A sztrájkügy állása

Az MTI előbb értesült a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzésének tartalmáról, mint a felperes PDSZ. A sajtótól értesültünk arról, hogy keresetünket elutasították. 

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 18.Mpk.50.023/2013/2. sz. végzésében tévesen állítja, hogy nem adtunk ki sztrájkfelhívást, továbbá, hogy nem határoztuk meg a sztrájk pontos helyét. De a bíróság indoklásában még tovább megy: „…mindaddig, amíg nincsen ténylegesen sztrájk, a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy arról döntsön, hogy az elégséges szolgáltatás biztosítása szükséges-e vagy sem.”

2013. március 22-én küldtük el a fellebbezést a bíróságra. A Sztrájkról szóló törvény szerint még aznap elviszik a keresetet a Fővárosi Törvényszékre, ahol azt legkésőbb jövő pénteken kell, hogy elbírálják.

A PDSZ küldött még egy levelet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra, amelyben panaszt teszünk az MTI részére kiadott bírósági közlemény miatt és belső vizsgálat elrendelését kérjük.

Részletek a fellebbezés szövegéből:

„Kérjük, hogy a T. Törvényszék a Pp. 252. § (3) bek. figyelemmel az elsőfokú bírósági határozatot hatályon kívül helyezni és az eljárt bíróságot új eljárásra és a kérelem érdemi elbírálására utasítani szíveskedjék.

Álláspontunk szerint az elsőfokú végzés sérti a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. (a továbbiakban: „Sztrájk tv.”) 1. § (1) bekezdését, a 4. § (3) bekezdését, és az 5. § (1) bekezdését, és közvetve korlátozza a Magyar Köztársasság Alaptörvénye XVII. cikk (2) bekezdésében meghatározott munkabeszüntetési jogot.

Az elsőfokon eljáró bíróság a tényállást hiányosan, illetve tévesen állapította meg, valamint a maga életszerűségéből kiragadva, attól megfosztva értelmezte félre a Sztrájk tv. rendelkezéseit.”

„Kirívóan iratellenesnek tartjuk az eljáró bíróság azon állítását, miszerint sztrájk felhívást a kérelmező ne tett volna közzé. Kérelmező mellékelte a két Kongresszus közötti időszak legfőbb döntéshozó szerve 2013. február 22-i határozatát, melyben arról döntött, hogy március 15-e utáni időponttól határozatlan időtartamú ún. gördülő sztrájkot hirdet (F/3).”

„Az eljáró bíróság azon okfejtése, miszerint tervezett sztrájk esetén nincs helye a bírósághoz fordulásnak, egyrészt a Sztrájk tv. 4. § (3) bek. félreértelmezéséből, másfelől magának a sztrájknak, illetve az ahhoz vezető folyamatnak a meg nem értéséből fakad. Minden egyes sztrájk tervezett, illetve „eshetőleges” sztrájk mindaddig, amíg a munkabeszüntetésre sor nem kerül. Ez már önmagában a sztrájk rendeltetéséből  - végső jogi eszköz a törvényes követelés érvényesítése, a másik fél meggyőzése érdekében – is következik. Tehát amikor megszületik a döntés a munkabeszüntetésről – a sztrájkfelhívást közzéteszik – akkor még nem kerül sor sztrájkra, a meghirdetés és a sztrájk kezdete között valamennyi idő mindenképpen eltelik, mely időtartam alatt a felek tovább folytatják az egyeztető tárgyalásokat.  A Sztrájk tv. rendelkezéseiből sem következhet más, mint, hogy ebben az időszakban lehet és kell – amennyiben az kötelező – az elégséges szolgáltatás feltételeiről és mértékéről tárgyalni.

Az elsőfokon eljáró bíróság értelmezését ha elfogadnánk, akkor a sztrájkot meg kellene kezdeni és ezt követően lehetne csak a bírósághoz fordulni pl. az elégséges szolgáltatás mértéke megállapítása érdekében. Ebben az esetben viszont – amennyiben az elégséges szolgáltatás biztosítása kötelező – a Sztrájk tv. 3. § (1) bek. a) pontja értelmében az elégséges szolgáltatás mértékében való megállapodás, illetve ennek hiányában az erről szóló bírósági döntés nélkül a sztrájk jogellenes lenne.”

„Kétségtelen tény, hogy a kérelmező nem közölte, hogy pontosan mely köznevelési intézményekben kerül sor sztrájkra, hiszen a Sztrájk tv. 1. § (2) bek. értelmében – mely szerint a sztrájkban való részvétel önkéntes – ez nem is határozható meg, ugyanakkor országos – tehát Magyarország valamennyi köznevelési intézményére kiterjedő – sztrájkot hirdetett meg, ami a sztrájkkövetelésekkel is szinkronban áll, hiszen az az oktatási reform lényeges elemeivel kapcsolatos, ami valamennyi pedagógust   - függetlenül a köznevelési intézmény fenntartójától – érinti.”

„Felhívjuk a T. Törvényszék figyelmét arra, hogy a T. Kúria is kilátásba helyezett sztrájkot említ, és kifejezetten elismeri a sztrájk tényleges megkezdése előtti bírósághoz fordulás jogát.”

Kérjük, hogy a T. Bíróság határozatát soron kívül a Sztrájk tv. 5. § (2) bek. értelmében a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül meghozni szíveskedjék.

Budapest, 2013. március 22.

                                    Tisztelettel:

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

           kérelmező