja az intézményi átlagot, megfelelő érdekérvényesítő képességgel rendelkezik.
A pedagógusok és alkalmazottak mindennapi életvitelének esetében érthető a fokozott társadalmi elvárás, de addig, míg ez nincs kodifikálva (a pedagógusok által is elfogadottan), addig ennek törvényben történő szerepeltetése túlságosan, sőt veszélyesen tág értelmezésre ad alapot, ezért ennek törlését javasoljuk.
A pedagógusok alkalmazásának feltételei tolerálhatóak, bár az életpálya modell tervezetében azért akadnak vitatható tételek, de arról majd annak véleményezése során fejtjük ki véleményünket. Ugyanakkor azonban az, hogy azokkal a „technikai létszám keretében alkalmazott dolgozókkal szemben, akik a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítik” nem támasztanak szakmai feltételt, az elfogadhatatlan. Létezik Magyarországon a pedagógus asszisztensi képzés, mikor is alapvető pedagógiai ismeretek megszerzésére nyílik lehetőség, szakképzési keretek között. Ebben az esetben az alkalmazás feltételeként gondoljuk, ennek a szakirányú végzettségnek a meglétét.
A pedagógus kötelességeinek felsorolásánál érdemes meggondolni az ünnepségekkel kapcsolatos kötelezettségek körét. Amennyiben tolerálandó a tanulók esetében az esetleges lelkiismereti ok az ünnepélyeken való részvétel negligálására, akkor ugyanez a lehetőség a munkavállalók számára is adott kell, hogy legyen.
A pedagógus jogok közül új elemként, de feltétlenül üdvözlendő vívmányként szerepel az alkotói szabadság fogalma. Azt gondoljuk, hogy ez a lehetőség része kell, hogy legyen a pedagógus életpálya folyamatának.
A pedagógusok képviselete - mind érdekvédelmi, mind pedig szakmai értelemben – a jelenleg érvényes jogszabályok által tolerálhatóan szabályozott. Nem világos előttünk, hogy a tervezet által említett kötelező tagságú Kamara, milyen céllal, milyen felhatalmazással, milyen eszközrendszerrel, és miért alakulna meg? A tervezet által megjelölt feladatok mindegyikének ellátására már léteznek szervezetek. A Pedagógus Kamara létrehozásának szándékát átgondolásra ajánljuk!
A szülők esetében fontosnak gondoljuk, hogy törvényben kívánják felelősségüket rögzíteni gyermekükkel kapcsolatban. A szülői jogok meghatározásával egyértelművé lehet tenni az iskola és a családi ház közötti kapcsolatot, s annak működ(tet)ését.
A finanszírozás kérdésében történő elmozdulás reményteli, de ugyanakkor aggodalomra is okot adhat. Sok pedagógus tetszését nyerte el a gondolat, hogy ezen túl az állami költségvetésben garantálják bérét, függetlenedve ezzel az aktuális fenntartói csődhelyzetektől.
Abban az esetben, amikor döntés születik arról, hogy az állam mit tekint a közoktatás feladatának, majd ezek után meghatározza az aktuális pedagógus létszámot, és ehhez rendeli a fizetést – elfogadhatónak véljük a modellt. Félő azonban, hogy a mindenkori monetáris politika „játszóterévé, játékszerévé” válhat ez a hatalmas bértömeg, és ezzel együtt a pedagógusok tömege is. Ahhoz, hogy ez rendszer szinten jól működjön, szükséges kialakítani azokat a garanciális elemeket, melyek biztosítják az elképzelések megvalósulását. Vonatkozik ez a fenntartói rendszer működésére is.
Erőteljesen vitatandó a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó speciális szabályok által leírtak tartalma. Amennyiben ezek az intézmények is ugyanazon finanszírozási rendszer tagjai –már pedig azok - mint az állami, önkormányzati társaik, akkor a szabályozó rendszer minden részének ugyanúgy vonatkozni kell rájuk is. A diszkrimináció semmilyen formáját nem támogatjuk.
Az ellenőrzés területén megjelenő három irány szakmai szerepét nem vitatjuk, ugyanakkor számos kollégánk fejezte ki aggályát a szisztémával kapcsolatban, különösen a külső szakértő szerepét illetően.
A szakmai támogatás esetében megjegyezzük, hogy a szakértői feladat ellátására előírt feltételek számos tapasztalt, jól felkészült kollégát tesznek a partvonalon kívülre. Mindenképpen átgondolásra ajánljuk a tíz évnél –bármilyen ok miatt – régebben nyugdíjba vonultak helyzetével foglalkozó fejezetet.
Mellékletek
1. Támogatjuk a kislétszámú osztályok szervezésének feltételeit, ugyanakkor nem tűnik egyértelműnek a szabályozás azon része, mely az általános iskolának a középiskolai tanulmányokra való felkészítésben vállalandó szerepét fogalmazza meg. Nem világos, hogy kinek, milyen feltételekkel, milyen finanszírozási keretből kell megoldania ezt a feladatot.
2. Egyetértünk a tankötelezettségi kor egyértelmű kijelölésével. Megfontolandó azonban az, hogy a hetedik életévét betöltött gyermeknek minden esetben be kell - e iratkoznia az iskolába?
3. A hídprogram olyan hiátust szüntet meg, mely régóta indokolt lett volna a közoktatás rendszerében.
4. A középiskolai felvételi szabályokkal kapcsolatban nincs megjegyezni valónk.
5. A hat és nyolc osztályos gimnáziumokról már szóltunk az előzőekben, azonban itt is meg kell jegyeznünk, hogy sok esetben túlzóak az elvárások mind a diákokkal, mind a pedagógusokkal, mind pedig az intézménnyel szemben. Alapos átgondolásra érdemesnek gondoljuk ezt a fejezetet!
6. A többcélú intézmények kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy továbbra sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a szakképzés nem tartozik a közoktatás szereplői közé. A TISZK-ek eddigi működésének felülvizsgálata mindenképpen indokolt, s a tanulságok levonása után átgondolásra javasolt a szakképzés pozíciója. Az egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézményekkel kapcsolatban csatolt file-ként juttatjuk el Önökhöz a Török Béla EGYMI pedagógusainak álláspontját.
7. A melléklet fenntartó irányítói jogosítványokkal kapcsolatos részében ellentmondás vélünk felfedezni - az általunk egyébként elfogadhatónak gondolt intézményvezetői megbízással kapcsolatosan. Az „f” pontban a tervezet az intézményvezető kinevezéséről szól, a tervezet többi részében pedig következetesen megbízást említ. A melléklet egyéb részeivel kapcsolatban nincs megjegyzésünk.
8. Nincs megjegyzésünk
9. A megbízás időtartamának két ciklusnál hosszabb intervallumra történő meghosszabbítása indokolt lehet, de szükségesnek gondoljuk a nevelőtestület 2/3- a igenlő szavazatát ehhez.
10. Nincs megjegyzés.
11. Alapvetően egyetértünk a csoport létszámok minimumának meghatározottságával, a maximális létszámok esetén azok csökkentése érdekében megfontolást javaslunk. Meghatározásra érdemesnek tartjuk a „kistelepülés” fogalmát, illetve ennek rögzítését a törvény szövegében.
12. Nincs megjegyzésünk.
13. A melléklet hat pontban határozza meg a hátrányos helyzet fogalmát, a halmozottan hátrányos helyzet megállapításánál viszont – tévesen - hét pontra hivatkozik. Javasoljuk az egy főre jutó jövedelmi viszonyok bevonását a halmozottan hátrányos helyzet megállapításánál.
A csoportlétszám meghatározásánál pontosítást igényel, hogy mikor kettő, és mikor három a számítás alapja.
14. Fontosnak gondoljuk a szülői felelősség hangsúlyozását az iskolából eltávolítás fegyelmi fokozat alkalmazásánál, illetve azt, ha nem talál befogadó iskolát a szülő, akkor a megyei kormányhivatal segítségére számíthat. Kérdéses ugyanakkor, hogy milyen kompetenciája van a fenntartónak a fegyelmi határozat elleni fellebbezés szakszerű elbírálása kérdésében?
15. Átgondolásra javasoljuk a testnevelés szakos pedagógusok alkalmazásának feltételeit a közoktatás minden évfolyamán. Megítélésünk szerint alsó tagozaton továbbra is indokolt a tanítók alkalmazása a testnevelés órákon.
16. Üdvözöljük a tanulók heti kötelező óraszámának növelését és a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentését. Kérdés, hogy a heti két óra, amit a tervezet kirándulásra, színház, és múzeumlátogatásra szán, összevonható-e, illetve ennek finanszírozása is az állam feladata?
17. Az iskolapszichológus alkalmazásának feltételeit pontosítani javasoljuk.
18. A szakmai ellenőrzés elvégzését fontosnak gondoljuk, a szakértők kijelölésénél nem fogadható el semmilyen diszkrimináció.
Tisztelt Előterjesztő!
Szíves figyelmébe ajánlom a PDSZ Elnökségének állásfoglalását a Közoktatási Törvénytervezet koncepcióját illetően.
A továbbiakban is – természetesen – szívesen osztjuk meg gondolatainkat Önökkel a közoktatás jövőjét illetően.
Számítunk megkeresésükre!
Budapest, 2010-12-28
Mendrey László
elnök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.